Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Üzemanyag fekete ribizliből

Hulladékból állít elő bioetanolt az a technológia, amelyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói dolgoztak ki – fekete ribizliből, cukorcirokból nyernek környezetbarát energiát.
A labor asztalán két doboz: az egyikben potpourri állagú fekete ribizli, levét és festékanyagát már kivonták belőle. A másikban cukorcirok. Szemben a berendezések: az egyik kávéfőzőre hasonlít, elöl tartállyal, mellé mintha pálinkafőző került volna csövekkel, amelyek a párlatot, az alkoholt vezetik a folyamat végállomását jelentő üvegcséig.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának kutatói – konzorciumi partnereikkel, a természettudományi és informatikai kar tanszékeivel, az Első Magyar Biogáz Egyesülettel és az ipari megvalósításban is érdekelt partnerekkel, például a Coraxszal – természetesen nem szeszfőzdét üzemeltetnek a kar Moszkvai körúti épületében. Új technológiát dolgoztak ki, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz-tartalmú hulladékából – például bogyósgyümölcs-préslepényből, cukorcirokszalmából – képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt, környezetbarát energiát előállítani.

– Az első berendezésben savval, lúggal bontjuk fel az anyagokat, amelyekhez a második gépben, a fermentorban – ezt nevezte kávéfőzőnek e sorok írója – enzimeket adunk, ezek bontják le a cukormolekulákat. A cukorból alkoholt előállítani pedig már nem olyan nagy kunszt, a kapott folyadékot desztilláljuk – mutatja be a hároméves kutatómunkával kidolgozott eljárást Hodúr Cecília, a mérnöki kar tudományos dékánhelyettese, hozzátéve: ami a folyamatból megmarad, abból biogáz készül, a további maradékból pedig komposzt.

Hodúr Cecília, a mérnöki kar dékánhelyettese mutatja, miből lesz a bioetanol. Minden hasznosul. Fotó: Karnok Csaba
Hodúr Cecília, a mérnöki kar dékánhelyettese mutatja, miből lesz a bioetanol. Minden hasznosul.
Fotó: Karnok Csaba

Az elmúlt hetekben az Európát sújtó gáz- és energiaválság még inkább az alternatív energiaforrásokra terelte a figyelmet. – Mindenkinek szembesülnie kellett kiszolgáltatott helyzetünkkel. Sem a vas és acél, sem a kőolaj országa nem vagyunk, saját forrásainkra kell támaszkodnunk. Vízesésekből sincs sok, szél is mérsékelten. A biomassza az, amiből igazán sok áll rendelkezésünkre – mondja Hodúr Cecília, kiemelve: mivel a technológia hulladékot használ, nem kell a gabonát vagy búzát alkalmazni, nem veszítünk élelmiszer-termelésre alkalmas termőterületeket.

Érdemes ezzel foglalkozni? – kérdezzük. – Egyelőre drágább az előállítás, mint a benzin esetében. De nem biztos, hogy ez az egy szempont van, fontos a környezetgazdálkodás, a hulladékmentes termelés, az üvegházhatás elleni védekezés is. Gazdasági nyereséget akkor lehet tőle remélni, ha a gazdálkodási feltételek, például a jövedéki adók, felhasználási feltételek változnak, ehhez politikai-gazdasági akarat kellene – figyelmeztet a dékánhelyettes. – Én nem látom azt az időt, amikor az alternatív energiaforrásokkal teljesen ki tudjuk váltani a fosszíliákat. Vágyálom lenne, ahhoz túl sok energiát használunk. De bizonyos területeken kiválthatjuk a kőolajat, földgázt. Ez nálunk is működhetne, csakhogy nagyon erős az ellenlobbi. Ezért kellene a politikusok józan belátása.

Hogyan tovább?

A hároméves pályázati projekt rövidesen lezárul, de a kutatás folytatódik. – Azon dolgozunk, lehet-e még hatékonyabbá tenni az eljárást, más előkezeléssel, más alapanyagokból. Még faforgáccsal is kísérleteztünk. A labor az egy dolog, az ipari alkalmazáshoz újabb műveleteket tervezünk, amelyek a hatékonyságot növelik, az árat csökkentik. Például: egy beépített membránszűrővel kinyerhetnénk és újrahasznosíthatnánk az enzimeket – fogalmaz Hodúr Cecília. Elárulja, számos cég érdeklődik a technológia iránt.

Olvasóink írták

  • 4. jq 2009. február 03. 15:26
    „Szerintem a gyümölcspréselvény és a cukorcirok szalmája is tartalmaz cukrot, amiből simán lesz alkohol (lásd törköly, ami préselt gyümölcsból van, vagy rum, ami meg cukornádból, és ezeket mindenféle hókuszpókusz nélkül csinálják) Az úgynevezett második generációs etanolgyártás (cellulózból alkohol) laborban már mindenütt működik, csak ipari méretben nem gazdaságos”
  • 3. rattacha 2009. január 31. 10:31
    „Így igaz. Mellesleg nem értem, hogy miért környezetbarát az az energia, aminek az előállítása bármilyen terhelést jelent bolygónak. A nap, szél, stb. az igen, az környezetbarát. Mert van. És ha nem akarod, akkor is van. Akkor miért ne használjuk azt? Ja, kérem, hogy nem biznisz...”
  • 2. Otaku 2009. január 30. 17:12
    „Hétkilenced, mindent leírtál, tökéletesen egyetértek.”
  • 1. sevenof9 2009. január 30. 16:34
    „mi okos mernokok mindig mindent ujra kitalalunk,felfedezunk. csak egy kicsit kellene gondolkodni:

    a celluloz cukorpolimer. mi hasznal cellulozt? a tehen bendojeben a bacikultura. Tehat az enzim megvan. Marcsak etetni kell es kesz a cukor, etanol meg Jozsi bacsi is tud erjeszteni a sufniban. Nem tudom,erre az EU miert adott egy filler palyazati penzt is.

    Az sem ujdonsag,hogy nem kellene a kajat bedaralni a kocsijaink tankjaba,hanem inkabb a hulladekot okosabban felhasznalni. De ugye ahelyett,hogy 100 ft lenne a betetdij,inkabb 1. Okos. Uveg helyett muanyag. Okos. folytathatnam.

    Elsosorban az elelmiszerek ide-oda szallitgatasat kellene leallitani. Pubi,ami helyben megterem es jo a kenyes gyomrodnak,egyed azt. Ha papayat akarsz zabalni,koltozz el.
    Ha az ev 365 napjan nincs friss paradicsom a tescoban,akkor kitorne a 3. vilaghaboru?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Uniós pénzek: Makó, Szentes és Szeged áll az élen

Szeged - Hatvanmilliárd forint uniós forrást nyert az elmúlt két évben a megye kilenc városa.… Tovább olvasom