Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Vadasparki titkok

Szeged - Hányszor eszik egy boa? Melyik a vadaspark legveszélyesebb állata? Miért nem szabad simogatni a selyemmajmokat? A szegedi állatgondozóktól választ kaptunk a kérdésekre, miközben bepillantást nyerhettünk munkájukba.
Érdekes, veszélyes, változatos, kalandos – a legtöbben ilyennek képzeljük el az állatgondozók munkáját. Hogy kiderítsük, milyen is a valójában, végigkísértük a Szegedi Vadaspark két dolgozójának napját.
Bereznai András eredetileg bölcsésznek készült. Az „állatkerti betegség" azonban megfertőzte, és többé nem tudott elszakadni kedvenc helyétől. – Szegeden végeztem el az állatgondozói tanfolyamot. Az oktatás kétéves és 300 ezer forintba kerül – mondja András, miközben elindulunk a takarmánnyal megpakolt triciklivel. Megtudjuk, a vadaspark három részre van osztva etetés és gondozás szempontjából: északi sor, a középső rész vagyis a trópusi ház, és a déli sor. Hogy ki melyiken dolgozik, a beosztásától függ.

Mezopotámiai szarvasok

Ismét új lakók érkeztek a Szegedi Vadasparkba: kihalófélben lévő mezopotámiai dámszarvasok. A faj elsősorban az élőhely vesztés és az illegális vadászat miatt került a kihalás szélére. Szabadon összesen már csak pár száz él Izraelben. A fiatal bika és a három tehén Münchenből érkezett Szegedre egy nemzetközi tenyészprogram keretében. A szállításhoz a bika agancsait le kellett vágni, nehogy az út alatt kárt tegyen magában. Ez azonban nem jelent problémát, hiszen ősszel úgyis elhullatta volna és tavasszal újat növeszt.
Mi az északi, az állatgondozók között csak veszélyes sornak nevezett részen indulunk el. Hamar rájövünk, miért hívják így: az egyik házban egy macskaszerű állat ront neki a ketrecnek. A vad fossza láttán hátrahőkölünk, ezután szorosan az állatgondozóhoz tapadva folytatjuk az utat. – Ezért jár a veszélyességi pótlék – mondja nevetve. A dumeril boáknak nem adunk enni, hiszen a havi egyszeri adagot már megkapták. Nem hagyjuk ki azonban, hogy megsimogassuk a tekergőző állatot.
A következő meleg helyzet a tevéknél ér bennünket, amikor Toto, a kétpúpú megpróbálja megízlelni kabátunkat. – Láttam már, hogyan vesz a szájába egy egész dinnyét, anélkül, hogy szétroppantaná – halljuk Andrástól.

A kalandos északi rész után nyugodtabb környékre érkezünk. A trópusi háznál Beleznai Mihálynéval, a selyemmajmok gondozójával folytatjuk a napot. Rózsika éppen ebédet oszt az aprócska szőrösöknek, segítünk hát neki. – Kezdetben a konyhán dolgoztam, majd állatgondozó lettem. Mórahalomról járok át mindennap. A selyemmajmok naponta háromszor kapnak ételt – magyarázza a gondozó. Egy munkanapja reggel nyolckor kezdődik és délután négyig tart. Ez idő alatt az etetést, a ketrectakarítást és sok más feladatot is ellát, például az ide érkező talált állatokat istápolja. Az apróságokat ő sem simogathatja. A majmokra nagyon oda kell figyelni, mert egy kisebb fertőzés is végzetes lehet számukra. Habár sokszor hét végén is dolgoznia kell és ügyeletesként este nyolcig is a vadasparkban marad, az állatok szeretete és hálája mindenért kárpótolja.

Olvasóink írták

  • 1. BereznayAndrás 2009. április 07. 19:22
    „Szeretném kérni Bereznai Andrást akiről a cikk szól, hogy lépjen velem kapcsolatba. A cél egy hihetetlen történet elmesélése ami névegyezésünket érinti. Szerintem nagyon nagy poén. A címem: bereznay@historyonmaps.com”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parlagfűszezon – még két hétig

Szeged - Még legalább két hétig tart a parlagfűszezon. Rengeteg az allergén gyom, és már a legkisebb… Tovább olvasom