Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Vadászpilótának érezhették magukat

A vadászrepülőgép-pilóták kiképzését a nagy költséggel működtethető technikák helyett a kevésbé pénzfaló és teljesen biztonságos szimulátorokkal végzik. Az SZTE tavaszi mérnöknapján – a kecskeméti repülőbázis jóvoltából – a szegedi hallgatók is kipróbálhatták a programot.
„260 kilométer per óra alá csökkent a sebessége! Mindjárt lezuhan a vadászgépe!" – kapta az instrukciókat Véha Antal. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Mérnöki Karának dékánja kétszer is kipróbálta azt a MIG–29-es szimulátorprogramot, amit a kecskeméti repülőbázisról hoztak el Szegedre, a tavaszi „széfes" mérnöknapokra.

– Rendkívül érzékeny ez a műszer, nem lehet csak úgy rángatni a botkormányt. Magam is mérnök vagyok, szóval többé-kevésbé meg tudtam állapítani, hogy egy finoman hangolt gépezetről van szó – mondta el a pilótaülésből kikászálódó intézmény vezető, aki nem tagadta: egyszer-kétszer bizony a földhöz csapta a repülőgépet.

A kecskeméti repülőbázis századosa, Kovács Viktor elárulta, azért hozták el a szimulátort Szegedre, mert szeretnék, ha minél többen érdeklődnének a repülés iránt, hiszen később közülük toborozhatnak majd pilótákat.

Kiből lehet pilóta?

A pilótajelöltek számára elengedhetetlen a főiskolai diploma és az angol „C" típusú középfokú nyelvvizsga. A szigorú orvosi ellenőrzés is előfeltétele a szolnoki repülőtiszti főiskolán való tanulmányok megkezdésének. A tényleges repülést egy JAK–52-es típussal kezdik el a Magyar Honvédség repülőfelkészítési osztályánál. A kiválasztottak egy kanadai NATO-bázison fejezik be a kiképzést.

– A Gripenek bevezetéséig a harmadik generációs MIG– 29-es típusú vadászgépek védik a magyar légteret. Ez a szimulációsprogram valósághűen adja vissza a repülőgép viselkedését. A botkormányt egy joystick helyettesíti, míg egy másik műszerrel a hajtóművet szabályozhatjuk, azaz hogy gyorsabban vagy lassabban repüljön a kétszeres hangsebességre is képes gép – mondott részleteket a szimuláció működéséről a százados. Az elképzelt bevetéseken földi és légi célpontokat támadhatunk, gyakorolhatjuk a le- és felszállást, valamint a navigációs és műrepülést. A kecskeméti bázison élethű kabinnal felszerelt, több számítógép által működtetett szimulátort is tartanak. Ezen – a monitor helyett – kivetítőn lehet nyomon követni a repülési gyakorlatot.

Szatmári László 1998 óta repül vadászgépekkel. Közel ezer órát töltött a levegőben. Az ő tanácsaira is kíváncsiak voltak a hallgatók. A beosztott repülőgép-vezető a számítógépes versenyeken is bizonyított már: ő volt az első magyar szimulátorbajnokság győztese. A főhadnagy idén a harmadik európai repülőszimulátor bajnokságon, a FORTIS Légiharc Kupa egyik szervezője. E versenyről elmondta: csapatjátékon alapul, a virtuális pilóták kettő-kettő elleni harcot vívnak a kereskedelmi forgalomban kapható legfejlettebb harci repülőszimulátor programokkal, a Lock Onnal és az IL–2 Sturmovikkal.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lehet múzeumigazgatót választani

Elhárult minden akadály: kilenc hónap után kiírhatja a megyei önkormányzat a Móra Ferenc Múzeum… Tovább olvasom