Szeged - delmagyar.hu

Az iskolák után a parlamentben is kitört a vakáció. A nyaraló diákok, pedagógusok egy részének talán fel sem tűnt, de a Tisztelt Ház utolsó nyári munkanapján is több fontos, oktatást érintő jogszabályt módosított.

Eldőlt: a 3000 lelkesnél kisebb települések oktatási intézményeit 2013. január 1-jétől teljesen államosítják – a Klebelsberg Kunó nevét viselő állami intézményfenntartó a központi irányítás mellett gondoskodik az iskolák működtetéséről is. A nagyobb települések iskoláiban az állam biztosítja a pedagógusok bérét, a szakmai felügyeletet, az önkormányzatoknak működtetőként gondoskodniuk kell a tulajdonukban lévő iskolák ingó- és ingatlanvagyonáról – de nem szólhatnak bele például az intézményvezetők kinevezésébe és a pedagógiai programok elfogadásába. Ha egy 3000 fősnél nagyobb településnek túl nagy anyagi terhet jelentene az iskola, a képviselő-testület szeptember 30-áig dönthet úgy, hogy lemond a működtetésről az állami intézményfenntartó javára.

A települések tanácstalanok: a helyi pedagógusok sorsa mellett intézményfenntartó társulásaik sorsáért is aggódnak. Illusztráció: delmagyar.hu

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a járásokhoz kerülő iskolákban a tankerületek arra fognak törekedni, hogy 100 százalékos kihasználtsággal működtessék intézményeiket, így a kisebb tanulói létszámúakat átcsoportosítják, aztán kiürítik és bezárják. A fenntartóváltás, a kötelező óraszám emelése, a 16 éves korig tartó tankötelezettség bevezetése miatt a PSZ úgy kalkulál: 10–15 ezer pedagógus veszítheti el állását jövőre hazánkban. A szakszervezet Csongrád megyében nem készített kalkulációt az elbocsátásokról – tudatta lapunkkal Pap Jánosné, a PSZ szegedi titkára, hozzátéve: úgy látják, például napközis nevelői státuszok szűnhetnek meg.

– Másfél hónappal a szeptemberi tanévkezdés előtt még a törvény 20 végrehajtási rendelete hiányzik. Nem tudjuk, milyen lehetőségekkel jár majd a fenntartói jog. Nem tudjuk, mi lesz a sokszínű pedagógiai programok sorsa – félő, hogy ezek elvesznek a központosításban, holott az önkormányzatok eddig finanszírozták ezeket. Nem tudjuk, mi lesz a két tannyelvű intézményekkel, a kistérségi társulásokkal, tagozatos iskolákkal. Felkészületlenül kezdik a tanévet iskolák, gyerekek, szülők, pedagógusok. Bizonytalanság uralkodik – hangsúlyozta Pap Jánosné.

– A tervezett tempóban készülnek a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásához szükséges rendeletek, ellentétben a szakszervezetek állításaival – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága. Közleményében azt írja: „a szakszervezetek érthetetlen módon azon versengenek, ki tud minden alapot nélkülöző kijelentésekkel nagyobb bizonytalanságot és félelmet kelteni a pedagógusok körében". Bár „az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógus kell a jövőben", a helyzetet az államtitkárság a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja megoldani, nem elbocsátásokkal".

A települések tanácstalanok: a helyi pedagógusok sorsa mellett intézményfenntartó társulásaik sorsáért is aggódnak. – Nézegettük a normatívákat a költségvetési törvény tervezetében, híre-hamva nem volt a társulásokra vonatkozó kiegészítő normatívának. Jelenleg úgy tűnik: nem fogják tiltani a társulások működését, de az eddig járó plusznormatívát nem folyósítják tovább. Márpedig ha az elérhető források nem indokolják, a társulások jó része működési szempontból okafogyottá válik – vallja Borbásné Márki Márta, Röszke polgármestere. A Domaszék–Röszke társulás azért iskolapélda, mert általános művelődési központot tart fenn. A polgármester szerint ezeket a – nem kötelező – feladatokat továbbra is finanszírozniuk kell a településeknek.

Többször megírtuk: az elérhető plusztámogatás miatt a települések iskoláinak többsége nem maradt önálló. Egyházi lett, egy közeli nagyváros óvó karjaiba menekült, vagy szomszédjával fogott össze, és spórolt saját költségvetéséből – méretétől függően – évi 10–30 millió forintot. Megyénkben a Közoktatási Információs Iroda internetes adatbázisa szerint 16 települési társulás alakult. Csak 7 település őrizte meg iskolája önállóságát a megye 60 helyhatósága közül.

– Nagyon sok kérdésünk van még, remélem, mielőbb tisztán látjuk a lehetőségeinket – például milyen feltételekkel maradhat az iskolák működtetése az önkormányzatoknál? Mert nincs jobb helyen egy alapfokú oktatási intézmény, mint az önkormányzatoknál, amelyek a helyi sajátosságok figyelembevételével működtethetik – fogalmazott Borbásné Márki Márta.