Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Választás a görög államcsőd árnyékában

Öt éve visszaesőben van a görög gazdaság, a fiatalok felének nincs munkája, az államcsődtől tartva naponta 500–800 millió eurónyi betétet vesznek ki a bankokból az emberek – így készül a vasárnapi parlamenti választásra Görögország, egy hónapos politikai patthelyzet után.
Purosz Alexandrosz
Purosz Alexandrosz
– Bizalmi válság van Görögországban, az emberek a sok évtizedes populista politika árát fizetik meg. A Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és a konzervatív Új Demokrácia (ÚD) egymásra licitálva ígért jólétet. Az emberek úgy érzik: becsapták őket. Ezért fordultak sokan a radikális baloldali Sziriza, a szélsőjobb és a kommunisták felé. De mindegyik párt hazudik a választások előtt: az is, amelyik ígéri, nem lesz további megszorítás, és az is, amelyik EU- és euróellenes jelszavakkal kampányol. Bárki nyer, leül tárgyalni az Unió és a pénzpiacok képviselőivel – vallja Purosz Alexandrosz, a Szegedi Görög Önkormányzat elnöke. Vasárnap a politikai patthelyzet miatt egy hónapon belül másodszor rendeznek parlamenti választást Hellászban. Május elején a legtöbb szavazatot szerzett ÚD és a második Sziriza visszaadta az államfői kormányalakítási megbízást – egyetlen politikai erő sem volt képes stabil kormányt verbuválni.

Várhatóan ezúttal sem szerez senki abszolút többséget a 300 tagú athéni parlamentben. A legizmosabb koalíció az lenne, ha az ÚD, a PASZOK és a Sziriza fogna össze, az euróövezetben való bennmaradás jelszavával, de a megszorítási program enyhítésének igényével. Ha a radikális Sziriza ellenzékbe szorul, a kommunistákkal összefogva sztrájkokkal és tüntetésekkel döntheti káoszba az országot. A lehető legrosszabb fejlemény, ha újabb patthelyzet alakul ki.

Hajmeresztő forgatókönyveket is olvasni. Ha az új kormány nem tud megegyezni az EU–IMF párossal, és nem jut hitelhez, az országnak heteken belül elfogy a pénze. A bérekre, a nyugdíjak folyósítására, gyógyszerekre július közepéig van fedezete az államnak. Ha a görögök kilépnének az eurózónából, „az átmeneti fix árfolyam feloldása után az újra bevezetett drachma rohamos ütemben fog veszíteni az értékéből, így mindenki azon lenne, hogy még euróban menekítse ki a pénzét a bankokból" – fogalmazott az Indexnek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Repülő szavazók

Purosz Alexandrosz becslése szerint Csongrád megyében mintegy 20-an lehetnek jogosultak szavazásra. Voksukat nem adhatják le levélben, kizárólag a budapesti nagykövetségen, személyesen. Úgy tudja: ezt mindenkinek saját költségén kell megtennie, nem úgy, mint korábban – szebb időkben egyes pártok külön repülőjáraton szállították Görögországba szimpatizánsaikat szavazni, „nagyon-nagyon kedvezményes áron".

A folyamat megindult, a görögországi bankok betétállománya folyamatosan csökken: a nagy bankoknál naponta 500–800 millió, a kisebbeknél 12–36 millió eurónyi betétet mondanak fel. Államcsőd esetén jelentősen korlátozzák a készpénzforgalmat, és többnapos vagy -hetes bankszünetet kell elrendelni. A drachma újbóli bevezetésével és biztosra vehető devalválódásával minden megtakarítás, ingatlan 30–50 százalékot veszít értékéből. Átmenetileg jegyrendszerre is szükség lehet, hogy a lakosságot el lehessen látni alapvető szükségleti cikkekkel. Duronelly szerint szükségállapot, éjszakai kijárási tilalom bevezetésére is szükség lehet. Az elmúlt két év megszorítások elleni tüntetésekkel telt; három ember meghalt a zavargásokban. Weinhardt Attila, a portfolio.hu elemzője emlékeztet: ötödik éve folyamatos a gazdasági visszaesés, a munkanélküliségi ráta történelmi csúcsra, 22 százalékra emelkedett, a fiatalok felének nincs állása, a minimálbér pedig ötödével csökkent.

– Görögországban a válságkezelés árát egy az egyben az emberek fizetik meg, a Magyarországon jellemző, erősen baloldali, tőkeellenes retorikával, a multikat terhelő ágazati adókkal, bankadóval ott nem találkozni. De mindenre rátette a kezét az állam: egy 10 eurós telefonkártya árából 8,8 eurót lehet csak lebeszélni, a többi a központi költségvetésé. Átszámítva 500 forint körül van a benzin literje – meséli Purosz Alexandrosz, aki nemrég szülei szülőhazájában járt. Az emberek nagy része szerinte nem akar újra drachmát és kilépést az EU-ból. A turistáknak sem kell félniük, a görögök „nagyon jó árakat kínálnak, és bizonyítani akarnak". Úgy látja: külső nyomásgyakorlás folyik Görögország ellen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szalontai Csabát ismét beengedik a múzeumba

Befejezheti öt éve félbeszakadt munkáját a régész. Tovább olvasom