Szeged - delmagyar.hu

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum kiállításán pár hónapja senkit nem zavart, Szegeden viszont botrány kerekedett a fiatal képzőművész, Győrffy László Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben című installációjából, amelyet a REÖK-ben láthat a közönség. „Az installáció büféasztala az elmúlás kérdésével foglalkozik, illetve azzal, a problematikával, amelyet a 'teremtés', azaz mindenféle alkotómunka jelent. Művem kerül mindenféle ideologikus megközelítést: számomra egy műre rátelepedő ideológia beszűkíti annak értelmezési lehetőségeit, az én intencióm éppen az, hogy a munkáim, s köztük ez az installáció is, számtalan kérdésfelvetésnek adjanak teret. Éppen a kívülálló pozíciójából vagyok képes rákérdezni az emberi testen keresztül a művészet és az élet felkavaró kérdéseire. Így természetesen nem kérdőjelezhető meg a nézőkben megfogalmazott asszociációk létjogosultsága, azonban ezek a képzettársítások már nem a műről szólnak, hanem sokkal inkább az adott befogadó kulturális referenciáiról" – fogalmaz az installáció mellett is olvasható vallomásában az alkotó.

Győrffy László 2001-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán szerzett diplomát, azóta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 2005-ben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, számos sikeres egyéni és csoportos kiállítása volt már idehaza – többek között a Pannonhalmi Főapátságban – és külföldön is. Munkáit rangos galériák mutatták be Bécsben, Párizsban, Marseille-ben, Zürichben, Kölnben, Los Angelesben; a szakkritika a legjelentősebb fiatal magyar képzőművészek közé sorolja.

Győrffy László installációja a REÖK-ben látható kiállításon. Fotó: Karnok Csaba

Haág Zalán, a KDNP szegedi elnöke, az önkormányzat kulturális és egyházügyi bizottságának elnöke és Kalmár Ferenc tanácsnok, országgyűlési képviselő, a KDNP megyei elnöke Tiltakozunk a vallásgyalázás ellen címmel közös sajtóközleményt juttatott el lapunkhoz. „A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi képviselőiként megdöbbenéssel és értetlenül állunk az előtt a tény előtt, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. Regionális Összművészeti Központjában megjelenhet a Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben címet viselő installáció. A korhatár nélkül látogatható, közpénzből, önkormányzati tulajdonú cég által működtetett intézményben megjelenő képződmény nemcsak a hívő, vallásos emberek, de valamennyi jóérzésű polgár érzékenységét sérti. Úgy véljük, ez az eset nem maradhat következmények nélkül" – fogalmaznak. Információink szerint a kulturális bizottság is tervezi, hogy foglalkozik az üggyel.

– Megdöbbenve állok az események előtt, tipikus félreértelmezésről van szó, amit nem tudok mire vélni. Győrffy László installációja sok mindenről szól, és valóban szélesen értelmezhető, de ebben a kereszténység vagy bármiféle vallás negligálása, megsértése nincs – fogalmaz Nátyi Róbert, a Várfok Galéria kortárs gyűjteményének Szegeden bemutatkozási lehetőséget biztosító REÖK művészeti vezetője. A teológiával és a keresztény művészettel is foglalkozó művészettörténész szerint bár az interpretáció szabad, egyetlen értelmezést nem lehet rákényszeríteni mindenkire. – Ez az alkotás nem egy tudatos provokáció, ha az lenne, ki sem állítottuk volna, mert az engem is provokálna. Ennek szakmai kérdésnek kellene lennie; egy ilyen érzékeny területen farkast kiáltani, ahol nincs farkas, felelőtlenség. Ezzel az erővel Nádler István háromszögeket ábrázoló alkotásairól is mondhatnák azt, hogy szentháromság-tagadás.

„Nem állt szándékomban az utolsó vacsora parafrázisát elkészíteni ebben a műben, vagy bármilyen módon a keresztény egyház kritikáját megfogalmazni általa – az installációban nem is található olyan motívum, amely az utolsó vacsora ikonográfiájára utalna. Az asztalon elhelyezett 12 tányér a 12-es szám mágiájához kapcsolódik, amely az egész kultúránkat átszövi, a 12 olümposzi istentől a naptár 12 hónapból álló felosztásán át a 12 zodiákus jegyig. A felkínált étel helyén megjelenő (mű)ürülék egy végtelenül felgyorsult idő érzetét kelti: ebbe a kizökkent időbe illeszkedik a bal kezemről készült élethű öntvény, amely az alkotás végével szembesít (lévén balkezes vagyok). A Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben egy olyan negatív csodát reprezentál a maga költőiségében, amelyben az alkotás folyamata nem feltétlenül öröm, hanem fájdalmas küzdelem: a művész testbe vetettségén, kiszolgáltatottságán keresztül, a saját test kockára tételével szembesít a mindannyiunkat körülvevő világgal, amely gyakran nemcsak diszharmonikus, hanem már nem is otthonos. A művészet hiábavalóságának, az elmúlás és az enyészet ábrázolásának hagyománya a barokk vanitas kultuszáig visszavezethető: ehhez kapcsolódik az asztali beállítást kiegészítő fénykép, amely az 1786-ban épült montparnasse-i katakombák múzeumként működő folyosóján készült Párizsban. Azonban a halál jelenléte ellenére a mű olvasata nem feltétlenül tragikus: a műanyagból öntött „levágott kéz", illetve a műürülékek fel is fedik saját mesterségességüket, groteszk gesztussal egészítve ki e színpadias szituációt: a vég nélkül termelődő másolatok, az alkotó nélküli teremtés komikumával figyelmeztetnek arra, hogy az eredetiségről alkotott ideáinkat a tömegtermelés és fogyasztás kultúrája állítja kihívások elé nap mint nap" – elemzi művét Győrffy, akit meglepett a szegedi tiltakozás.

– Ez az installáció 2009-ben készült, először a Fiatal Művészek Stúdiója Egyesület galériájában mutattam be, majd más budapesti galériákban és Székesfehérvárott is láthatta a közönség. Soha, sehol, senkinek nem volt vele baja. Szerencsétlennek és lehangolónak tartom, hogy úgy tűnik: Szegeden helyi politikai csatározáshoz használják fel.

Jobbik: botrány Mária országában Rácz Tibor, a Jobbik szegedi szervezetének alelnöke a Reök-palota előtt tartott tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ami kultúra és művészet címén folyik Szegeden, az túl megy minden határon. Úgy vélte: „a szabadtéri művészetfelfogását Alföldi Róbert szelleme járja át". Hangsúlyozta: jól ismeri a modern művészetet, de Győrffy László „valamijét" nem nevezné művészetnek. „Sőt egyenesen felháborítónak tartom, perverznek, betegesnek és vallásgyalázónak is." A Jobbik szegedi politikusa szerint „botrányos, hogy Mária országában, egy keresztény vallási régiós központban, a szegedi adófizetők pénzéből ilyen megvalósulhat. Ez már a legsötétebb SZDSZ-es kultúrpolitikai időket idézi", ezért a Jobbik megvizsgálja, történt-e bűncselekmény. Rácz szerint „ez az ügy már feszegeti a közösség elleni izgatás bűncselekményét is, és vallási csoportokat is sért". Az alelnök kijelentette: „elég volt a kultúra, a hagyományok és művészetek szabadgondolkozású újraértelmezéséből". Sajnálatosnak nevezte azt is: Szörényi Levente és Bródy János Alföldi Róbertet kérte fel, hogy jövőre a Dóm téren megrendezze az István, a királyt.

Csak kérésre mutatják meg. – Nem értem, hogy politikusok művészeti, szakmai kérdésekről miért tartanak a Reök-palota előtt sajtótájékoztatókat, de látva, hogy ez az alkotás milyen szélsőséges politikai vihart kavart a városban, intézményvezetőként úgy döntöttem, a nagyközönség előtt bezárom a Zöld Szalon ajtaját. Nem szedjük szét az installációt, hanem mindenki saját felelősségére, külön kérésre megtekintheti. A hoszteszeket, biztonsági őröket lehet majd megkérni, hogy nyissák ki az ajtót – mondta el Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. igazgatója, aki szerint eddig is ügyeltek arra, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásokra érkező óvodások, kisiskolások ne menjenek be a Zöld Szalonba.