Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Vallások: újra nő az érdeklődés

Nő az új típusú egyházak, vallási irányzatok népszerűsége – mondta Máté-Tóth András. A szegedi professzor egy bizottsággal részletesebben is vizsgálja a vallásosság helyzetét Magyarországon. Összegzik a Vatikán és a Magyar Köztársaság szerződésének tapasztalatait.
Máté-Tóth András: Fontos a magyar egyházpolitika újragondolása. Fotó: Karnok Csaba
Tagjai közé választotta Máté-Tóth Andrást, az SZTE vallástudományi tanszékének vezetőjét az a bizottság, amely – a kormány kezdeményezésére – a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodás eddigi tapasztalatait összegzi. A tanács elnöke Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója.
– Kemény munka vár ránk a következő hetekben, hiszen szeptember 30-áig részletes jelentést kell letennünk a kormány asztalára, amelyben adatokkal, érvekkel prezentáljuk a vallásosság helyzetét Magyarországon.

Ehhez neves közvélemény-kutatók segítségével egy átlagon felüli részletességű, 1500 személy válaszait vizsgáló tanulmányt is megrendeltünk. A kutatás egyik központi eleme: a kormányzat szeretné pontosan tudni, mekkora az igény az egyházi fenntartású és állami támogatást igénylő intézmények működése iránt – foglalta össze a professzor. Hozzátette: bár a munka apropóját a vatikáni szerződés adta, nem csak a katolikus egyházzal kapcsolatos eredményeket értékelik. Régi ötlet, hogy az egyházpolitikát át kellene gondolni. Ez indokolt, hiszen a tudományos alapossággal elvégzett kutatások eredményeképp számos egyházi-politikai feszültség elkerülhető lett volna az utóbbi másfél évtizedben.

Máté-Tóth elmondta: nem látta annak jelét, hogy a megszorításokkal kapcsolatban, az egyház-finanszírozás csökkentésére használnák fel a bizottság jelentését. Sőt ez a felkérés egy lépés lehet abba az irányba, hogy a jövőben a vallási vezetők a kormány szakembereivel együtt dolgozzanak az állam és az egyház közös ügyeiben.

– A bizottsági munkában természetesen tudjuk hasznosítani a szegedi vallástudományi tanszék nemrég elvégzett kutatásainak eredményeit is. Ezek alapján egyértelműen kimondható: a magyar társadalomban – hasonlóan a többi nyugati országban elvégzett kutatások eredményeihez – egyre nő a vallásokkal kapcsolatos realitásérzék, magas az emberek vallásos érzékenysége. Ez elsősorban az egyházakkal kapcsolatos kritika élénkülését és az ezzel a témával kapcsolatos érdektelenség csökkenését jelenti. Kimutatható: az embereknek egyre nagyobb az igénye a vallási vezetők iránt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Építkezés a Vedres szakközépiskolában: gyakorlat és kaland

A szegedi Vedres építőipari szakközépiskolában két évig építők dolgoznak. Az egyik szárnyban… Tovább olvasom