Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Vályogházakat épít a volt Délép-vezér

Vályogházakat épít a Délép volt vezérigazgatója. Egy-egy épület akár harminc-negyven százalékkal is olcsóbban készülhet el vályogból, mint téglából. Csakhogy hiánycikk a vályog – már a romák sem foglalkoznak vályogvetéssel.
A dóci általános iskola épületét is vályogból építette Sipos Mihály Fotó: Schmidt Andrea
– A dóci önkormányzat felkért, hogy építsek egy iskolát. Annyi pénzük nem volt, hogy téglából húzzuk fel az egyemeletes, nyolc tantermes épületet. Azt mondták, nekik megfelel a vályog is, amit a helybeli munkanélküliek állítottak elő, tehát munkát is biztosított az építkezés – ismerteti az iskolaépítés előzményeit a 77 éves Sipos Mihály, a Délép volt vezérigazgatója. Az egykori nagyvállalat építette a tarjáni és újszegedi panelvárosrészeket.

– Éppen akkor kezdett terjedni a bioépítészet, amikor nyugdíjba mentem. Érdekelt a technika, így belevágtam. Terveztem, építettem házat fából, aztán jöttek a vályogépületek, köztük a dóci iskola, ezeknek generálkivitelezője voltam – mondja. Csakhogy a vályoggal gondok vannak – teszi hozzá. Igaz, hogy nyáron hűvös, télen meleg a belőle emelt ház, miközben falai szinte lélegeznek, igazi bioépület – ám a vályogház szó hallatán a legtöbben ma is a régi, földes padlójú,
Saját kezűleg

Legjobb helyzetben az érezheti magát, aki saját, házépítésre szánt telkéről ki tudja termelni az agyagot. A hódmezővásárhelyi Halász Gáborsaját udvarán, saját kezűleg létesített vályoggödörből termelte ki az agyagot, és építette föl családi házukat. Vakációzó gyermekei segítségével – s tengernyi szakirodalom elolvasása után. 
szigeteletlen parasztházakra gondolnak. S bár a mai, modern vályogház éppúgy beton alappal, beton vagy tégla lábazattal készül, szabályosan leszigetelve, mint bármely egyéb épület – kevés a megrendelő. Magához a vályoghoz – sárga agyag, törekkel keverve – sem egyszerű hozzájutni – mondja Sipos Mihály. Olyan kivitelezőt kell fölkérni a munkára, aki ismeri a vályogbeszerzés titkait.

Mi is nyomozni kezdtünk. Lévén a vályogvetés ősi cigány mesterség, megkerestük az ügyben Szirtesi Zoltánnét, a szegedi cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) képviselőjét. Kiderült: ő maga is próbálta kezdeményezni a vályogvetés újjáélesztését tavaly, ám ez, résztvevők híján, nem járt sikerrel. – Nagyon kevesen csinálják – tájékoztat Rostás Mihály, a Térségi Cigány és Polgári Érdekvédelmi Egyesület, illetve a kisteleki CKÖ elnöke –, a vályogkitermelésre alkalmas területek az utóbbi években jórészt magánkézbe kerültek, s a tulajdonosok drágán mérik a földjükről elvihető agyagot. Ugyanakkor – tudtuk meg – a kiskunfélegyházi Baranyi Zsolt akár Csongrád megyébe is elszállítja az általa összefogott brigádok által készített vályogtéglát.


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vége a Kossuth nyomdának

Hiába ígérte a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. vezetése, hogy megpróbál megoldást találni a gazdálkodási… Tovább olvasom