Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 14°C | 25°C Még több cikk.

Vándormozi, könyvtárbusz, pop-rock

Minisztersége alatt most először jutott el Szegedre Bozóki András, és örült, hogy éppen a szabadtérire szélesvásznúvá komponált Rómeó és Júlia bemutatóját láthatta. A kulturális miniszter az előadás előtt szerkesztőségünkben válaszolt kérdéseinkre.
Milyen legyen a kulturális politika az új évezredben? – erről beszélgetne mindenkivel a miniszter Fotó: Schmidt Andrea
Tíztagú csapat dolgozik a miniszter felkérésére az ország kulturális stratégiáján – Bozóki András az eddigi munkájukra is építve a közelmúltban egy kiáltványt fogalmazott meg A szabadság kultúrája címmel.

– Még az elődöm, Hiller István idején megkezdődött a stratégiaalkotás, amit a váltás után folytattunk. Egy csapat segítségével igyekszünk megfogalmazni, milyen legyen a kulturális politika a 21. században, amikor már nincs sem klebelsbergi kultúrfölény-politika, és nem létezik az államszocialista rendszernek az Aczél György-i politikája sem. Hanem a demokrácia és a piacgazdaság viszonyai között kell a kultúra állásait védeni. Új helyzet van, erre próbál reflektálni az a kifejezésünk, hogy új időszámítás: arra szeretnénk utalni, hogy a két diktatúra után újra kell gondolni a kultúrpolitikát, már csak azért is, mert a technológiai váltás megtörtént, az internet mint a kultúra hordozója megjelent, új kihívásokra kell válaszokat találnunk. A most különnyomatban is kibocsátott kiáltványnak az a funkciója, hogy különböző körökben, csoportokban vitaanyagként szerepeljen: szeretnénk visszhangokat kapni, örülnénk, ha mégoly keményen is bár, de megkritizálnák – mert abból tanulunk. A 21. századi kulturális politika mibenlétéről, a céljairól és a gyakorlatáról kellene egy társadalmi párbeszéd során megállapodnunk.

Bozóki András a kiáltványban is kifejti, hogy a magyar T. E. A., azaz a Tisztesség, az Esély és az Alternatívák jegyében kezdett miniszterként dolgozni, de ez a három alapelv a tárca néhány friss programjában is meghatározónak tetszik. Eredeti és régóta várt például a kortárs könnyűzenei kultúráért indított program, a „Pankkk", vagy az igen sokrétű Közkincs program. – Meggyőződésem, hogy a kultúrának kell egy közeg, amiben megjelenik. Fontos, hogy ne az alkohol, a drogok, vagy a gépzene és a csocsó köré szerveződjön, hogy ne csak a pénzbedobós automata legyen a művelődési házban. A Pankkk az első egy sorban, amit követ majd a népi kultúra, a népművészet, a kortárs komolyzene támogatásának programja. Azért a könnyűzene az első, mert ennek a művészeti ágnak a képviselői kezdeményeztek először, ők maguk írtak egy kiáltványt, ők akartak valamit. Az ilyen programokban hiszek – mondta a miniszter.

Kérdésünkre, hogy a főváros vagy valamely vidéki pályázó város győzelmének örülne-e inkább, azt mondta, tisztességes versenyben született, megalapozott döntést vár az Európa kulturális fővárosa címért való versenyben. – Csak azt nem szeretném, hogy egy győztes meg hat vesztes legyen. Ezért tettünk ígéretet arra, hogy támogatjuk a versengő városok eltervezett kulturális projektjeinek megvalósítását.

Az esély és a tisztesség alapelve működik egyébként azokban az elhatározásokban, amelyek – a Közkincs program részeként is – különös figyelmet fordítanak a vidékre. – A vidéki klubhálózat, a művelődési házak, emlékházak, tájházak fölújítása mellett külön program szolgálja a vidéki múzeumok állományának a felfrissítését. A kistelepülésekre vándormozit és könyvtárbuszt tervezünk, és van egy kezdeményezésünk, amelynek az a célja, hogy a különböző nagy sikerű kiállítások körbemenjenek az országban. Például éppen az Európa kulturális fővárosa pályázat anyagait szeretnénk minél több helyen bemutatni. A most fölújított szolnoki zsinagóga magyar szecessziót bemutató kiállítását más városokba is elvisszük – Szegedre talán hajóval? – osztotta meg velünk hirtelen támadt ötletét a miniszter.

Végezetül néhány személyes kérdésre is válaszolt. Megtudtuk, hogy februártól júniusig sajnos egyetlen könyv elolvasására sem futotta az idejéből (a nyáron már igen!), és hogy komoly koncentrációt igényelt tőle a szabad értelmiségi életmódjáról áttérni a hivatali ember életmódjára. A miniszteri elfoglaltságok kellemes része számára a művészeti és kulturális eseményeken való részvétel – mint a minapi Sziget-látogatás vagy a szegedi szabadtérin a Rómeó és Júlia megtekintése.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A meggondolatlan megrendelő duplán fizet

Apróhirdetésekben, szórólapo- kon, név nélkül, pusztán egy mobiltelefonszámmal hirdetik magukat… Tovább olvasom