A mangalica most már nemcsak nemzeti kincs, de védett is. Fotó: Gyenes Kálmán

A védett és őshonos háziállatfajta meghatározása így szól a frissen alkotott rendeletben: Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztett állat, mely része a nemzeti örökségnek, a mezőgazdasági génbanknak, a természet- és tájvédelemnek. A rendelet e körbe sorolja – több más mellett – a magyar szürke marhát, a mangalicát, a rackajuhot, a kendermagos tyúkot és a magyar óriás nyulat is. A veszélyeztetett háziállatfajták pedig olyan, genetikailag magas értékű háziállatok, melyek, bár eredetileg nem honosak, szintén kiszorultak a széles körű tenyésztésből, és génállományuk megőrzése érdekében szükséges őket védeni. Ilyen például a magyar tarka tehén, a nyurgaponty, a lipicai és a nóniusz ló – olvasható a közleményben.

A fölsorolások nincsenek kőbe vésve, módosításukat – kellően dokumentálva – bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésről véleményt mond a létrehozandó őshonos haszonállatok génerőforrás bizottsága, ebben az őshonos fajták fönntartásában érdekelt szakmai szervezetek is részt vesznek. A Csongrád megyében is nagy területekkel rendelkező, őshonos magyar állatfajtákkal is foglalkozó Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szakértője, Kardos Mária elmondta: az országgyűlés több ősi, jellegzetesen magyar állatfajtát korábban már nemzeti kinccsé nyilvánított, például a szürke marhát. A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal egyik munkatársától megtudtuk: az új változtatás várhatóan azt is jelentheti majd – azért csak „várhatóan", mert a tavalyi támogatási rendelet már nem, az idei pedig még nem él –, hogy a tenyésztők nagyobb támogatásban részesülhetnek, mint korábban.

Tenyésztésüket azért szükséges támogatással fönntartani, mert kisebb hozamúak, mint a „kultúrfajták", s így a velük foglalkozók kevesebb jövedelemhez jutnak. Ezt pedig ellensúlyozni kell, hogy ne tűnjenek el végleg. Csongrád megyében egyre többen tartanak például szürke marhát, mangalicát – s egyre nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy az állomány törzskönyvezett legyen. Kendermagos tyúkból pedig az SZTE Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Karának van legnagyobb tenyészete az országban; a szaporulatot szegedi és kiszombori keltetősök vásárolják. A nyurgaponty besorolásán – mondja egy szakértő – lehet, hogy változtatni kellene, hisz magyar mivoltára még tudományos elnevezése is utal. Tenyésztése néhány éve már szintén folyik a dél-alföldi régióban, és telepítik is az ívás sikerét nem mindig biztosító természetes vizekbe.