Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Védett lett a szegedi Gróf-palota

Műemléki védelem alá helyezték a szegedi Gróf-palotát – az elmúlt század elején épült szecessziós épület szinte eredeti állapotában maradt fenn, ezért páratlan értéket képvisel. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak számos eredeti dokumentum és kiváló szakmunka áll rendelkezésre a szegedi épületremekekről. Csongrád megyében számos épületet és területet nyilvánítottak védetté 2001 óta.
Fotó: Gyenes Kálmán
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) javaslatára 2001 óta több mint 400 épületet és területet nyilvánított műemlékké országosan a kulturális miniszter. A szakemberek 20 ezerre becsülik a műemléki értékű épületek számát, s mintegy 11 ezer áll már most védelem alatt. Szegeden, a Tisza Lajos körút 20. szám alatt álló Gróf-palota levédetése a hivatal belső kutatása alapján indult meg – a másik lehetőség az, hogy külső személy tesz javaslatot.

– Elég hosszú listánk van azokról a szegedi szecessziós épületekről amelyeket szeretnénk még védetté nyilvánítani – mondta Győr Attila, a KÖH osztályvezetője. – A sorrendet több szempont alapján határozzuk meg. A gőzfürdő esetében az eljárást a felújítási szándék gyorsította, a Gróf-palota azért került a lista elejére, mert páratlan értéket képvisel.
A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán található épületet dr. Gróf Árpád Márton építtette – a századelőn városi főügyészként és kormányfőtanácsosként tevékenykedett –, hivatali tisztviselők számára.

Öt év „termése"

Csongrád megyében számos épületet és területet nyilvánítottak védetté 2001 óta. Így például Szegeden a Széchényi téri épületek zömét, a Szent István téri víztornyot, a Kossuth Lajos sugárúti tűzoltólaktanyát, a Belvárosi temetőben a Wagner-kriptát, az Indóház téren az állomás épületét. Csongrádon a Szent Rókus-templom, Pusztamérgesen a római katolikus templom freskói, Hódmezővásárhelyen a városháza épülete és a szatócsház, Kiszomboron pedig a külterületi uradalmi szeszgyár, malom és kútház került műemléki védettség alá. 

A Raichl J. Ferenc tervezte palota 1912–13 között, mindössze 13 hónap alatt épült meg, a háromemeletes házban lakásokat alakítottak ki. Győr Attila felhívta a figyelmet arra: az épületet az teszi különlegessé, hogy szinte eredeti állapotában maradt fenn a lakóház padlózata, falburkolata, a fémműves munkák. Javarészt eredetiek az épületben a nyílászárók. Jó minőségben maradtak az utókorra a lépcsőházi színes üvegablakok és zsolnai kerámiák.

Mostantól minden felújítás, átépítés, vagy akár a homlokzat újrafestése is kizárólag a KÖH engedélyével történhet, ezt a hivatal kizárólag a műemléki szempontok figyelembevételével adja meg.
Győr Attila elmondta: Szeged abban a szerencsés helyzetben van, hogy nagyon sok dokumentum fennmaradt, amelyek egy részét a szegedi Somogyi-könyvtárban (és a levéltárban) őrzik, s több könyv íródott a város történetéről, ezért itt gyors az eljárás. 


Új jegyzék

Hivatalosan 1952 óta létezik Magyarországon műemlékvédelmi jegyzék, legutóbb 1990-ben jelent meg egy frissített, kétkötetes kiadvány. A KÖH 2007-ig készíti el az egyes megyék műemlékeiről számot adó kiadványokat. A Csongrád megyéről szóló, várhatóan 150-170 oldalas kötetet idén nyáron adják ki. A KÖH gyűjteményi osztályvezetője, egyben a sorozat egyik szerkesztője Bardoly István elmondta: az idei kiadás a korábbiaktól jelentősen eltér, ugyanis nem csupán fotót tartalmaz minden műemléképületről, hanem feltüntetik annak pontos címét, helyrajzi, illetve műemlékvédelmi törzsszámát. A szövegek az építés történetéről is beszámolnak. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lába kelt a Dóm téri macskaköveknek

Foltokban szedték fel a rongálók a Dóm tér díszburkolatát. A terület kezelője gyerekes poénkodókat… Tovább olvasom