Délmagyar logó

2018. 11. 19. hétfő - Erzsébet 1°C | 5°C Még több cikk.

Végignézték, ahogy porig ég a házuk Zsombón: a család már aludt, a munkából hazatérő családfő menekítette ki őket

Zsombó - Karácsony előtt három héttel mindenét elvesztette a zsombói Kabódi család. Házuk fél óra alatt teljesen leégett, a munkából éjszaka hazatérő családfő ébresztette fel és menekítette ki a lángoló épületből a családot. A település lakói egy emberként segítik őket: mindenüket elvesztették, pár nap alatt azonban mindenük lett ismét.
– Múlt pénteken éjfélig dolgoztam. Amikor hazaértem, a család már aludt – kezdte megrázó történetüket Kabódi József.

Miután átöltöztem, mentem volna én is az ágyba, amikor az előszobában parázs hullott le. Felnéztem, és kiderült, hogy ég a tető.


A zsombói férfi azonnal felkeltette párját, a két gyereket és apósát, akik a házban voltak. Addigra már áram sem volt az épületben.

Ahogy voltak, egy szál pizsamában menekültek ki a fagyos éjszakába a ház elé, József pedig megpróbálta kimenekíteni az értékeiket. – A gyerekek karácsonyi ajándékát, a tévét kiadtam az ablakon, meg néhány meleg ruhát. Többre viszont nem maradt időm, akkora tűz keletkezett. Így gyakorlatilag a ház előtt állva néztük végig, hogy fél óra alatt odalett az otthonunk.

A gerendázott mennyezet égett legjobban

A település kertvárosában lévő egyszintes családi házhoz ugyan gyorsan kiértek a tűzoltók, de segíteni már nem tudtak: az porig égett.

Amikor tíz éve megvettem ezt a házat, a gerendázott mennyezet tetszett meg benne, világ életemben ilyenre vágytam. Hát, az égett a leggyorsabban

– sóhajtott a férfi. Hogy mi okozta a tüzet, egyelőre nem lehet tudni. Valószínűleg a kéménybe szállhatott vissza valami. Be volt vizsgálva, így másra nem tudnak gondolni.

Józsefet a tragédia után a mentők kórházba vitték, mivel az arca és a keze is megégett, mialatt az égő házban próbálta menteni, ami menthető. A család többi tagját pedig egy közelben lakó rendőr fogadta be éjszakára.
Egy éve csinosítgatták a házat, ez maradt belőle.
Egy éve csinosítgatták a házat, ez maradt belőle. Fotó: Karnok Csaba

– Ma már tudom, mekkora szerencsém van, hogy addig tartott aznap a műszakom. Ha én nem akkor érek haza, és nem keltek fel mindenkit, az egész családomat elveszítettem volna – futotta el a könny a családfő szemét. – Amikor ott álltunk a romok előtt, akkor viszont még csak azon gondolkoztam, vajon hol töltjük majd a következő éjszakát. De aztán az önkormányzat gyakorlatilag megoldotta az életünket.

Már másnap beköltöztették ugyanis őket az üresen álló régi iskolaépületbe, ahová azóta is folyamatosan érkeznek az adományok.

Mindent összeadtak, ami a mindennapokhoz kell

 Egészen hihetetlen az az összefogás, ami értünk indult

– vette át a szót Lovászi Anikó.

 Ott álltunk, hogy semmink nem maradt, az önkormányzati dolgozók pedig ebédidőben hazaszaladtak, és ki egy hűtőt, ki egy gáztűzhelyt vagy egy étkészletet hozott. Rengeteg ruhát és tisztítószert is kaptunk, gyakorlatilag mindent összeadtak, ami a mindennapokhoz kell. És azóta is csak jönnek az adományok. Becsengetnek vadidegenek, letesznek ezt-azt, és már mennek is tovább.

A család mindeközben igyekszik úgy élni, ahogyan eddig: a két felnőtt eljár dolgozni, hiszen minden fillérre szükségük van, a 9 éves Milán és a 13 éves Dominik pedig iskolába jár. Addig maradnak az iskolaépületben, amíg szükségük van rá, de az önkormányzat már egy bérlakást is intéz nekik.

Soha nem gondoltuk volna, hogy ennyi segítséget kapunk, amiért nem tudunk elég hálásak lenni – mondta József.

Gyakorlatilag semmink nem maradt, mégis mindenünk van. Ez a sok szeretet pedig átlendített bennünket a holtponton.

Kabódi József és családja a régi iskolaépületben kapott ideiglenes otthont.  Fotók: Karnok Csaba
Kabódi József és családja a régi iskolaépületben kapott ideiglenes otthont. Fotó: Karnok Csaba

Szeretnék újrakezdeni

A házaspár egyébként egy éve csinosította a házat, amely most megsemmisült. Sokat dolgoztak vele, már csak a külső festés hiányzott. Most még fáj látniuk a romokat, de azt mondják, előbb-utóbb szeretnék újrakezdeni.

Nem mondok le az álomházamról

– fogalmazott József.

A család azt mondja, ez a pár nap teljesen átformálta őket.

Megtanultuk, mennyit jelent a segítség a bajban, ezért azon leszünk, hogy ha talpra állunk, ezt a sok jót visszaadjuk

– mondta Anikó.

– Már most is minden olyan ruhát, ami nekünk nem megfelelő méretű, továbbadunk a Vöröskeresztnek, de azt tervezzük, hogy ha már úgy állunk, amikor csak tudunk, jótékonykodni fogunk.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki vezesse az egyetemet? Megnéztük a rektorjelöltek nyilvános pályázatait

Ki vezesse az egyetemet? Megnéztük a rektorjelöltek nyilvános pályázatait
December 18-án ül össze a Szegedi Tudományegyetem 52 fős szenátusa, hogy eldöntse, ki vezesse 2018. július 1-jétől az egyetemet. Röviden összefoglaltuk a három rektorjelölt pályázatát. Tovább olvasom