Délmagyar logó

2016. 08. 30. kedd - Rózsa 19°C | 28°C

Végveszélyben a fogoly

Végveszélyben a fogoly Csongrád megyében – de nemcsak itt, hanem országszerte. Február 13-áig pályázhatnak a vadásztársaságok, gazdálkodó szervezetek az FVM meghirdette fogolyvédelmi és -visszahonosítási programban való részvételre. A program ötvenszázalékos támogatást biztosít a sikeres pályázóknak.
Fotó: DM/DV
Korábban a megyében csak két-három szervezet foglalkozott fogoly-visszahonosítással a negyvenöt vadászatra jogosult közül. Ahhoz azonban, hogy ismét elterjedjen ez az egykor gyakori, mára viszont csaknem kipusztult madár, sokkal több társaságnak kellene a programba bekapcsolódnia.

Mintaterület Tompaháton

A pályázati támogatás nagyon kedvező – hívja föl a figyelmet Szél István, az FVM Csongrád megyei hivatalának vadászati és halászati osztályvezetője. A Dalerd Zrt. tompaháti területén létre is jött egy fogoly-újrahonosítási mintaterület, ahol a program iránt érdeklődő vadásztársaságok és gazdálkodók megtekinthetik, mi minden szükséges a fogoly eredményes visszahonosításhoz, s miként történik ez a gyakorlatban.

Miért olyan nehéz a fogoly újrahonosítása? Olyan, a madárvilágban ritkaságszámba menő tulajdonságokkal rendelkezik, mint például: egy életre választ párt, tehát ha párja elpusztul, nagy valószínűséggel nem keres új társat. És ma már, ha keresne is, akkor sem találna: a nagyüzemi mezőgazdálkodás megszüntette azokat az egykori, változatos élőhelyeket, ahol táplálkozó- és búvóhelyet talált.

Szegélyhatás és csenderesek

Miután a kisparcellás mezőgazdálkodás nem kifizetődő, a vadásztársaságoknak és más, vadászatra jogosultaknak kell létrehozni és fenntartani azokat a „vadföldeket", csendereseket, ahol a fogoly megtalálja életlehetőségeit. Fontos, hogy ezek az élőhelyek mozaikszerűek legyenek: egy-egy terület szegélyén mindig sokkal több rovar, növény él, mint a belsejében – ezt nevezik szegélyhatásnak –, ilyenből kell minél több.

De ez önmagában nem elég: mesterséges visszatelepítéssel kell beindítani a fogolyállomány szaporodását. Ugyanis az a minimális létszámú állomány, amely még megmaradt, egymással nagyrészt közeli rokon példányokból áll, és a rokon fogolymadarak nem szaporodnak.

Telepítés a távolból

Más-más, egymástól távoli területekről – akár külföldről – kell hozni szabadon ereszthető foglyokat. E visszatelepítést segíti elő a pályázat, amely jelentős, ötvenszázalékos támogatást biztosít a program résztvevőinek. Minél többen pályáznak, annál több – különböző területekről származó – fogoly kerül Csongrád megyébe, s annál biztosabb az újrahonosítás sikere.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Módszertani központ a művészmoziban

Az országban elsőként a szegedi művészmoziban hoznak létre módszertani központot a mozgókép és… Tovább olvasom