Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Venetianer Pál professzor új könyve bestseller lesz

Szeged - Molekulák, gének, sorsok címmel jelenik meg nemsokára új kötete Venetianer Pál akadémikusnak, az MTA Szegedi Biológiai Központ molekuláris biológus professzorának. Sokan várják már.
Az élőlények hihetetlenül összetett tulajdonságokkal rendelkeznek, ilyet csak egyfajta „intelligens tervező" valósíthat meg – hiszik sokan. Csakhogy az ilyen tulajdonságok sok esetben molekuláris szinten dőlnek el, és ki is mutatható, milyen molekulák milyen eltérései okozzák őket – hívja föl a figyelmet Venetianer Pál. Mint könyvében leírja, létezik például egy fonalféregfaj, melynek egyes egyedei „kollektivisták", a táplálékot közösen fogyasztják el, más egyedei viszont „individualisták", magányosan táplálkoznak. A kutatók kimutatták: a kétféle, jól elkülöníthető viselkedést egyetlen gén egyetlen, meghatározott mutációkülönbsége – a „genetikai abc" egyetlen betűjének eltérése – okozza. A kétféle viselkedésforma tehát genetikailag teljesen meghatározott.

Ez lenne a helyzet – az analógia elve alapján – a fejlettebb élőlények, akár az ember esetében is? A dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű. A megjelenés előtt álló könyv nemcsak azt mutatja be, hogy mennyiben lehet biológiai vagy akár társadalmi jelenségeket visszavezetni egészen molekuláris szintig, hanem azt is, a környezet mennyire ellensúlyozhatja vagy épp erősítheti a gének hatását. Hogy a környezetnek, az egyedi élettörténetnek mekkora lehet a szerepe, leginkább az egypetéjű ikertestvérek példája mutatja. Az egypetéjű ikrek génállománya teljesen azonos, személyiségük, viselkedésük azonban mégsem teljesen. Amiben azonosak, az a gének hatását mutatja – amiben pedig különböznek, az pedig a környezeti tényezők hatását. Vagy: kiből lesz bűnöző fiatalkorában és kiből nem?

Ha csak egy embert

Venetianer Pálnak ez lesz az ötödik kötete, a mű a Vince Kiadónál jelenik meg. A professzor a tudományos ismeretterjesztés egyik legismertebb képviselője Magyarországon. Mint mondja: ha csak egyetlen embert gondolkozásra késztetnek az általa leírtak – akkor már megérte.

A korábban általánosan elfogadott vélemény szerint elsősorban a családi háttértől, a neveltetéstől, a gyermek által elszenvedett bántalmazásoktól függ, hogy a fiatal a bűnöző életforma felé fordul-e. Új-zélandi kutatók nagy létszámú résztvevőn végzett vizsgálata viszont nemrég kimutatta: sok ember esetében létezik egy aprócska molekuláris eltérés, melynek megléte esetén az ember sokkal nagyobb mértékben válhat bűnöző hajlamúvá, mint akiknél ez az eltérés nincs meg. De – s ez nagyon fontos – csak akkor, ha erre a környezet is „ráerősít".

Mi mindebből a tanulság? – Az élővilág hihetetlenül sokrétű, változatos, és a biológiai törvényekre az a jellemző, hogy jóformán több a kivétel, mint a szabály. Könyvemben a leegyszerűsítések ellen küzdök, mert azok szükségszerűen hamis következtetésekhez vezetnek – hívja föl a figyelmet az akadémikus. Jó példa a gének általi meghatározottság ellen a világ egyik legismertebb tudósának, Stephen Hawkingnak az esete. Egyetemista kora óta teljesen mozgás- és beszédképtelen; egy olyan, genetikai eredetű betegséggel küzd, mellyel kapcsolatban a szakközlemények azt írják, a diagnózis után átlag négy-öt évet él még a beteg. Csakhogy a világhírű angol fizikus már negyven éve él a diagnózis kimondása óta, és alkot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyilvánossá váltak a felvételi ponthatárok

Csak a legjobbak jutottak be az államilag támogatott helyekre, a Szegedi Tudományegyetem nappali… Tovább olvasom