Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Veszélyben a vidrakölykök

A halak számára kitűnő szaporodóhelyet adott a rekordáradáskor elöntött hullámtér. A kubikgödrökben rekedt milliárdnyi ivadék a mostani újabb áradással bejuthat a folyóba – de ivadékmentésre is szükség lehet. A hullámtéri élővilág különböző tagjaira különféleképpen hat az áradás.
Az áradásnak köszönhetően rengeteg halivadékkal gazdagodhat a Tisza. Fotó: Karnok Csaba
A tiszai vadponty és társai kitűnő szaporodási lehetőséghez jutottak a növényzetdús, sekély vízben a hosszan tartó áradás során.

Megmenekülnek a kishalak

Sallai Zoltán halbiológus, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület alelnöke szerint egykor, a folyószabályozások előtt épp azért lehetett a Tiszában „több hal, mint víz", mert a folyó nagy területen terült szét, s lassan húzódott vissza, nem hagyva szárazon a halcsemeték milliárdjait. A mostani rekordáradás után hirtelen húzódott vissza a víz, a halivadékok legföljebb a kubikgödrökben maradtak meg. Ezekre is halál várt volna, ha nem jönne a mostani, második áradás – amely a kis halak egy részét hozzásegítheti, hogy bejusson a folyóba. De a halászok, horgászok, természetvédők szervezte ivadékmentési akciókra továbbra is szükség lehet. A Csemete és az Atikövizig összefogásával történt néhány évvel ezelőtti akció, melynek keretében kubikgödröket kötöttek egybe a folyóval, nagyon sokat segít.

Madár-pótköltés a magasban

A hullámtéri madárvilág első költésének sikerét többnyire meghiúsította az áradás – a tőkés récétől a fülemülén át a csilpcsalpfüzikéig. Magasabbra épített fészkekkel, pótköltésekkel azonban pótolják a veszteséget – mondja Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei Beretzk Péter-munkacsoportjának elnöke. A parti madaraknak jót tett az ár- és a belvíz: megnőtt a táplálkozóterületük. Gulipánokat láttak megfigyelők Szőreg mellett, a víz borította búzaföld közepén. A rendkívül ritka vadmacska számára viszont nagy megpróbáltatást jelentett az áradás – halljuk Veprik Róberttől, a Szegedi Vadaspark megbízott igazgatójától. A kölykök elpusztulnak a vízben, és a felnőtt egyedek a töltéseken kívül nem találják meg életlehetőségeiket. A vidrakölykök számára szintén végzetes lehet a magas víz.

A füzeknek, nyáraknak használ


A hullámtéri növényzetnek inkább az a káros, ha elmarad az áradás – mutat rá Margóczi Katalin botanikus, a Szegedi Tudományegyetem ökológia tanszékének docense. Bár a Tisza-part évszázadokkal ezelőtt jórészt fátlan volt, mocsári növényvilággal, a hazai füzesek, nyárasok nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a folyók mentét. A gátat belülről kísérő kubikerdőket azért hozták létre annak idején, hogy állományuk a jeges árvíztől óvja a töltést. Az árvízvédelmi célból olykor ma is hasznosított gallyakat termelő, odvasodó füzek széles körű élővilágnak adnak otthont. Ha a füzek, nyárak megfelelő időpontban szórják termésüket, szaporodni is képesek az áradás hozta iszapon. A természetes megújulásból származó csemeték nagyon életerősek. Még a hullámtér lefolyását gátló árvízvédelmi gondokat okozó, tájidegen gyalogakácot is képesek túlnőni, akadályozva terjedését.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egykori szegedi forradalmárokat kaptak lencsevégre

Ötvenhatos szegedi forradalmárokat fényképeztek tegnap a megyeházán. A képekből októberben nyílik… Tovább olvasom