Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Vibrátorok mozognak a tanyavilágban

Mórahalom, Ásotthalom - Január elején kezdett el szénhidrogének után kutatni a Mol Csongrád megyében az úgynevezett rezegtetéses módszerrel. Hétfőn a 3 hatalmas, egyenként csaknem 26 tonna súlyú vibrátor nyomába eredtünk a mórahalmi és az ásotthalmi tanyavilágban.
– A vibrátorok rezgéseket bocsátanak a földfelszín alá, amelyek hullámként terjednek a mélyben, a különböző rétegek határairól visszaverődnek, majd visszatörnek a föld felszínére. A talajba leszúrt geofonok, érzékelők – amelyeket kábelek kötnek össze – gyűjtik az adatokat: ezek beérkeznek a műszerkocsiba, az „agyba". A 3 dimenziós méréssel képet kapunk arról, hol, milyen mélyen vannak a rétegek a föld alatt, és hogy nagyjából mi található a rétegekben – magyarázta el Gömbös Leon, a Mol geofizikai szakértője.

Robbantás

Ahová a vibrátorok nem férnek be, a robbantásos módszert alkalmazzák. 5 méter mély lyukakat fúrnak, amelyekbe 10-20, vagy 40 deka robbanóanyagot helyeznek el, ami kis mennyiség. Ezt a technológiát csak lakóházaktól messze alkalmazzák.
Amíg a szakértő beszélt, a gépek dolgoztak. 12 másodpercenként éreztünk egy lökést a talpunk alatt. Megtudtuk: a mérést az Acoustic Geofizikai Szolgáltató Kft. végzi a Molnak. 5–6 kilométer mélységből is tudnak adatokat gyűjteni a vibrátorok, de a „célterület" a hazai adottságok miatt körülbelül 2500 méter. A felmérés több 100 millió forintba kerül.

A tanyavilágban, 126 négyzetkilométeren az eltelt csaknem két hónapban mindennap 100 ember, 50 gépkocsival mozgott. A 3 vibrátor csak azután kezdte el a munkát, hogy a területet már kimérték, a geofonokat leszúrták, és az azokat összekötő kábeleket elhelyezték. Bármerre is járunk most Mórahalom és Ásotthalom határában, a jellegzetes narancssárga színű kábelkígyókat látjuk, gyakran az úttal párhuzamosan. A vibrátorok a mocsaras részeket, az erdőket és a Natura 2000-hez tartozó földeket leszámítva szinte minden négyzetmétert megrezegtetnek.

3 éves kutatási program

Magyarországon közel 80 éve bányásznak szénhidrogéneket, ezért ma már nagyon nehéz ezen a területen gázt vagy olajat találni. A hazai kitermelés évek óta csökken. De még ilyen körülmények között is jelentős mennyiségű szénhidrogént termelnek: a MOL több milliárd forintot költ kutatásokra, egyetemi együttműködésre, és a legjobb magyar szakembereket alkalmazza. A hazai szénhidrogén-felhasználás egyötödét a MOL termeli ki. A Szegedi-medence Nyugat nevű lelőhely 3 éves kutatási programja 5,6 milliárd forintba kerül.

A hazai cégóriás olyan rétegkezelési eljárásokon dolgozik, amelyekkel jelentősen növelhető a kőolaj- és földgázkihozatal az egyes mezőkből. A MOL a már évtizedek óta nagy mennyiségű olajat hoz a felszínre termelő mezőin ilyen, a Szegedi-medencében is alkalmazott saját fejlesztésű technológiákkal.



Szénhidrogén után kutatnak Mórahalom közelében. Három hatalmas gép bocsát ki rezgéseket a földbe, a visszaverődő jeleket a talajba leszúrt érzékelőkkel gyűjtik össze. Fotó: Karnok Csaba (Galéria)

– A rezegtetés, más néven vibrálás a szénhidrogén-kutatás első állomása, ezt a munkát február végére befejezzük – folytatta Gömbös Leon. – Utána közel egy évig tart az adatok feldolgozása. Csak ezután születhet olyan döntés, hogy érdemes-e tovább folytatni a munkát. Ha van olyan képződmény a föld alatt, ami tartalmazhat szénhidrogéneket, akkor próbafúrások következnek, és ha azoknak is pozitív az eredménye, jöhet a kitermelés. Általában beletelik 2-3 évbe, mire idáig eljutunk.
A Szegedi-medence Nyugat nevű terület az előzetes adatok szerint mintegy 25 millió hordónyi szénhidrogént, főleg olajat rejtő lelőhely. A Mol a szénhidrogén-kutatási és -termelési koncessziót tavaly nyerte el. 

2 méter magas a vibrátor kereke

A gépek közel 26 tonnásak, hosszúságuk 15 méter, szélességük és magasságuk 4-4 méter. Egy-egy kerék magassága majdnem 2 méter, a szélessége 1 méter. Ez azért van, hogy a nagy súly minél szélesebb felületen terüljön le, azaz minimális károkat okozzanak. A gépóriások zaja csak közvetlenül a közelükben érzékelhető. Egymás mögött haladva, 300 méterenként vizsgálják át a területet, majdnem olyan rendet vágva, mint ahogy azt egy kombájn teszi. Egy nap 300 pontot „lőnek meg". Azt láttuk tegnap egy legelőnek használt területen, hogy ott szinte nyomot sem hagytak a gépóriások. Ha a taposás okoz károkat, akkor megtérítik a gazdáknak, az utak helyreállítási költségeit pedig kifizetik az önkormányzatoknak. A házakban nem esik kár, mivel megfelelő távolságot tartanak a lakott helyektől.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Számítógép küldi a mentőautót

Az országban másodikként Szegeden vezették be az új mentésirányítási rendszert. Tovább olvasom