Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Vihar egy emléktábla körül

Lopakodó sztálinizmusról beszél az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Hont Ferenc tegnap felavatott emléktáblájával kapcsolatban. Hont András, az unoka szerint Szeged politikai érzelmektől függetlenül büszke lehet a szabadtéri játékokra.
Hont Ferenc és Buday György közös emléktábláját avatták fel tegnap a szegedi Dóm téren, a panteonban. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) tiltakozik, szerintük a tábla a „lopakodó sztálinizmus" megnyilvánulása. Buday György ellen nincs kifogásuk, de Haág Zalán, az IKSZ szegedi elnöke, önkormányzati képviselő kijelentette: „Hont Rákosinak írt kollégáiról feljelentő leveleket, s a színházban minden művészi szempontot felrúgva tette mindenhatóvá a zsdanovi elveket, s ezzel kiérdemelte a színházi sztálinizmus szekértolója minősítést." Az IKSZ Péter László irodalomtörténészt, Szeged díszpolgárárát is idézte: a panteonban nincs helye annak az elvakult sztálinistának. (Péter Lászlónak az emléktábla-avatásról írt levelét lapunk Kapcsolatok oldalán olvashatják.) Mindezt a képviselő és Miklós Péter történész, az IKSZ országos alelnöke az ünnepség előtt, sajtótájékoztatón mondta el. Ugyanakkor elismerték, hogy Hontnak „vannak érdemei a Szegedi Szabadtéri Játékok megszervezésében".

Kizárták a Fideszből

Hont András jelenleg sajtótörténetet tanít a Bálint György Újságíró Akadémián. 1990-től a Fidesz tagja, 1998-ban Deutsch-Für Tamás kampányfőnöke volt. Ez év márciusában kizárták a pártból, mert kritizálta Orbán Viktor politikáját.

A hivatalos ünnepségen az avatóbeszédet Solymos László alpolgármester mondta. Hont Ferenc megvalósította a Juhász Gyula-i álmot, a szabadtéri színpadot – fogalmazott. 1933-ban itt rendezte Az ember tragédiáját, melynek díszletét Buday tervezte. Ketten bebizonyították, hogy a tér kínálja magát a nyári rendezvény színhelyéül. A játékok kettejük közös sikere, ezért közös táblán állít emléket nekik a város – közölte.
Az emléktáblát az alpolgármester, Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok Kht. ügyvezető igazgatója és Hont András, a rendező unokája közösen avatták fel. Utóbbi rövid beszédben utalt az IKSZ tiltakozására is. Kijelentette: sokfélék vagyunk, sokféle eszme és elv szerint élünk, de Szeged lakói a különböző politikai érzelmektől függetlenül büszkék lehetnek a szabadtéri játékokra.

A lapunknak adott interjúban mindehhez hozzátette: „Az olvasás és a művelődés még az ifjú kereszténydemokratáknak sem vált soha kárára." Nagyapjával kapcsolatban elmondta, a kereskedő papa nehezményezte, hogy Ferenc „megbízhatatlan pályára" lépett. A szegedi emléktábla láttán most valószínűleg megbocsátaná fia „ifjúkori léha döntését". Hont András feleségével és három hónapos kisfiával érkezett az ünnepségre.
Az avatáson közreműködött Fekete Gizi színművész és a Szegedi Szimfonikusok Rézfúvós Együttese is. Az emléktábla Fritz Mihály szobrászművész alkotása.


Életrajzrészlet

A Magyar Életrajzi Lexikon szerint Hont Ferenc (Szeged, 1907. április 4.–Bp., 1979. március 11.): rendező, igazgató, színházesztéta, az irodalomtudományok kandidátusa (1964), Görög Ilona színésznő férje, Kossuth-díjas (1949). Miután Bécsben és Berlinben színésznek tanult, hazatérve Szegeden 1925. április 22-én fellépett Karinthy Frigyes Holnap reggel című tragikomédiájának főszerepében. 1925-től 1927-ig Párizsban Gémier mellett tanulta a rendezést. Hazatérve 1928–1937-ig a szegedi színház rendezője volt, de közben budapesti színházakban (Új Színház, Magyar Színház, Bethlen téri Színház) is rendezett. 1933-ban megalapította a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és ő rendezte elsőként szabadtéri színpadon Az ember tragédiáját. Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1935–38-ban az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanított. 1935–1937 között A Színpad, 1938–1939-ben a Független Színpad című folyóiratokat szerkesztette. 1937–1943-ig vezette a Független Színpad színjátszó csoportját. Ő mutatta be Csokonai Tempefőijét, Madách Civilizátorát, Moliere Dandin Györgyét. Utóbbit 1942-ben betiltották. A háború alatt munkaszolgálatosként került a frontra, majd átszökve a szovjet csapatokhoz, hadifogoly. 1945. júniusban tért haza.
1945-től hét kulturális intézményben volt művészeti vezető. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged latin negyede a Vitéz utca

Júliusra kiürül a Vitéz utca, tíz hónapon keresztül azonban a diákseregre építi üzleti tervét az… Tovább olvasom