Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 2°C | 8°C Még több cikk.

Vihar egy emléktábla körül

Lopakodó sztálinizmusról beszél az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Hont Ferenc tegnap felavatott emléktáblájával kapcsolatban. Hont András, az unoka szerint Szeged politikai érzelmektől függetlenül büszke lehet a szabadtéri játékokra.
Hont Ferenc és Buday György közös emléktábláját avatták fel tegnap a szegedi Dóm téren, a panteonban. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) tiltakozik, szerintük a tábla a „lopakodó sztálinizmus" megnyilvánulása. Buday György ellen nincs kifogásuk, de Haág Zalán, az IKSZ szegedi elnöke, önkormányzati képviselő kijelentette: „Hont Rákosinak írt kollégáiról feljelentő leveleket, s a színházban minden művészi szempontot felrúgva tette mindenhatóvá a zsdanovi elveket, s ezzel kiérdemelte a színházi sztálinizmus szekértolója minősítést." Az IKSZ Péter László irodalomtörténészt, Szeged díszpolgárárát is idézte: a panteonban nincs helye annak az elvakult sztálinistának. (Péter Lászlónak az emléktábla-avatásról írt levelét lapunk Kapcsolatok oldalán olvashatják.) Mindezt a képviselő és Miklós Péter történész, az IKSZ országos alelnöke az ünnepség előtt, sajtótájékoztatón mondta el. Ugyanakkor elismerték, hogy Hontnak „vannak érdemei a Szegedi Szabadtéri Játékok megszervezésében".

Kizárták a Fideszből

Hont András jelenleg sajtótörténetet tanít a Bálint György Újságíró Akadémián. 1990-től a Fidesz tagja, 1998-ban Deutsch-Für Tamás kampányfőnöke volt. Ez év márciusában kizárták a pártból, mert kritizálta Orbán Viktor politikáját.

A hivatalos ünnepségen az avatóbeszédet Solymos László alpolgármester mondta. Hont Ferenc megvalósította a Juhász Gyula-i álmot, a szabadtéri színpadot – fogalmazott. 1933-ban itt rendezte Az ember tragédiáját, melynek díszletét Buday tervezte. Ketten bebizonyították, hogy a tér kínálja magát a nyári rendezvény színhelyéül. A játékok kettejük közös sikere, ezért közös táblán állít emléket nekik a város – közölte.
Az emléktáblát az alpolgármester, Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok Kht. ügyvezető igazgatója és Hont András, a rendező unokája közösen avatták fel. Utóbbi rövid beszédben utalt az IKSZ tiltakozására is. Kijelentette: sokfélék vagyunk, sokféle eszme és elv szerint élünk, de Szeged lakói a különböző politikai érzelmektől függetlenül büszkék lehetnek a szabadtéri játékokra.

A lapunknak adott interjúban mindehhez hozzátette: „Az olvasás és a művelődés még az ifjú kereszténydemokratáknak sem vált soha kárára." Nagyapjával kapcsolatban elmondta, a kereskedő papa nehezményezte, hogy Ferenc „megbízhatatlan pályára" lépett. A szegedi emléktábla láttán most valószínűleg megbocsátaná fia „ifjúkori léha döntését". Hont András feleségével és három hónapos kisfiával érkezett az ünnepségre.
Az avatáson közreműködött Fekete Gizi színművész és a Szegedi Szimfonikusok Rézfúvós Együttese is. Az emléktábla Fritz Mihály szobrászművész alkotása.


Életrajzrészlet

A Magyar Életrajzi Lexikon szerint Hont Ferenc (Szeged, 1907. április 4.–Bp., 1979. március 11.): rendező, igazgató, színházesztéta, az irodalomtudományok kandidátusa (1964), Görög Ilona színésznő férje, Kossuth-díjas (1949). Miután Bécsben és Berlinben színésznek tanult, hazatérve Szegeden 1925. április 22-én fellépett Karinthy Frigyes Holnap reggel című tragikomédiájának főszerepében. 1925-től 1927-ig Párizsban Gémier mellett tanulta a rendezést. Hazatérve 1928–1937-ig a szegedi színház rendezője volt, de közben budapesti színházakban (Új Színház, Magyar Színház, Bethlen téri Színház) is rendezett. 1933-ban megalapította a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és ő rendezte elsőként szabadtéri színpadon Az ember tragédiáját. Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1935–38-ban az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanított. 1935–1937 között A Színpad, 1938–1939-ben a Független Színpad című folyóiratokat szerkesztette. 1937–1943-ig vezette a Független Színpad színjátszó csoportját. Ő mutatta be Csokonai Tempefőijét, Madách Civilizátorát, Moliere Dandin Györgyét. Utóbbit 1942-ben betiltották. A háború alatt munkaszolgálatosként került a frontra, majd átszökve a szovjet csapatokhoz, hadifogoly. 1945. júniusban tért haza.
1945-től hét kulturális intézményben volt művészeti vezető. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged latin negyede a Vitéz utca

Júliusra kiürül a Vitéz utca, tíz hónapon keresztül azonban a diákseregre építi üzleti tervét az… Tovább olvasom