Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Világújdonság lett a szegedi habbeton

Szeged - Megreformálhatja az építőipart Antal István világújdonságnak számító szegedi szabadalma, a habbeton.
Néhány éve jutott eszébe a szegedi vízvezeték-szerelőnek, hogy megkönnyíti a saját dolgát. Fordítva gondolkozott, mint az logikus lett volna: nem az épületgépészetet, hanem a házépítést fogalmazta át. Antal István azt mondja, a véletlennek köszönhető, hogy a habbeton irányába indulva rájött, hogyan hozhat létre az eddigiektől merőben eltérő építési rendszert. Szegedi szabadalmát az idén jegyezték be hivatalosan. Ez azt jelenti, hogy a habbeton egy úgynevezett szabadalmi ügyvivőn keresztül elindult világhódító útjára. Hosszú és költséges tesztsorozat után a napokban vette fel az építőanyagok közé az építésügyi minőségellenőrző hatóság.

A habbetont egy ausztriai multinacionális építőanyaggyár állítja elő panelekben és folyékonyan önthető változatban. A hungarocellre emlékeztető anyag tapintásra kemény, meleg érzetet kelt, és a súlya is megvan: 300 kilót nyom egy köbméter.

– A világújdonságnak számító szegedi szabadalom a korábban ismert polisztirolt és a vázszerkezetet együtt reformálta meg. Építhető belőle klasszikus ház, ugyanakkor a tervezőknek új dimenziókat is ad. A vázat hazai piacvezető fa- és acélszerkezet-gyártók készítik. Erre rögzítik a habbeton-paneleket, és a közét kiöntik habbetonnal, hogy 41 centi vastag fal jöjjön létre. Ebből készül a födém, a tető és a padló. Habbetonból álmodható íves homlokzat és válaszfal – magyarázta a lehetőségek végtelen tárházát a szegedi cég, a 3D Termoház System Kft. fővárosi társügyvezetője, Luterán Zoltán. Az anyag ugyanakkor rendkívül stabil és biztonságos; a téglához és Y-tonghoz hasonlóan tűzálló és teherbíró. Könnyű is, mert négyszer kisebb a sűrűsége a téglánál. Ezért használható társasházakhoz öt emelet magasságig, középületekhez szintkorlátozás nélkül, valamint emelet-ráépítéseknél.

Antal István megreformálta a házépítést Fotó: Schmidt Andrea
Antal István megreformálta a házépítést Fotó: Schmidt Andrea

Mivel ugyanabból az anyagból épül a házban pincétől padlásig minden, az elemek között nem keletkeznek hőhidak, így minimális a hőveszteség. Nem kell tehát hőszigetelni, és még így is harmadával kevesebb fűtést kell használni, mint a hagyományos házakban. (A januártól házakra is bevezetendő energiakártya szerint a legmagasabb A+ energiaosztályba sorolták.)

– A falakba behúzhatók a közművezetékek. Melléjük beszerelhető akár a házon átcsörgedező látványos patak, amely amúgy levezeti a csapadékvizet. A falak „lélegeznek", emiatt sóval is feltölthetők, hogy a lakás gyógyító sószobaként működjön – hallottuk a feltaláló Antal Istvántól. – Az anyag valamivel drágább a téglánál és betonelemeknél. A költségekből farag viszont, hogy nem kell hőszigetelni és villámgyorsan elkészül. Egy 100-200 négyzetméteres 3D termoházat számítógépes tervezés után speciálisan képzett szakembereink minimális kötési és száradási idővel, mínusz 10 fokos fagyig két hét alatt felhúznak. Beszerelünk egyedi elképzelésre kiöntött habbeton fürdőkádat, vagy falba süllyesztünk redőnyt, napfényre állítható védőrácsot, virágládákat. A szegedi rendszer intelligens, vagyis a terveket a beköltözés után is tároljuk, és ha a család „átgyúrná" az otthonát, vésés és hulladék nélkül fűrésszel átszabjuk a falakat. A szegedi szabadalom világpremierje a hétvégi fővárosi építészeti kiállításon lesz. A legelső családi házat Szentendrén építjük.

Fotó: Schmidt Andrea
Fotó: Schmidt Andrea

Üveg után hab

A csongrádi feltaláló, Losonczi Áron találmánya, az üvegbeton 4 éve világhírű. A mérnök szabadalma alapján maga gyártja az üvegbetont dekorációs célokra. A szabadalmat egy német cég megtámadta, még tart a jogvita. A szegedi Antal István szerint a habbetonra fényes jövő vár. Palánkai Tibor építész kérdésünkre elmondta: két „húsba vágó" előnyével körözheti le a téglás vagy a könnyűszerkezetes építkezést. Gondos tervezés és előkészítés után „percek" alatt elkészül. Rendkívül jó a hőtartása, vagyis hűtésre és fűtésre kevesebbet kell költeni. Ugyanakkor a habbetonos gondolkodásmód teljesen eltér az eddigiektől, ezért óvatosnak kell lenni a profilváz kötött műszaki paramétereivel és mert a kiegészítő szerelvények ipara a hagyományos technológiát követi.

Olvasóink írták

  • 4. sityu 2008. november 20. 15:29
    „Mivel a kapcsolódó cikkek listája sűrűn változik, ideteszem inkább:
    A habbeton mégsem szegedi világújdonság (http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_habbeton_megsem_szegedi_vilagujdonsag/2077946/)

    Szép kis ügy: a délmagyar (pontosabban egy hanyag újságírója) címlapon asszisztált egy kisstílű csalási ügyhöz.”
  • 3. faguriga 2008. november 18. 06:18
    „Kedves sityu, vigasztaló, hogy vannak még, akik nemcsak olvasnak, hanem értenek is.
    üdv !”
  • 2. sityu 2008. november 17. 22:20
    „Úgy tűnik valódi polihisztorral van dolgunk: a papíros változatban először "neves építész"-ként, majd vízvezetékszerelőként jelent meg.
    No de egy szó, mint száz: meglehetősen mellécimbalmoztak a szerkesztők a mai lapszámmal (én biztos nem adnék az elkövetőknek karácsonyi prémiumot...):
    -eleve meglepetés, hogy egy ilyen téma kapja a címoldal legnagyobb felületét; s majd a 3. oldal fő helyén folytatódjék az ámokfutás;

    No de tételesen, címszavakban (a teljesség igénye nélkül):
    -okleveles építészmérnökként első körben az zavart leginkább, hogy építészként aposztrofálódik a "feltaláló"; olyan ez, mintha a csontkovácsot főorvosnak, a bírósági teremőrt jogtanácsosnak, vagy az olvasói levelek fogalmazóját újságírónak szólítanánk; kedves szokás, élőbeszédben, egymás közt nincs is vele komoly gondom, de egy százezres példányszámú napilapban trehányságnak tartom (arról nem is beszélve, hogy megtervezett, megépült épületekkel kapcsolatban még véletlenül sem szokott említődni az építész tervező...);
    -egy címoldalas, szenzációként tálalt cikk szerzőjétől alapvető elvárás, hogy alaposan járja körül a témát, ne elégedjen meg a szenzáció tálalójának verziójával (s Dombai Tündének nem ez az első építőipari témájú írása): nem elég egy Ybl-díjas építészre hivatkozva letudni a szakmai hátteret (nem is tudom, Palánkai Tibi barátomat milyen módon "keverték" bele az ügybe); az internetes világban nem túl bonyolult munka lenne ez (gyorsan képbe került volna az előző hozzászóló által gyártott habcement építőanyag, ill. egy multinacionális cég által gyártott pórusbeton falazóanyag - egyébként az utóbbi anyag emeletes házaknál történő alkalmazásával, a milliárdos háttér ellenére is, problémák vannak);
    -értem én, hogy egy újság lételeme a szenzáció, de a lyukra futás sokkal problémásabb; eleve érdemes fenntartással kezelni az ilyesfajta, partvonalon túlról érkező világmegváltó találmányokat; szerintem kb. 100 éve lejárt a konyhaasztalnál kitalált találmányok kora (egy igazi találmányhoz nagyon komoly előtanulmányokra van szükség) - talán a design-kütyü-tipusú találmányok jelenthetnek valamelyes´ kivételt (de csak valamelyest, mert az igazán jó design-találmányokat is jól képzett designerek szokták kitalálni);
    -"építésügyi minőségellenőrző hatóság" nincs, mégha komolyan hangzik is; van helyette viszont ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS Közhasznú Társaság (ÉMI Kht.) - www.emi.hu (ahol egyébként nem találtam nyomát az Építőipari Műszaki Engedélynek);
    -a cikkből az sem derül ki, hogy egyáltalán pontosan miről is van szó: falazóelem? könnyűszerkezetes falszerkezet, habbeton szigeteléssel? van benne polisztirol, vagy sem? mi a tartószerkezet? (acél? - mizújs a tűzállósággal; fa? - mizújs a körbebetonozással);
    -de ne legyünk ellenségesek: lehet, hogy egy vízvezetékszerelő találta meg azt a technológiai bravúrt, ami sem az ytongnak, sem a több, mint 20 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező gyártónak nem sikerült (ők vagy sokkal macerásabb és drágább technológiával pazarolják a pénzüket, vagy egy komoly piaci szegmenstől esnek el). De ahhoz, hogy egy ilyen találmányból termék legyen, egy csomó dolgot kell vizsgálni (a teljesség igénye nélkül): tűzzel szembeni viselkedés, teherbírás (különböző körülmények közt - az ytong vasalt elemeivel még ma is vannak gondok, pedig az eredeti falazóanyagot már majd´ 100 éve gyártják), hőtechnikai tulajdonságok (a 41 cm-es, 300 kg/m3-es falszerkezet nem tűnik valami jónak), időjárás-állóság (asszem legalább 50 fagy-ciklus után vizsgálva az eredet tulajdonságokat), homlokzati felületképzésekkel kapcsolatos problémák (hogyan, milyen anyaggal vakolható?), hőmozgási kérdések stb.”
  • 1. TóthTamás 2008. november 17. 17:56
    „Tisztelt Feltaláló ?!?

    Eléggé elvan maradva, ha még csak most találta fel a habbetont, mivel már 22 évvel ezelőtt, és ma is eredményesen alkalmazzuk az építőipar egyes területein, és regisztráltattuk, Budapestem az EMI-be.
    De mi még nem tudunk belőle emeletes házat építeni, mivel ez az anyag (habbeton), az EMI szerint is teljesen alkalmatlan lakoházak építésére, illetve teherhordó szerkezet alkalmazására.

    Kérdésem a következő: Ezek után Ön mit is talált fel ???

    Tisztelettel: Tóth Tamás”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megasztár 4: szegedi fotók Tamaráról és Krisztiánról

Szeged - A Megasztár szegedi selejtezőjén fotósunk még nem is sejtette, hogy arról a Bencsik Tamaráról készít sorozatot, aki a show legjobbjai között lesz. Tovább olvasom