Szegedi kutatók olyan élelmiszercsaládot fejlesztettek ki, ami hozzájárulhat népbetegségek – az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a 2-es típusú cukorbetegség, az időskori vakság – visszaszorításához. A világújdonságnak számító egészségmegőrző ételadalék hatékonynak bizonyult az elbutulás kezelésében is. Az ötlet alapja, hogy két szegedi kutató – Oláh Zoltán molekuláris biológus és Letoha Tamás orvos-kutató – Molnár Zsolt vegyésszel kiegészülve felfedezte: a testünket alkotó 35 ezerféle fehérje közül tucatnyi egy kaptafára károsodik.
Ez a „fehérjeszemét" lerakódik a szervezetünkben, nem ürül ki. Az immunrendszer védekező mechanizmusa pedig automatikusan „szőnyegbombázza" a rossz fehérjéket, amitől a környező egészséges sejtek is elpusztulnak. A folyamat akár évtizedekig eltart, mire tünetek jelzik a betegséget, és az addigra már gyógyíthatatlan.
 |
| Oláh Zoltán, Letoha Tamás és Molnár Zsolt a saját szegedi boszorkánykonyhájában. Fotó: Frank Yvette |
A szegedi kutatók felfedezésének lényege, hogy ezekhez a rossz fehérjékhez célirányosan eljuttatnak egy nagyjából ötven növényi eredetű összetevőből álló esszenciát, amitől azok kiürülnek a testünkből. Oláh Zoltán, Letoha Tamás és Molnár Zsolt nem állt meg az alapkutatási eredményeknél. Úgy döntöttek: puding próbája az evés. Ezúttal nem publikálták és nem szabadalmaztatták a felfedezésüket, hanem cégtársulást szerveztek, úgynevezett klasztert, amiben nagy élelmiszergyártókat – például Pick, Sole-Mizo, Hungerit, Cerbona, Univer, P&P Pékáru – fognak össze.
 |
| Világújdonságna számít az Alzheimer elleni kenyér. Fotó: Frank Yvette |
A titkos recept alapján készülő adalékanyagot ugyanis nem táplálékkiegészítőként vagy gyógyszerként akarták forgalomba hozni, hanem kitaláltak egy eddig teljesen ismeretlen dolgot: olyan alapvető élelmiszerekbe teszik bele, mint a tej, kenyér, felvágott. Az élelmiszergyártóknak a kutatók saját szegedi üzeme szállítja az eszenciát. (Hasonlóan a kólagyártáshoz.) A rendszert rendkívül olcsón, 140 millió forint pályázati pénzből rakták össze. A MentalFitol név a közös jelzés, ez mutatja, hogy egészségmegőrző élelmiszerekről van szó.
Miért éppen az élelmiszerbe teszik?
Azt mondják azért, mert a hatékonyságot biztosító folyamatos bevitel legegyszerűbben a mindennapi táplálékainkon keresztül érhető el. Az élelmiszerek, hogy széles tömegek elérhessék, nem lesznek sokkal drágábbak az alaptermékeknél. Nem kell külön figyelni a dózisra, mert a lényeg a rendszeresség. Nem lehet túladagolni, nincs mellékhatása, és nem fő vagy sül ki az ételkészítéskor.
Olvasóink írták
De ha az esszenciától kiürülnek a rossz fehérjék a szervezetből, akkor a már megbetegedetteknél is javulást lehetne elérni , de legalább a további romlást megállítani. Ehhez az egészségügyet is be kellene vonni a KlLASZTERBE, mert ha nem akarják gyógyszernek minősíteni , akkor bizonyos élelmiszerekhez jutást az egészségügynek támogatnia kellene!?
Jó volna , ha erre válaszolnának az illetékes kutatók!
De a moderátor tartsa magát távol a kitörléstől!!”
"31. kintornas 2010.01.15. 07:11
Ekkora kamut már rég olvastam. Gondolom megelőzi még a terméketlenséget, rákos daganatokat, sclerosis multiplexet, a H1N1-et... Csak egy valamit nem az emberi butaságot! Hol vannak a kontrolált, randomizált, prospektív, kettős-vak klinikai vizsgálatok. Sehol, mert ez egy kitűnő marketinggel felépített - SEMMI.
De kétségkívül nagyon ügyesek. Csak nem kellene olyat állítani, amire semmi, azaz semmi bizonyíték nincs."
A diabeteszes kenyér kilója 500-600ft körüli. Szerintem a "csodakenyér" sem lesz olcsóbb. Kik fogják ezt rendszeresen vásárolni? Valamikor sorbanálltak a "Bánffy" és "PATIENTIA" hajszeszért.
Idézet 02.: "hat hét hit és hat"
Emlékszünk erre a reklámra? és hogy mit reklámoztak? Ugye hol van az már.....”
Őszinte tisztelettel gratulálok találmányukhoz, további munkájukhoz sok sikert kívánok!”
Amúgy grat a feltalálásért!”
Ha igen, jusson eszetekbe a mostani nyilatkozatotok. Persze már akkor nem tudtok emlékezni.”
34. Dr_SZT 2010.01.15. 10:11
Sok tekintetben igaza van, de:
1) A publikált szakirodalom egy kis része szemét, nagyobb része leellenörizhetö infoprmáció. Ez a tudományos publikáció lényege. Ha nem reprodukálható, akkor elöbb utóbb az kiderül. Persze vannak rá példák, de egy komoly folyóirat megpróbál az ilyesmire ügyelni. Én az elbírálásra kapott kéziratok 90%-át visszavágom...
2) Nem vagyok szabadalmi szakértö, de tudtommal van olyan pályázati forrás, ami kimondottan a szabadalmak költségeinak támogatását célozza. Tehát nem muszály sajtát zsebböl (alap kutatási pályázatból) fizetni az ilyen költségeket.
3) Leközölt, védett, stb. információ nélkül bárki csinálhat (vagy hazudhat) valami hasonlót, anélkül, hogy annak bármi következménye lenne. Oláh Zoltánék kerülhetnek ellemetlen helyzetbe, ha egy konkurrens cég ugyanilyen/hasonló tulajdonságokat állít egy másik szerröl. Amit esetleg levéd. Ergo az eredeti felfedezök húzhatják a rövidebbet.”
Gratulálni szeretnék ahhoz a kitartáshoz ami képes előre vinni egy ilyen nagyszerű -mindenkit érintő- felfedezést!!! Aki kutatással foglalkozik és folyamatosan követi a szakirodalmat, az nagyon jól tudja mennyi publikált szemét, megismételhetetlen eredmény van benne. Ezt mindenki tudja, mégsem olvasunk róla a lapokban, amin pedig joggal felháborodhatna bárki (lásd korábbi hazai/nemzetközi botrányok). A szabadalmak pedig éppen arra nem alkalmasak amire kitalálták. Egy ilyen világszabadalom -azon kívül, hogy elnyelhette volna a 140 millió jelentős részét- csak arra jó, hogy minimális változtatásokkal mindenki gyártani kezdje -gyakorlatilag- ugyanazt. A szabadalmak írása az igazán nagy cégek játékszere, fegyverkezési versenye egymással szemben, a negyedéves jelentések büszkeségei amivel egymást riogathatják a vállalati jogászok. További sok sikert és sok-sok kitartást! üdv”
egy időben a helyi hungarikum virslijében egyáltalán nem volt hús... (jelenleg nem tudom mi a helyzet, mivel leszoktam erről a márkáról, de az tény, hogy szilveszterkor amikor végigböngésztem a virsliket, akkor ennek a márkának pl nem merték odaírni, hogy hány %-a hús... a hatalmas kínálatból kettőt találtam amelyiken egyáltalán fel merték tüntetni, és az áruk azonos volt a helyi cég termékével...)”
De kétségkívül nagyon ügyesek. Csak nem kellene olyat állítani, amire semmi, azaz semmi bizonyíték nincs.”
Szójalecitin adalékanyag létezik, de itthon elenyésző a használata az árak miatt. Nem éri meg.
A szalámikban eleve nem is rakható ilyen adalékanyag. Ha már mindenképpen adalékanyagot keresel hústermékben akkor javaslom a sópotlóknál és a zselésítőknél keresd.”