Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Visszatér a Grand Café a Várkertbe

Július 26-án, csütörtökön visszatér a Grand Café a Várkertbe, hogy aztán egészen szeptember 9-ig minden héten csütörtöktől szombatig kínáljon kultúrát, filmeket, előadásokat és zenét a sör mellé, vagy fordítva. Nyitvatartás az említett napokon 17 órától egészen hazamenésig, vagy amíg jég nem esik.
Csütörtökön este nyolc órakor a Barboncás társulat Fekete kisasszony című előadásával kezdődnek újra a programok. Az archaikus cigány mese Bari Károly gyűjtéséből készült, amelyhez zenei aláfestésként a Csenki testvérek gyűjtötte keservesek szólalnak meg.

Ha valaki nem ismeri a Fekete Kisasszonyt, az azért lehet, mert sötétben és szomorúságban él szegény, a világtól elzárva, és magányát csak egy kígyóval és egy kakassal oszthatja meg. De ahogy az a mesékben már lenni szokott, itt is jön valaki, mégpedig egy talpraesett cigánylegény, aki elég bátor és kitartó, hogy a megpróbáltatásokat - az ördögi kísértést is - elviselve, megszabadítsa a segítségre szorulót az átok alól. A színtérként használt tricikli, a gyönyörűen faragott fabábuk egy utcai, vidám vásári komédia kellékei, segítségükkel a mese önfeledt kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Pénteken este 9 órai kezdettel a Kikoa Társulat bemutatja A Luo herceglány meséje című tánc- és árnyjátékot. A történet főszereplője az álmodó, a meseíró és a darab rendezője is egyben, aki Magyarországon nőtt fel magyarként, de apai ágon az afrikai kultúrához kapcsolódik. A darab saját életéből nőtt ki, s belső útkeresése során a két kultúra találkozását alkotó folyamatokon keresztül próbálja megélni és megvalósítani. Ehhez keresett és talált társakat: bábost, rajzolót, táncosokat, zenészeket, színészeket, embert, aki a fákhoz ért, díszletezőt, hang-, fénytechnikust. A mese alapja személyes fejlődéstörténet. A végső dramaturgia a társulat és a hozzá kapcsolódó alkotó emberek közös munkája nyomán bontakozott ki.

A tánc- és árnyjáték hangsúlyos elemei a fény és a zene, a tánc, a jelmezek és a maszkok, kis, fekete árnydobozok s az általuk hordozott szimbólumok, amelyekben a magyar és az afrikai kultúra találkozik. A zenei betétek egy része kifejezetten a darabhoz íródott (MEHARI GAROBA Zenekar, Szvetnyik Margit, Fábri Géza – Ivanovits Tünde), másik része autentikus luo törzsi zene (Tanzánia), Richard Bona zenéje pedig az ő személyes hozzájárulásával lett a mese része.





Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyilvánossá váltak a felvételi ponthatárok

Csak a legjobbak jutottak be az államilag támogatott helyekre, a Szegedi Tudományegyetem nappali… Tovább olvasom