Délmagyar logó

2018. 11. 16. péntek - Ödön 2°C | 12°C Még több cikk.

Visszavonultak vagy elpusztultak a kisteleki álhernyók

Kistelek - Amilyen hirtelen jelentek meg, olyan gyorsan el is tűntek a repcedarazsak álhernyói Kisteleken. Mondjuk ehhez le kellett permetezni egy részüket, a túlélők pedig most a földben várják a tavaszt.
Több százezer fekete kukac lepte el Kistelek északi területének egy részét, és a kártevők szinte mindent megettek – írtuk szeptember közepén a kisteleki hernyóinvázióról. Azóta újra megkeresett bennünket Géczi Józsefné, akinek a retekültetvényét félig tönkretették a kártevők.

– Még aznap, amikor maguk is itt voltak, jött egy ember a kormányhivataltól, és intézkedett is. Szétnézett, felvette a jegyzőkönyvet, és másnap telefonált, hogy mivel kell permeteznünk a hernyókat, hogy maradjon egy kis retkünk – mondta Géczi Józsefné, aki szerint a hivatal munkatársa végig segítőkész volt.

Másnap körbeszántották a leginkább fertőzött területet, hogy ezzel is a hernyók útját állják. Ez és a vegyszeres védekezés végül hatásos volt, a rovarok egy része elpusztult, azonban a környék valószínűleg továbbra sincs biztonságban. Egy növényvédelmi szakembertől megtudtuk, hogy az életben maradt álhernyók tavaszig a földben lesznek bebábozódva, majd ahogy jön a jó idő, kikelnek. Ezután pedig könnyen lehet, hogy újrakezdődik az invázió.
Még visszatérhetnek, ha jön a tavasz. Fotó: Kuklis István
Még visszatérhetnek, ha jön a tavasz. Fotó: Kuklis István
A Növényvédelmi Hatóságnál azt is mondták Gécziéknek, hogy ha biztosra akarnak menni, „elfelejtik" egy darabig a keresztesvirágú növényeket, mert a repcedarázs álhernyója ezeket támadja leginkább. Azaz többek között kerülni kellene a retek, a karfiol, a karalábé és a kelfélék vetését.

A Kisteleken egy hónapja megjelent kártevők három nap alatt legeltek le egy nagyjából húszhektáros földet, és amikor már nem volt mit enniük, elindultak Gécziék és szomszédaik veteményese felé. Az asszony korábban azt mondta lapunknak, hogy addig, amíg nem mentek ki hozzájuk a hivatalból, nem is tudták, mivel állnak szemben. Ráadásul a védekezést az is nehezítette, hogy a szomszédos földet, ahonnan elindult az áradat, akkor nem volt szabad vegyszerrel kezelni.

Megerősítette a szavait a kisteleki falugazdász is. – Az tény, hogy a húszhektáros föld bérlője nem permetezhetett, mert az „ökológiai másodvetést" nem szabad vegyszerezni, különben elvehetik a föld utáni támogatást. Azért nem szabad egyébként, mert az új vetést hatvan nap múlva be kell forgatni a talajba – mondta akkor Horváth István.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyílt napot tartott a teátrum - Diákzsivajtól volt hangos a színház

Nyílt napot tartott a teátrum - Diákzsivajtól volt hangos a színház
Csillogó szemű, izgatott diákoktól volt zsúfolt a Szegedi Nemzeti Színház aulája csütörtök délelőtt.… Tovább olvasom