Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Vita a tervezett Köröséri Tájvédelmi Körzet körül

Vitát kavarnak a természetvédelem képviselői és a gazdálkodó szervezetek között a leendő Köröséri Tájvédelmi Körzet területén tervezett természetvédelmi célú korlátozások. A tíz év óta tervezett tájvédelmi körzet – tükörterülete a határ túloldalán, a Vajdaságban már működik – létrejöttétől a lakók a megélhetésüket, a gazdálkodó szervezetek a bevételüket féltik.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tegnapra egyeztető tárgyalásra hívta a tervezett Köröséri Tájvédelmi Körzet – mint országos jelentőségű természeti terület – védetté nyilvánítása kapcsán az érdekelt önkormányzatok, hatóságok, civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek képviselőit. A tárgyalás a mórahalmi rendezvényházban volt.

Veszélyeztetett élőhelyek

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala elfogadta a leendő tájvédelmi körzet kezelési tervével kapcsolatos elképzeléseket. – A terület létrehozásának célja egyebek közt a még megmaradt, különféle természetes élőhelyek s élőviláguk megóvása – tudtuk meg előzetesen Mile Orsolyától, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi referensétől. A határ túloldalán, a Vajdaságban már működik a tervezett tájvédelmi körzet tükörterülete, és a magyarországi részterület létrehozása nemzetközi elvárás. Határon átnyúló együttműködésre példa a Győr-Moson-Sopron megyében korábban létrehozott Fertő-Hanság Nemzeti Park is, amely egybefüggő területet képez a Fertő osztrák részén kialakított természetvédelmi területtel.

A tájvédelmi körzet

A tervezett Köröséri Tájvédelmi Körzet – mely nevét a déli országhatár mentén, egy szakaszon végighúzódó Körös-érről kapta – Ásotthalom, Mórahalom és Öttömös, illetve a szomszédos Bács-Kiskunban lévő Kelebia határában jöhet létre. Mintegy 3552 hektáron terül el, tizenhárom, egymástól elkülönülő egységből áll.

Érte vagy ellene?


A körzet részét képező területek nyolcvan százaléka már eddig is védett volt, különböző jogcímeken. Az, hogy a jövőben egységesen kezelik, bővíti a térség lehetőségeit uniós pályázatokon való részvételben. Ilyen a regionális operatív program (ROP), és az Interreg – mutatott rá a lényegre természetvédelmi referens.

A cél tehát pozitív, de vannak gondok is – hívják föl a figyelmet szintén érdekeltek. A Dél-alföldi Erdőgazdasági ZRt. vezérigazgatója, Vass Sándor felületesnek tartja egyes területek kijelölését. Akad például terület Ásotthalom közelében, ahol a tervezet 350 hektárt jelöl ki védendőnek, helyrajzi szám alapján, ám ezen belül csak mintegy húszhektárnyi a valóban védelemre szoruló terület – mely őshonos növények élőhelye –, a többi ültetett fenyves, ahol sok évtizede erdőgazdálkodás folyik. Arra is utalnak jelek: a területkijelölések elavult, nem a mai viszonyokat tükröző térkép alapján történtek.

Régi térkép, mai táj?


– Ásotthalom közelében például egy olyan csatornát is feltüntet a térkép, amely a valóságban már a hetvenes évek óta nem létezik – hívta föl már korábban a figyelmet a vezérigazgató. A természetvédelmi területre csak őshonos fafajok kerülhetnének, ami nem őshonos, „le kellene cserélni" – s ki téríti meg az ebből adódó kárt? A kár még fokozottabb akkor, ha – az eredeti állapotok helyreállításának jegyében – még őshonos fafajok egyedei sem kerülhetnek egy adott területre, például fenyves helyére, mert ott eredetileg nem volt fa. A tervezet továbbá nem tenné lehetővé a vadetetők, -itatók létesítését, holott ezek nemcsak a vadállománynak, hanem a terület összállatvilága számára is hasznosak. Szakmai érvei mindkét tábornak vannak, még további egyeztetések várhatók a terület végleges kijelöléséig.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szegedi Domusból nem lesz Tesco

Információink szerint nem tervezi kibérelni sem a szegedi, sem a szentesi Domus Áruházat a… Tovább olvasom