A szegedi Cserepes soron nem mindenki él putriban, és nem mindenki önkényes lakásfoglaló. Tegnap előbb egy tiszta, modern lakás konyhájában ültünk, a szomszédban viszont tényleg attól féltünk, hogy ránk omlik a mennyezet. A két lakás egy házban van.
– A cigányoknak semmit nem segítenek! Svábbogarak és rágcsálók lepik el a házat! A patkányok jönnek az anyatejre, és lerágják a két hónapos gyerekem nyakát – fest horrorisztikus képet az otthonáról Kolompár Matild, aki hat gyermekével él a Cserepes sor elején, egy IKV-tulajdonban lévő társasház lelakott lakásában. A sötét szobák tényleg rémfilmbe illők: a falba vájt patkányodúk bejáratát üveggel, rongyokkal tömték be, a fal és a mennyezet reped, a parketta rohad, legyek lepnek mindent.
Kolompár Matild egy húsz évvel ezelőtti gyerekhalálról beszél, pucér kislánya különösebb érdeklődés nélkül néz ránk. Az anya témát vált: körülbelül 100 ezer forintból élnek, hetüknek ez tizennégy napig tart, aztán kölcsönkérnek ételre is. Lakásfelújításra nem futja, a számlákat és a lakbért nem fizetik. Illetve valamennyit fizettek – hiába kérjük, ezt nem tudják igazolni –, de elismerik, hogy sokkal tartoznak. Annyira, hogy kedden kikapcsolták náluk a vizet.
– A cigányok bolondok, majd lesz velük valami. Ezt gondolják! Jöjjenek ide, és nézzék meg, hogy élünk! A gyerekek mindennap fürödtek, most a szomszédból kell hozni a vizet – jelzi az asszony, hogyan lesz a rossz életkörülményekből még rosszabb.
– Annyit sem mondtak, hogy hülyék, engedjetek vizet, mert elzárjuk! – ezt már a szomszédja mondja, de nemcsak ő, a többiek is azt állítják: nem értesítették őket arról, hogy víz nélkül marad a társasház a nyár közepén.
Kovácséknál nyitva a kerti csap, de csak csöpög. Körülbelül hat óra alatt fél lábasnyi víz gyűlt össze. Főzni, inni, vécét lehúzni, fürödni ötüknek – három gyerek van – kevés.
– Külön vízóra kellene. Mi hiába rendezzük a számlákat. Ha a többiek nem tudnak fizetni, nálunk is elzárják a vizet – kesereg Kovács Zoltán. Az ő lakásuk egyébként nem IKV-tulajdon, ők megvették az ingatlant. Bár az ő otthonuk ugyanabban a házban van, nem is emlékeztet a Kolompár családéra. Modern, tiszta, rendezett. De víz itt sincs. Patkány viszont itt is előfordul.
Érdeklődtünk a Szegedi Vízmű Zrt.-nél. A társasház nagy mennyiségű tartozást halmozott fel, ezért a cég fizetési felszólításokat küldött a közös képviselőnek. Neki postázták két hete a szolgáltatás korlátozásáról szóló értesítőt is – tájékoztatott Balaton Krisztina kommunikációs vezető.
A korlátozás azt jelenti, hogy nem zárják el teljesen a vizet, csak szűkítik a cső keresztmetszetét úgy, hogy fejenként naponta 50 liter vizet biztosítanak. Arra a kérdésre, hogy honnan tudják, hányan laknak egy lakásban, azt a választ kaptuk, a munkatársaik megkérdezik. Ha valamiért nincs adat, akkor általában két-három fővel számolnak.
Kolompáréknál és Kovácséknál ottjártunkkor nem jött víz a csapból. Később telefonon érdeklődtünk, és azt mondták: egyáltalán nem kaptak vizet.
A Vízműtől viszont megtudtuk: a közös képviselő tegnap megígérte, hogy rendezik a tartozást, ezért a vállalat méltányosságból még ma helyreállítja a vízszolgáltatást.
Mi lesz velük?
– Mi lesz velünk? Mit akar a város a Cserepes sorral? Felújítják? Vagy lerombolják? – kérdezte Kovács Zoltán. A választ Katona Gyulától, a körzet önkormányzati képviselőjétől kértük. – A lakásokat megvizsgálták, egyik sem életveszélyes. Nem érdemes azonban pénzt fordítani a felújításra, mert salétromosak, vizesek. Az önkormányzat szeretné fokozatosan lebontani ezeket, lehetőleg még ebben a ciklusban. Nyolcvan család érintett, hatvanan bérleményben, a többiek saját tulajdonban laknak. Nekik a város felajánlana megfelelő bérelt lakást, ha lemondanának a tulajdonjogukról. Nyolc-tíz család erről hallani sem akar, nem akarnak elköltözni. Ők hátráltatják a megoldást.
Kolompár Matild egy húsz évvel ezelőtti gyerekhalálról beszél, pucér kislánya különösebb érdeklődés nélkül néz ránk. Az anya témát vált: körülbelül 100 ezer forintból élnek, hetüknek ez tizennégy napig tart, aztán kölcsönkérnek ételre is. Lakásfelújításra nem futja, a számlákat és a lakbért nem fizetik. Illetve valamennyit fizettek – hiába kérjük, ezt nem tudják igazolni –, de elismerik, hogy sokkal tartoznak. Annyira, hogy kedden kikapcsolták náluk a vizet.
– A cigányok bolondok, majd lesz velük valami. Ezt gondolják! Jöjjenek ide, és nézzék meg, hogy élünk! A gyerekek mindennap fürödtek, most a szomszédból kell hozni a vizet – jelzi az asszony, hogyan lesz a rossz életkörülményekből még rosszabb.
– Annyit sem mondtak, hogy hülyék, engedjetek vizet, mert elzárjuk! – ezt már a szomszédja mondja, de nemcsak ő, a többiek is azt állítják: nem értesítették őket arról, hogy víz nélkül marad a társasház a nyár közepén.
Kovácséknál nyitva a kerti csap, de csak csöpög. Körülbelül hat óra alatt fél lábasnyi víz gyűlt össze. Főzni, inni, vécét lehúzni, fürödni ötüknek – három gyerek van – kevés.
– Külön vízóra kellene. Mi hiába rendezzük a számlákat. Ha a többiek nem tudnak fizetni, nálunk is elzárják a vizet – kesereg Kovács Zoltán. Az ő lakásuk egyébként nem IKV-tulajdon, ők megvették az ingatlant. Bár az ő otthonuk ugyanabban a házban van, nem is emlékeztet a Kolompár családéra. Modern, tiszta, rendezett. De víz itt sincs. Patkány viszont itt is előfordul.
Érdeklődtünk a Szegedi Vízmű Zrt.-nél. A társasház nagy mennyiségű tartozást halmozott fel, ezért a cég fizetési felszólításokat küldött a közös képviselőnek. Neki postázták két hete a szolgáltatás korlátozásáról szóló értesítőt is – tájékoztatott Balaton Krisztina kommunikációs vezető.
A korlátozás azt jelenti, hogy nem zárják el teljesen a vizet, csak szűkítik a cső keresztmetszetét úgy, hogy fejenként naponta 50 liter vizet biztosítanak. Arra a kérdésre, hogy honnan tudják, hányan laknak egy lakásban, azt a választ kaptuk, a munkatársaik megkérdezik. Ha valamiért nincs adat, akkor általában két-három fővel számolnak.
Kolompáréknál és Kovácséknál ottjártunkkor nem jött víz a csapból. Később telefonon érdeklődtünk, és azt mondták: egyáltalán nem kaptak vizet.
A Vízműtől viszont megtudtuk: a közös képviselő tegnap megígérte, hogy rendezik a tartozást, ezért a vállalat méltányosságból még ma helyreállítja a vízszolgáltatást.
Mi lesz velük?
– Mi lesz velünk? Mit akar a város a Cserepes sorral? Felújítják? Vagy lerombolják? – kérdezte Kovács Zoltán. A választ Katona Gyulától, a körzet önkormányzati képviselőjétől kértük. – A lakásokat megvizsgálták, egyik sem életveszélyes. Nem érdemes azonban pénzt fordítani a felújításra, mert salétromosak, vizesek. Az önkormányzat szeretné fokozatosan lebontani ezeket, lehetőleg még ebben a ciklusban. Nyolcvan család érintett, hatvanan bérleményben, a többiek saját tulajdonban laknak. Nekik a város felajánlana megfelelő bérelt lakást, ha lemondanának a tulajdonjogukról. Nyolc-tíz család erről hallani sem akar, nem akarnak elköltözni. Ők hátráltatják a megoldást.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Delmagyar.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
hirdetés
hirdetés
A címoldal témái

Föld alatti könyvtárt is terveztek Vásárhelynek: az Alföldi Galériában látható a pályázat eredménye
Közel háromtucatnyi terv érkezett arra a pályázatra, amelyet az új vásárhelyi könyvtárra és tudásközpontra írtak ki. Mindet a református ótemplom melletti térre, a Sarokház-épület helyére álmodták az alkotók.

Hárommilliárdot költenek a ,,boldog békeidőket" idéző Széchenyi térre - Négyen álmodták újra a sokat látott teret
Május elején derül ki, hogy a négy benyújtott építészeti terv közül hirdetnek-e győztest, és a szakemberekből álló zsűri is csak akkor tudja meg, hogy kik álmodták újra a Széchenyi teret, amely a Modern Városok Programban (MVP) születhet újjá.