Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Vízben áll 20 ezer hektárnyi terület

Szeged - Csak eddig több mint 140 millió forintot költött belvízvédelemre az Atikövizig – majdnem 20 ezer hektárnyi terület áll víz alatt Csongrád megyében. Derekegyházon, Hódmezővásárhelyen és Óföldeákon első fokú készültséget rendeltek el.
- 19 ezer 700 hektár területet borít belvíz Csongrád megyében. Ebből 8000 hektár vetett termőterület – tudtuk meg Dobi Lászlótól, az Atikövizig igazgatójától. Magyarországon, így megyénkben is a talaj felső egy métere 100 százalékosan telített vízzel, az ebben az időszakban megszokottnál majd kétszer több csapadék mennyisége miatt. Térségünkben például január óta 88 milliméter csapadék hullott, ez a sokévi átlag kétszerese. A helyzetet tovább rontja, hogy a meteorológusok a napokban további 5 milliméter csapadékot jósolnak.

A megyében a torontáli terület a leginkább belvizes, vagyis Deszk, Szőreg, Kübekháza és Kiszombor környéke, ezenkívül pedig Szentes és térsége. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén összesen huszonegy szivattyútelep üzemel, a főgyűjtőkbe átemelt víz mennyisége meghaladja a napi egymillió köbmétert. A szivattyútelepek beindítása miatt három belvízvédelmi szakaszon első, további három szakaszon pedig másodfokú készültséget rendeltek el. A védelemre januártól mostanáig több mint 140 millió forintot költött az Atikövizig.

Első fokú készültséget rendeltek el Csongrád megye három településén. Fotó: Karnok Csaba
Első fokú készültséget rendeltek el Csongrád megye három településén.
Fotó: Karnok Csaba

Az első fokú belvízvédelmi készültség eddig három településen – Derekegyházon és Hódmezővásárhelyen, valamint Óföldeákon – indokolt.

– A lakott területeket nem veszélyezteti a belvíz. A csatornákból folyamatosan takarítjuk a szemetet, a földet és a gazt – tudtuk meg Hajnal Gábortól, Óföldeák polgármesterétől, aki elmondta: az M43-as út melletti szántóföldeken több száz hektár áll víz alatt. Ezen azonban nem tudnak változtatni: nem engedhetik le a vizet, mert a csatornákban felgyülemlett csapadék idővel eláraszthatná a szomszédos Maroslelét. Így csak annyit tehetnek, hogy megvárják, míg a víz magától felszívódik.

Ősszel felszántották, tél végén vízben áll az algyői határ. Fotó: Karnok Csaba
Ősszel felszántották, tél végén vízben áll az algyői határ.
Fotó: Karnok Csaba

Március végén jöhet az ár

Kisebb árhullámokra folyamatosan számítanak a szakemberek, ám ezek egyelőre a készültségi szintet sem érik el a Tiszán. A szegedi szelvényhez tartozó vízgyűjtő hóvízkészlete azonban a sokéves átlag feletti. Ez lehet, hogy márciustól problémát okoz, attól függően, milyen gyorsan olvad el a hó.

Olvasóink írták

  • 14. ferdzso 2010. február 25. 13:34
    „Belvíz van, mert "égbe szöktek" az árok árak...”
  • 13. csiperke73 2010. február 25. 02:43
    „A termőföldek le vannak xarva, ha nem veszélyeztet települést akkor a nap is megoldja a gondot, minek erre költeni egy fillért is?”
  • 12. csonakos 2010. február 24. 15:53
    „A föld tulajdonosoktól beszedik a pénzt a vízgazdálkodási társulások a csatornák karbantartására de munkát azt nem végeznek! Ezért van ez minden tavasszal, hogy állnak a földek a víz alatt! Nincs hol elfolynia a víznek! Persze néha hibás a földtulajdonos maga is mert beszántja a földjén lévő elvezető árkokat! Az utak mellett kell megnézni, ott se csinálják! Ilyenkor meg jön a panasz! Ideje lene fülönfogni ezeket a társulásokat, elvégezzék a karbantartást a beszedett pénzekést cserébe! Akár közmunkásokat is lehetne alkalmazni ezekre a munkákra. Megfelelő irányító van, aki ért ezekhez a munkákhoz a többihez meg elég a nyers erő!”
  • 11. majdénmegmondom 2010. február 24. 15:09
    „Mi ebben a hír? Kb. annyi mint télen hideg, nyáron meleg van. Szinte mindig így volt és mindig így lesz. Kár síránkozni ha közben nem teszünk ellene semmit. Kártérítést a közös pénzünkből meg végképp kár fizetni arra ami előre kiszámítható.”
  • 10. favágó 2010. február 24. 11:10
    „nem ilyen borzaszt a helyzet, de oda kellene figyelni. Valóban eltüntek a víz vezető csatornák, melyek kettős hasznosításúak voltak! Belvíz idején elvezették a földről, aszály idején odavezették az öntöző vizet a földre. Sok pénzt fecceltek bele az "átkosban", mára sok helyen eltüntek. A talaj fagyhatára kicsiny hazánkban kb. 80 cm. Így átfagyott talaj nem lehet 1 méter mélyen!! Abban az esetben, ha művelt területen áll a víz (szántás, gyümölcsös stb) tényleg kárt okoz a pangó víz, ahol meg csak "szittya" van had álljon! Annál kövérebb lesz a fű a bociknak nyáron!!”
  • 9. frakk 2010. február 24. 10:55
    „Persze hogy víz van a földeken, hiszen az altalaj még fagyott, nem tud leszivárogni. Talán egy kicsit várni kellene, hogy olvadjon, és beszivárogjon. 1m mélyen meg minden száraz , na nehogy elvezessük már a vizet ész nélkül megint. Jó úton haladunk a sivatagosodás felé. Álljjj emberi butaság”
  • 8. gróf 2010. február 24. 10:45
    „A 47-s út négysávosítása előtt a ´80-s években ahol most a képeken víz van...emlékeztek biztos sokan, hogy 3-4 egyenként 100 m2-s tavacska volt amit azóta feltöltöttek építési törmelékkel.
    "Háromszögek"-nek hívták az alakjuk miatt és még horgászni is lehetett bennük.
    Nem a víz lett több...a víz helye tünt el!”
  • 7. gróf 2010. február 24. 10:23
    „Legfőképp azokkal a korlátoltakkal van bajom akik tapsolnak és bólogatnak amikor az adófizetők pénzét csalásokkal elherdálják!

    Sosem szóltam iskola, kórház, óvoda, bölcsi, öregek otthona építése,, felújítása ellen negatívan.

    Menj el az ország belsejébe és nézz szét, ahol föld utakon jártak régen a tanyasi, falusi emberek és megművelt földek voltak ott most aszfalt utak vannak és parlagon heverő földek!

    Légyszíves a cikkhez szólj hozzá és ne állandóan nekem prédikálj...bár nyugodtan teheted, mert csak röhögök rajtad...”
  • 6. dave-id 2010. február 24. 10:23
    „2.
    "Ha észben tartották volna, nem szántják be a földek közötti víz elvezető árkokat, az egy-két mázsával nagyobb termés reményében nem lenne ekkora a baj!"
    3.
    "....gyakorlatilag mindegy a fagy, aszály, belvíz, jégverés miatt veszik fel a kártalanítást a gazdák...csak fel lehessen venni valamiért."

    A kapzsi parasztjai!!
    És ráadásul hülyék is. Egy kelet-csongrád megyei település gazdái az út mentén 50 méterenként leszúrkált műanyag, fényvisszaverő karókat a saját földterületeik elhatárolására kivették. És amikor lehavazott, a reggeli busz keresgélte az utat a hóban... :)”
  • 5. .suhym. 2010. február 24. 10:13
    „2. hozzászólás ferdzso 2010.02.24. 08:14
    "Én vízelvezető árok hiányában, kárpótlást nem fizetnék, az ilyen kárigényekre!"

    Van igazságod.
    ..........................................................................
    3. hozzászólás gróf 2010.02.24. 08:45
    "...s termény égetés..."

    Őt Dr. Karsai Józsefnek hívják.

    Már megbocsáss, miért vagy irigy mindenkire, aki bármiféle állami "támogatásban" részesül? Bajod van a panel felújításokkal, holott magánházak is pályázhatnak. a mg-i kártalanításokkal, ami nem is támogatás, mint a neve is mutatja.
    Lehet próbálkozni, földet vásárolni, most még nem is drága, gépeket beszerezni, vetőmagot venni, aztán hajrá!
    Nem egy "fáklyás menet" a gazdálkodás!”
  • 4. frakk 2010. február 24. 10:12
    „A belvíz egy jó dolog is egyben.!!! Nem engedi a területet elsivatagosítani, klimatikus haszna van, biztosítja a terület vízháztartását. Éppen azért sivatagosítanak el mindent mert ész nélkül csapolnak le mindent. Van egy határ és időszak, ami után tényleg jó , ha elvégzik, de nem kell mindjárt kétségbeejtő kiáltásokat hallatni. Szeged nagy területen elterülő város, a csatornákba folyik azonnal minden csapadék, és ez is káros. Erre lenne jó, több záportározót kialakítani. A sivatagosodásról mi tehetünk a legjobban. Nyáron meg sírunk , 15 m mélyen sem találunk már vizet. Persze hogy nem , ha hülyék vagyunk.
    Vidéken a csatornákban nyárra hagyhatnának több vizet (eleve több csatornát) és innen is beszivároghatna az altalajba a nedvesség”
  • 3. gróf 2010. február 24. 08:45
    „A 90-s években rendesen bejártam az Alföldet és emlékeim szerint tavasszal általában belvíz volt.
    Olyan szélsőséges az időjárás, hogy gyakorlatilag mindegy a fagy, aszály, belvíz, jégverés miatt veszik fel a kártalanítást a gazdák...csak fel lehessen venni valamiért. Ha mégsem lenne semmi elemi kár akkor jön a mexikói öbölben történt vihar miatti benzináremelés miatt görög válság okán történő áremelés és termény égetés.
    A választások előtt mindent meg kell lovagolni!!!!!

    99 vagy 2000-ben na akkor volt belvíz! A palántázót májusban leszúrtam és víz szökkent fel...de február huszonvalahanyadikán nem kellene még a képen látható pocsolyákkal riogatni, egy ásóval le lehetne vezetni az árokba a vizet...”
  • 2. ferdzso 2010. február 24. 08:14
    „Tavaszi hóolvadás, csapadékos idő, volt, van, és lenni fog. Sajnos, az elmúlt évek során megfeledkeztek róla a gazdálkodók, hogy ilyen is van a sok aszályos év mellett.Mindenfelé azt látom, hogy az árkok el tűntek a parcellák között. Ha észben tartották volna, nem szántják be a földek közötti víz elvezető árkokat, az egy-két mázsával nagyobb termés reményében nem lenne ekkora a baj! Víz, belvíz lenne akkor is, de nem ekkora, és nem kéne a közpénzekből a terméskárokra ennyit költeni.Én vízelvezető árok hiányában, kárpótlást nem fizetnék, az ilyen kárigényekre!”
  • 1. ZúzÓ 2010. február 24. 07:32
    „Vízben áll 20 ezer hektárnyi terület.
    Talán víz alatt van, vagy nem?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Móra-tojás: már majdnem húsvét van a múzeumban

A zengővárkonyi Tojás Múzeum Európában egyedülálló, nemzetközi tojásgyűjteményének darabjait tekinthetik meg az érdeklődők a Móra Ferenc Múzeumban. Tovább olvasom