Délmagyar logó

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 6°C Még több cikk.

Zárt tárgyalás, kivégzéssorozat

Szeged - Ötvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenkilencedik állomása: 1958.
Hiába keressük a címlapon, de a sorok között is a június 9. és június 15. közötti sötét hét valós történetét. Nincs hír, így nincs nyoma annak, hogy zárt tárgyalást tartanak Nagy Imre és társai ügyében. A hétfőn kezdődő pert nem harangozza be a június 8-i vasárnapi lap.

Másról szólnak a hírek

De a hétfői lapmentes nap utáni kedden is másról szólnak a hírek. „A népek békében és barátságban akarnak élni. Az V. magyar békekongresszus felhívása" a június 10-i címlapsztori. A „Liebmann felv." mutatja, a mellette elhelyezett szöveg pedig tudatja: „hatvannégy nemzet zászlajával vonultak fel a Szegedi Kenderfonógyár hófehérbe öltözött kiszista lányai". Az is kiderül: „Szeged kétmillió forintot kapott ár- és belvízelvezetésre. Vízátemelőmű épül a Holt-Marosnál és az új Székelysoron", meg hogy „Félszázados jubileumára készül a szegedi Általános Munkás Dalegylet".

Marad hely arra a hírre is, hogy „Elutazott Szófiából az MSZMP küldöttsége", illetve „Épül a világ leghosszabb és legnagyobb feszültségű elektromos távvezetéke – a Szovjetunióban". A másik címlapfotón pedig látható, hogy egymással szemben ül két gyerek, s állítólag azt mondja valamelyik: „– Még két-három napig járunk iskolába, s utána miénk a nyár!"

Kádár János Szegeden: a Csillagbeli emlékeit feledve, a kivégzéseket feledtetve sétál a Kárász utcán. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
Kádár János Szegeden: a Csillagbeli emlékeit feledve, a kivégzéseket feledtetve sétál a Kárász utcán. Fotó: Móra Ferenc Múzeum

Egy szó sincs arról, hogy június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa – az MSZMP PB előzetes jóváhagyásával – kimondja: Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet halálra, Donáth Ferencet 12, Tildy Zoltánt 6 évi, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Jánosi Ferencet 8, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítéli.

Halálos ítéletek

Az első három halálos ítéletet június 16-án végrehajtják (a negyedik már márciusban bevégeztetett). De a hétfő hajnalról, Magyarország miniszterelnöke, Nagy Imre és két társa kivégzéséről nincs szó a másnapi lapban. Helyette ott a szokásos pozitív hírhalom: „Újabb 380 ezer hektár öntözését, az új iparváros létrehozását határozták el a Szovjetunióban", vagy hogy „Tiszta időben kedd éjjel láthatjuk a szputnyikot". Sötétnek csak egyes külpolitika eseményt láttat a lap: „Változatlanul válságos a ciprusi helyzet".

Szegedi mártír

Kováts József október 6-i kivégzése se bír hírértékkel. Pedig Kováts az egyetlen, akit 1956-os szegedi szereplése miatt akasztanak föl. A szegedi 1956-os néptanács elnökének helyettese, a belbiztonság vezetője életének utolsó napján, október 5-én arról olvashatnak a szegediek, hogy „Kádár János elvtárs" kijelentette: „Politikánk megvalósításához szükség van az összes hazafias alkotóerő összefogására". De az is hírértékű, hogy „Az őszi csúcsforgalom idején a szegedi igazgatóság területén közlekednek a legpontosabban a vonatok".

Ezt a kivégzést is hétfőre időzítik

Akkor nincs a postaládában újság, de a keddiben is hiába keressük a hírt arról, hogy immár halott Kováts. Ellenben címlapot ér, hogy három nap alatt 193 ezer forintot fizettek ki Szegeden – békekölcsön-nyereményként.

Kádár demonstrál

Nem harangoztuk be, ellenben november 1-jén a címlapra kerül az információ: „Kádár János elvtárs tegnap Szegedre látogatott. Munkásokkal és értelmiségiekkel folytatott baráti eszmecserét". A „Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság első titkára, államminiszter" kíséretében találjuk a Délmagyarország korábbi főszerkesztőjét, Szirmai Istvánt is, aki ekkor már „a Központi Bizottság tagja, Csongrád megye és Szeged országgyűlési képviselőjelöltje". „A kedves vendégeket a szegedi pártbizottság szegedi épületében Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és ifjú Komócsin Mihály elvtárs, a szegedi pártbizottság első titkára fogadták."

Szemlét tett Kádár az újszegedi kenderszövőben – a dolgozókkal „együtt ebédelt a gyári étkezdében". Délután kettő után „gyalogosan városnézésre indult, keresztül a Tisza-hídon. Elsétált a Dóm térig, majd onnan a Kárász utca felé haladt. Amerre járt a városban, a járókelők igen sokan felsimerték s szivélyesen köszöntötték..."

Képriportban mutatjuk be egy nappal később a Kádár-látogatás öt pillanatát. Például azt, amint a kenderesekkel beszélget: „Több dolgozótól megkérdezte Kádár elvtárs, mennyi a keresete, férje vagy felesége hol dolgozik, van-e gyermek és ki ügyel rájuk, míg szüleik dolgoznak. Megérdeklődte, elégedettek a munkakörülményeikkel, életszínvonalukkal." Vagy azt, amint „megtekintette a Széchenyi tér és a Kárász utca kirakatait."

Arcél: Antalffy György (1920–1993)

Szegeden született 1920-ban Antalffy György. Középiskolai és egyetemi tanulmányai befejezése után, 1942-ben előbb államtudományi, majd jogtudományi doktorrá avatták Kolozsvárott. Egyetemi diákévei alatt szoros kapcsolatban állt a szegedi baloldali mozgalmakkal, a szociáldemokrata párttal. Így 1945-ben rögtön bekapcsolódott Szeged közéletébe, és előbb főispáni titkár, majd 1945 augusztusában a város polgármester-helyettese lett. 1948-ban elvégezte a Magyar Dolgozók Pártja központi pártiskoláját. A pártegyesülés után a Délmagyarország főszerkesztője, valamint országgyűlési képviselő lett. A Szegedi Egyetem Jogi Karának újjászervezésekor bekapcsolódott az ottani munkába mint meghívott előadó. 1950-ben nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárrá, majd nyilvános rendes tanárrá az állam- és jogelméleti tanszékre. Az egyetem vezetésében is aktív szerepet vállalt: hosszú ideig jogi kari dékán, majd az egyetem rektora volt.

Kronológia

1958. január 1.: Az Európai Gazdasági Közösség megalakulásának kihirdetése. Január 31.: Föld körüli pályára áll az első amerikai műhold, az Explorer-1. Június 11.: Josephine Baker, a világhírű franci táncosnő és sanzonénekesnő Szegeden vendégszerepel. Szeptember 1.: A Szoboszlay-per elítéltjeinek kivégzése Aradon. Október 1.: Megalakul az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. November 16.: Megtartják az országgyűlési és tanácsi választásokat. A szavazásra jogosultak 98,4 százaléka szavaz; az érvényes szavazatok 99,6 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeié. December 1.: Angyal István, az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője a forradalmat követő megtorlás áldozata.

Olvasóink írták

  • 1. 9-es 2009. május 24. 23:13
    „És Ők még mind tudták az Internacionálé szövegét is-botox injekció ide,vagy oda.......”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Biztonsági kell a sulibuszokba

Szeptembertől kötelezővé teszik a biztonsági öv és a gyermekülés használatát az iskolabuszokon is. Mivel az előírásoknak nagyon nehéz megfelelni, a Kisalföld Volán leállítja a gyerekeket szállító sulibuszokat. Tovább olvasom