Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Zöldteát isznak, arcukon Buddha mosolya

Nem lélekmelegítőnek itták ezen a télen a szegediek a teát, hiszen a nagy hidegek elmaradtak. A teaházak, teázók ennek ellenére mindennap dugig megteltek a délutáni órákra. Noha a magyar nem egy teázó nép, az utóbbi években megszerette a különleges ízeket. Szegeden egymás után nyílnak a teaivó helyek.
A magyar inkább a kávéivók közé tartozik, ezért az első teaházaknak nehéz volt betörni a piacra. Noha még ma is zömmel kávézóval van tele a szegedi belváros, szinte hónapról hónapra nyílnak új szentélyek, amelyek a teázás kultuszát terjesztik. Az első szegedi teaivó hely egyikében tegnap fiatal, szakállas fiúkat találtam, mindegyikük zöldteát ivott, arcukat Buddha mosolya árasztotta el. Közlékenyek voltak, amikor arról faggattam őket, mi ez: szenvedély, vagy csak egy újonnan felvett szokás. Gruber Alajos, a „szóvivő" azt mondta, a teázásban volt előbb egy cukros-citromos korszaka, aminek következtében azt hitte, minden tea egyforma. Csak más nevet adnak nekik a dobozon. Távolról startolt tehát – senki sem születik egy bögre assammal, vagyis indiai teakülönlegességgel a kezében –, mire eljutott a világ legnemesebb tealeveleihez. Számára ma a teázás életöröm, és amolyan menekülés a munka és a nagyvárosi nyüzsgés elől.

A szegedi belváros vendéglátóhelyein mindenütt szerepelnek a csábító elnevezésű és ízű teakülönlegességek, s csaknem ugyanannyi kávéból, mint teából lehet választani. Az igazi teaház azonban nem hasonlítható egyetlen kávézóhoz vagy teázóhoz sem.

Az olcsótól a drágáig

Az egyszerűbb filteres teák ára általában 200 forintnál kezdődik a szegedi teázókban. Innen indulnak az árak, és mennek egyre feljebb: a teaházakban a kínai zöldtea 870, az indiai különféle fajtái – fehér, fekete, oolong – 570 és 1020 forint közötti árakon kaphatók.

– A „zó" végű szavakkal vigyázni kell – ezt már Borók Andrea, az egyik nemrégiben megnyílt teaház üzletvezetője mondta. Elmagyarázta, mennyivel többet jelent – a teaház. Először is nagy az alapterülete, szemben azokkal a helyekkel, ahol csak egy-két asztalnál lehet leülni. A pultnál elsősorban a teafüvek, teásdobozok és kellékek eladására koncentrálnak. Kell ételkínálatnak is lenni, főleg aprósüteménynek, valamint kávénak és üdítőnek is. Sokat számítanak a külsőségek, a bútor, a falak színe, a dekoráció. Az indiai teaházakban zsámolyokon, párnákon is ülhet a vendég, hogy valóban szertartásnak érezze a teázást.
Az egyik ilyen „szentélyben" találkoztam Gábor Alexandrával. A pszichológus szakos egyetemista barátnőjével merült el éppen egy beszélgetésben. Azt mondta, azért jár teaházba, mert szereti a különleges ízeket. A berendezés harmóniát sugároz, nem olyan harsány, mint egy kávézó. „Ha nem nyüzsgésre, hanem nyugalomra vágyom, mindig ide jövök" – közölte. Igaz, nem túl gyakran, mivel egy finom tea háromszor annyiba kerül, mint a kávé.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bizsurazzián a fogyasztóvédők

Bizsurazzián piercingeket, ékszereket és óraszíjakat vizsgáltak Szegeden a fogyasztóvédők. Sok a… Tovább olvasom