Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Zombivá tehet a jogi államvizsga

Szeged - Államvizsga és államvizsga között hatalmas lehet a különbség: a jogon majd száz nap alatt ötször kell túlélni a „vérengzést", a pedagógusképző karon viszont még arra is jut idejük a hallgatóknak, hogy lélekben felkészüljenek a nagy napra.
Az egyetemi polgár pályafutásának egyik csúcspontja az államvizsga, amitől minden diák retteg. Összeszorult gyomorral várják a nagy napot, amikor számot kell adni a tudásukról. Ennyiben minden záróvizsga megegyezik, szakonként azonban végletesen különböznek egymástól.

– Egy hétig készültem az államvizsgára. Minden napra beosztottam néhány tételt. De volt olyan évfolyamtársam is, aki mindössze két nappal a vizsga előtt kezdett el tanulni, úgy, hogy közben szinte nem is aludt – mondta Balázsi Marietta, aki tavaly végzett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán művelődésszervező szakon. Elárulta: a tételek kidolgozásával nem kellett sokat bajlódnia, hiszen a tanszéken évek óta öröklődik a kidolgozott tételsor – szinte mindenki abból tanult az évfolyamon.

– A vizsga előtti szombaton összefoglaltam, a vasárnapot pedig szertartásszerű elfoglaltságokkal töltöttem, hajat mostam, kikészítettem a ruhámat, hogy lélekben is felkészüljek – emlékezett vissza Marietta. Az ominózus napon a 14 általános tantárgyból összeállított tételsorból, és a 16, rendezvényszervezéssel kapcsolatos témakörből is szerencsésen választott – feleletére ötöst kapott.

Államvizsga után jöhet a diplomaosztó. Archív fotó: Segesvári Csaba
Államvizsga után jöhet a diplomaosztó. Archív fotó: Segesvári Csaba

A jogon vizsgázók nem tudják le egyetlen nap alatt a záróvizsgát, ötször kell átélniük az izgalmakat. Alkotmányjogból, közigazgatási jogból, büntetőjogból, polgári jogból és egy kötelezően választható tantárgyból is felelniük kell.

– Március eleje óta egyfolytában tanulok. Majdnem száz napig tart a gyötrelem, mire végigzongorázom az összes záróvizsgát. Ebben az időszakban a csoporttársaimmal tartjuk egymásban a lelket. Szinte ki sem mozdulunk a lakásból. Ahogy túl vagyunk az egyik számonkérésen, már el is kezdünk tanulni a következőre, hiszen 15-20 naponta ismétlődik meg a „vérengzés" – magyarázta Zsolt.

Az ötféle tantárgy mindegyikéből majdnem száz témakört kell megtanulniuk, s a forrásokat is át kell olvasniuk. A száraz jogszabályokat is ismerniük kell, nem beszélve a jogi fogalmakról, melyeket betűre pontosan kell tudniuk, még ha álmukból ébresztik is fel őket. A vizsgán ezekből A és B, van, ahol C tételt is húznak.

– Száztíz nap alatt több mint hétezer oldalnyi jegyzeten és tankönyvön rágjuk át magunkat – mondta el Zsolt, s hozzátette, ha valaki egy zombiszerű képződményt lát botorkálni ingben, nyakkendőben, bágyadt mosollyal a szája sarkában a Lófara környékén, biztos lehet benne, hogy végzős joghallgatót lát, aki nemrég egyesnél görbébb jegyet kapott a záróvizsgán.

Olvasóink írták

  • 6. LMS 2012. február 07. 22:50
    „A JUGYUN "csak" tanítókat (alsótagozatban taníthat) és óvópedagógusokat képeznek, a felsőtagozatbeli, gimnáziumi tanárokat a saját szakon képzik (matematika - TTK, matek szak, történelem - BTK, töri szak, stb.).

    Ne akarjuk a két szakma kimenetét összehasonlítani, a két diploma elhelyezkedés, fizetés, megbecsültség szempontjából nem egyenértékű. Ez nem panaszkodás, ez van. De ha az egyik oldalon van különbség, akkor lehet a másikon is.

    Mellesleg egy bírónak, ügyvédnek, jogásznak kicsit mást kell tudni. Miért nem az orvosival, közgazdaságival hasonlítják össze. Az hasonló fajsúlyú.

    A JUGYUT meg inkább a lájtosabb BTK szakokkal (szabad bölcsész, kommunikáció és média, stb).

    A művelődésszervezőt meg hagyjuk már. Nem akarom leszólni a szakot, de tipikus tömegszak, ahol végül kap egy tök értéktelen papírost, amivel kitörölheti...(hopp, mégis leszóltam...). A munkanélküli ráta látszólagos feljavítására épp megfelel, amíg egyetemen van.”
  • 5. Molenaar 2012. január 16. 12:00
    „Kedves pedagógusMSE!

    Szerintem az, hogy egy fiatal a fiatalságát a könyvek börtönében tölti, miközben a barátai, ismerősei tizedannyi energiabefektetéssel szereznek diplomát tiszteletet parancsoló. Azzal letudni a helyzetüket, hogy ők választották.. hát nem vagyok biztos benne, hogy pedagógiailag megfelelő álláspont. Inkább dicsérni, biztatni, támogatni kellene őket. Szolidaritást vállalni velük, mert ilyen áldozatkész emberekre van szükségünk.

    Legközelebb, amikor a siralmas és megalázó pedagógus bérek -amitől jóval többet érdemelnének (!)- vagy mint mostani bejegyzésében a társadalmi megbecsültségének alacsony foka ellen emel szót és vár támogatást a társadalomtól, jussanak eszébe saját szavai: Ön választotta ezt a hivatást, viselje a következményeit. Ugye nem esne jól, hogy így állnának az Ön és kollégái problémáihoz.”
  • 4. pedagógusMSE 2011. február 18. 18:35
    „Azért megkérdezném a cikk íróját,hogy ki is neveli a jövő jogászait?Csak nem a pedagógus???De jó hogy már az első két mondatban úgy van beállítva,hogy jajj szegények...szerintem ők választották...és egy pedagógus is sokat tanul,és sokat képzi magát újra és újra!Arról nem is beszélve,hogy nem mindenhol ilyen laza a pedagógusok államvizsgája...Ez így nagyon egyoldalú!!Személy szerint én felháborodtam ezeken a szavakon!

    Egy pedagógus”
  • 3. Kolompár Rómeó 2008. június 08. 17:40
    „A második diplomám államvizsgája előtt sok időm volt, leszaladtam a sörkertbe egy sörre, visszamentem, még mindig nem én jöttem, megint egy sör, stb. Összesen hármat nyomtam le.

    Nálam ez volt a szertartás :-)”
  • 2. Lutetia 2008. június 08. 09:57
    „:))))”
  • 1. kampec 2008. június 07. 13:26
    „azért nem lenne gond, ha később visszaváltoznának :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mókusok a szoláriumban

Szeged - Bár az óvilági csíkos mókus, más néven burunduk legnagyobb számban Oroszországban fordul… Tovább olvasom