Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 23°C Még több cikk.

Zorba, az elpusztíthatatlan

Szeged - Ellentmondásosan fogadta a közönség a megfordított nézőtéren a Szegedi Szabadtéri Játékok idei nyitóprodukcióját, a Zorba, a görög című táncjátékot. Sokan hazamentek már a szünetben, a premier végén a többség ünnepelte az előadókat.
Lorca Massine Zorba, a görög-koreográfiáját még 1988- ban mutatták be a Veronai Arénában, az elmúlt negyedszázadban bejárta a világot, több neves társulat sikert aratott vele. Harangozó Gyula, a szabadtéri művészeti igazgatója pár éve a Győri Balett társulatával is bemutatta a Massine-koreográfiára épülő saját változatát. Így kipróbált produkcióként, a tömeget biztosító Szeged Táncegyüttessel és új díszlettel felturbózva, megújítva jelenhetett meg a darab a Dóm téri színpadon. Nem vállaltak vele nagy kockázatot, mert Mikis Theodorakis örökzöld, csupa szív zenéje nálunk is népszerű, a szirtakifináléval önmagában garantálja a sikert.

Gyüdi Sándor vezényletével élvezetesen muzsikált a közreműködő Szegedi Szimfonikus Zenekar, odaadóan énekelt a fesztiválkórus, a Sirtos együttes pedig tényleg hamisítatlan görög atmoszférát teremtett. Szolnoki Apollónia imaszerű énekszólója a második rész kezdetén jó pillanatban segített továbblendíteni a szünetre hullámvölgybe került előadást.

Dmitrij Simkin díszlettervező sziklatömbnek ható, geometrikus elemekből felépített lépcsőzetes háttérfalat képzelt el, amely a különleges 3D-vetítéssel folyton változva képes megjeleníteni felkelő napot, hajót, tüzet, vizet, hegyoldalt, krétai falut, templomot, lignitbányát, emberi arcokat és jellegzetes görög ikonokat. A hatalmas színpadon egy asztal, két pad és néhány szék a kellék, a táncosoknak kellett betölteniük az üres teret.

Zorba, az elpusztíthatatlan. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Győri Gabi jelmezei egyszerűek, többnyire jól segítik a karakterek megteremtését, bár azt nem értettem, miért kellett még a másodvirágzását élő kacér szépasszonyt, Bubulinát is majdnem özvegyi feketébe öltöztetni. A meglehetősen leegyszerűsített sztori követése, megértése amúgy is nagy kihívást jelenthetett azoknak, akik nem olvasták Nikos Kazantzakis regényét, nem emlékeztek már a belőle készült Oscar-díjas filmre sem.

Dinamikusak voltak a Győri Balett művészei, meggyőző technikával, pazar ugrásokkal, biztos forgásokkal nemcsak eltáncolták, hanem meg is élték szerepeiket. Arról már nem a táncosok tehettek, hogy a koreográfiából hiányzik a meglepő eredetiség, a fantázia. Elkoptatott balettpanelekből építkező kombinációk, kettősök és körtáncok váltják egymást, ami a múlt században még lehet, hogy frissnek hatott, ma már inkább kínosan avíttnak.

A sudár, hajlékony Gyurmánczi Diána talpig feketében, nagy, fekete vállkendőjével persze így is artisztikus finomsággal, légies nőiességgel adta a szép Özvegyet. Hatásos volt pas de deux-jük az Angol szerepét könnyed eleganciával táncoló Artem Pozdeevvel. Remek kettőst láthattunk a mindig újrakezdeni kész, macsós és elpusztíthatatlan Zorbát kifogyhatatlan ősenergiával alakító Pátkai Balázstól és a Bubulinát rafinált asszonyi bájjal, humorral megformáló törékeny Ströck Barbarától is. Sebestyén Bálint nagy elánnal, biztos technikával táncolta a Fiút, aki szerelmi bánatában a szikláról a mélybe veti magát.

Bár az előadást záró slágerszámmal, a tánc apoteózisát elhozó szirtakival, amelyre még a holtak is életre keltek, sikerült fesztiválhangulatot teremteni, és a produkció lelkes ünneplésére késztetni a közönséget, igazából nem volt mit ünnepelni. A nézőtér megfordulásánál sokkal többet árthat a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, ha a produkcióival rossz irányba fordul.

Márpedig ez az újrahasznosított Zorba művészi értelemben nagy visszalépés például az épp egy évtizede ugyanezen a téren bemutatott tüzes-vizes, lélegzetelállítóan hatásos és látványos Új Világhoz képest, amellyel Juronics Tamás és a Szegedi Kortárs Balett bebizonyította, hogy izgalmas, modern, nagyszabású és invenciózus táncprodukcióval el lehet varázsolni a publikumot.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ez már kánikula - másodfokú a hőségriadó

Ontja magából a forróságot a szegedi belváros díszburkolata - szerencsére enyhet adó víz is "csörgedez" a kövek között. Képgaléria. Tovább olvasom