Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Zsombói csereakció: tudományért őszibarack

Zsombó - Miből lesz a vörösiszap? Miért fontos, hogy jó legyen az alkotmányunk? Miért teszi tönkre a vulkáni hamu a repülőgép-hajtóművet? Ezekre a kérdésekre is tudományos választ kaptak a most véget ért 29. tanévben a Wesselényi Tanyai Népfőiskola hallgatói. Ők egykor ugyanebben a tanyai iskolaépületben tanultak meg írni- olvasni.
Félbevágott hipós flakon, benne dermedt birkafaggyú és cipőfűző mint kanóc. Ezt a világítóeszközt a Zsombón működő Wesselényi Tanyai Népfőiskola szekrényében őrzik. Sipos Mihály rektor készítette, amikor nemrég elment az áram, és az előadó se jött, de erről nem sikerült minden hallgatót értesíteni; úgyhogy a rektor úr eljött az iskolához, megvárni őket. Öten gyűltek össze, körülülték a világosságot, és beszélgettek, addig, ameddig egyébként is maradni szoktak. Jellemző ez a tanyai népfőiskolára. A tudományos-ismeretterjesztő közösséget 1982-ben alapították a valamikori iskolaépületben, a környékbeli tanyaiaknak, akik nagyrészt ebben a hétablakos házban tanultak meg írni, olvasni, és később is találkozgattak a téli estéken. Az előadók zömmel egyetemi, főiskolai oktatók, jó néhányan állandó tagjai a tantestületnek. Eddig 175-en adtak órát, egy novembertől februárig tartó tanév alatt húsznál kevesebb előadást nem tartanak, de mint Sipos Mihály mondta – aki eredetileg gazdálkodó, de közben egészen biztosan az ország leghosszabb ideje dolgozó rektora –, a hallgatóság igénye egyre nagyobb, mert idén 38 előadás hangzott el.

Szombat délután tartották a 29. tanévzáró ünnepélyt. Sipos Mihály közel kétórás beszámolót tartott, mert fölolvasta a jegyzetei alapján az előadások összefoglalását. A népfőiskola hallgatói idén is az aktuális közéleti, világbeli események hátteréről, tudományos újításokról kaptak képet. Amikor például az új alkotmány körüli vita elkezdődött, Tóth Károly alkotmányjogász arról szólt a hallgatóknak, mire való az alaptörvény, hogyan szokott megszületni, és miért nagyon fontos, hogy jó legyen. Az izlandi vulkánkitörés idején arról esett szó, miből áll a vulkáni hamu, miért teszi tönkre a repülők hajtóművét. Szó volt a fájdalom fajtáiról, természetéről, Radnóti Miklós életéről, Tornyai János és Endre Béla festészetéről, a fülbe ültethető mikrochipről, a szexuális hagyományok változásáról, és hogy miből lesz a vörösiszap, hogyan lehetne elkerülni, hogy termelődjön. Horváth Dezső újságíró kollégánk, az iskola motorja, aki a tanmenet összeállításáért felelős, most arról beszélt, hogy ha az elején a legjobbat akarták nyújtani a kíváncsi és nyitott tanyai embereknek, most már nem szabad alább adni.

Örök kérdés persze, hogy az előadásokból mi, mennyi marad meg. Ahogyan két hallgatótól, Gémes Andrástól és Nagygyörgy Józseftől hallottuk, az egyikből több, a másikból kevesebb, de az az előny, hogy itt vissza lehet kérdezni, ha nem értenek valamit – a tévét, rádiót hiába kérdezné az ember. Az előadók számára azonban legalább ugyanilyen kihívás úgy előadni, hogy a laikusok is mindent értsenek. Mivel itt a kíváncsiság kifinomult, intelligens kérdezési kultúrával párosul, öröm ide jönni. Az évzáró ünnepélyen marhapörkölt, pogácsa, sütemény, bor került az asztalra, mindenki hozott valamit, a legidősebb hallgató, a 89 éves Gábor János bácsi csíramálét, lepényformára fölszelve. Pancza István zsombói gazdálkodó, korábbi országgyűlési képviselő pedig kihirdette, hogy idén augusztus 28-án, vasárnap délután várja az előadókat a gyümölcsösébe. Ilyenkor hagyományosan mindenki annyi barackot szed, amennyit szeretne, illetve el tud vinni. Ez nem honorárium, hanem viszonzott szívesség, cserébe a tudományért.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zenei kalandozás a Molnár Dixie-vel

Szeged - Illényi Katica hegedűművész, Balogh Kálmán és a Gypsy Cimbalom Band, valamint a Fool Moon… Tovább olvasom