Farkas Zoltán könyve az ördögnek nézett filozófusról

[namelink name="Farkas Zoltán"] hivatása szerint történelmet és filozófiát tanít gimnazistáknak, így a szellemtörténet nem áll tőle távol. Vlagyimir Szolovjov az egyik kedvence, már a szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is róla írta. Ezután is folyamatosan kutatta Szolovjov íráasit, így a most megjelent monográfia közel 10 év munkáját összegzi.

A 19. századi orosz vallásbölcselő, Vlagyimir Szolovjov neve a széles közönség előtt kevéssé ismert, pedig meghatározó gondolkodóról van szó. Kevesen tudják például, hogy Dosztojevszkijre nagy hatással volt, olyannyira, hogy az író róla mintázta a Karamazov-testvérpárt.

- Ivan Karamazovban a racionális, hűvös filozofikus ész jelenik meg, míg Aljosa Karamazov képviseli azt a szolovjovi gondolatot, miszerint ahhoz, hogy a világot jobbá tegyük, nem szerzetesként kell élni, hanem bele kell vetnünk magunkat, és belülről kell átformálni – mondja Farkas Zoltán, akit annak idején Dosztojevszkij vezetett el a filozófushoz.

A 19. századi gondolkodó a fentebbi gondolat jegyében egy univerzális világkoncepciót is kifejtett, amelyben mind az embernek, mind a természetnek megvan a maga helye és rendeltetése. Emiatt akár a mai környezetvédők egyik előfutárának is tekinthető. Igyekezett az embert önértékén kezelni, és nem egy idealizált emberképből indult ki. Úgy vélte, meg kell tanítani az embereket arra, hogyan lépjenek túl az egyéni érdekeiken, hogyan kerüljék el ösztönös és önös érdekeik támasztotta csapdahelyzeteket.

Farkas Zoltán úgy jellemzi Szolovjovot, mint jóhiszemű, nagy lelkű embert, aki egyúttal igen naiv és elvont elme is. Szolovjov sokat jótékonykodott, egyszer még a kabátját is elajándékozta a zord tél ellenére. Szolovjov sokat utazott, úgynevezett vándorfilozófus volt, s többnyire átmeneti szálláshelyeken húzta meg magát. Egy másik alkalommal ellátogatott Egyiptomba, hogy felkutassa egy mitikus törzs titkos tudását, ám a sivatagban rablók támadták meg. Szokatlan ruházata (cilindere) miatt azonban a banditák ördögnek hitték, elmenekültek, és inkább magára hagyták a gondolataiba révedt filozófust.

Farkas Zoltán kötetét a könyvhéten június 11-én 19 órakor mutatják be a szegedi Grand Caféban.