Délmagyar logó

2018. 02. 18. vasárnap - Bernadett 1°C | 6°C Még több cikk.

60 éve Kiskirályság nélkül maradtak

Eperjes - Kiskirályság a Rákosi-korszak idején? Az akkori rendszer nem nézte jó szemmel a feudálisan csengő falunevet. Így történt, hogy hatvan éve lecserélték a település névtábláját: Kiskirályságból Eperjes lett.
Horváth Ferenc a rendszerváltozás utáni első két ciklusban polgármester volt Eperjesen, most a képviselő-testület tagja. Ő még Kiskirályságban született. Totyogó kisgyermek volt, amikor eperjesi lakos lett, úgy, hogy családja maradt, ahol volt, nem költözött sehova. A férfi ma Eperjes egyik szélső utcájában lakik, nem messze a Király-tótól és Királyság-pusztától. A tanyája pedig Györgykirályságban van. Eperjest sok minden emlékezteti Királyságra.

– Még a polgármesterségem idején mélyedtem el a település történelmében, hogy megismerjem kis falunk gyökereit. Az 1458-as vagy 59-es esztendőben alapította a települést Mátyás király nagybátyja, Szilágyi Mihály. Királyságnak nevezte el, Mátyás királlyá választásának tiszteletére. Az írásos emlékek alapján virágzó kis település vált belőle. Körülbelül 500 lakosa volt. Virult is 1552-ig, amikor feldúlták a törökök. A falu rövid időn belül újjáépült, de 1596-ban az újabb törökvész elpusztította a települést. Több mint 100 évig csak pusztaság volt a helyén. Majd 1720 körül báró Harruckern János újra benépesítette, a település továbbvitte a Királyság nevet. A falu közigazgatásilag 1935-ben vált önállóvá. Nem tudni, miért, de a nevét kissé „lefokozták", Kiskirályság lett belőle – tudtuk meg Horváth Ferenctől.

Ma már csak a településrészek nevében él a Királyság – mondja Horváth Ferenc. A szerző felvétele
Ma már csak a településrészek nevében él a Királyság – mondja Horváth Ferenc. A szerző felvétele

A képviselő arról is beszélt, hogy Kiskirályság központja nem a mai Eperjes területén volt, hanem a gádorosi útról Eperjes felé vezető út mentén.

 Egy út – két megye

Horváth Ferenc mesélt még egy érdekességet a falu életéből. A megyehatárt a 70-es években módosították. Így történt, hogy a régi Kiskirályság területén, a Gádoros felől Eperjes felé vezető út egy rövidebb szakaszán, az út jobb oldalán élők Békés megyében élnek, Gádoroshoz tartoznak, míg az út túloldalán élő szomszédjaik Csongrád megyeiek, eperjesi lakosok.

– Kiskirályság szinte egyedülálló településszerkezettel rendelkezett. Nem voltak utcái, hanem 2-3-5 holdas kisbirtokokból, tanyacsoportokból állt. A mai Eperjest 1943-ban kezdték építeni, az ONCSA-programban. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap több ezer nagycsaládost juttatott akkoriban országszerte kedvezményes feltételek mellett otthonhoz. Elérkezett 1954. A település akkori vezetői minden bizonnyal jó pontot szereztek Rákosi elvtársnál, hogy átkeresztelték a falut. Rákosi Mátyás nem nézte jó szemmel, hogy az ő rendszerében egy falu ilyen feudális, mi több, reakciós névvel éljen – mesélte Horváth Ferenc. Hogy miért éppen Eperjes lett a falu új neve? Ezt ő is csak találgatja. Valószínűleg azért, mert Szentes közelében volt egy Eperjes nevű pusztaság.

– Nem mondom, szép név az Eperjes, de nem egyedülálló. Királyságból, Kiskirályságból nem volt több a történelmi Magyarországon. Az idősek sokáig nosztalgiáztak a régi településnév miatt. Szűkebb körben ezért is merült fel még az 1990-es években, hogy kezdeményezni kellene a település nevének visszaváltoztatását, a történelmi gyökereink miatt. Ez azonban elvi szinten maradt – summázta a falu egykori polgármestere, aki hangsúlyozta, nem a név, hanem a tanyavilág felszámolása vezetett odáig, hogy míg a település önállóvá válásakor még 2350 lakosa volt Kiskirályságnak, Eperjesen napjainkban nem érik el az 550-es lélekszámot.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújultak a rendelők Szentesen

Hároméves rendelőfelújítási program keretében mintegy 1,5 millió forintból szépült meg két, Vörösmarty utcai rendelő Szentesen. Tovább olvasom