Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

80 millió a zeneiskolára: kicserélték a nyílászárókat, a lámpákat és a radiátorok

Szentes - Befejeződött a szentesi zeneiskola felújítása. A 80 millióból megszépített épületben pénteken este a Fonogram-díjas Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa ad koncertet.
Nemrég befejeződött a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Hangversenyközpont felújítása. Az egykori úri kaszinóban 1957-ben létrehozott zeneiskola korszerűsítésére közel 80 millió forintot fordított az önkormányzat. A beruházás a Norvég Alap támogatásából valósult meg, a 12 milliós önrészt a város fedezte. Mivel az 1893-ban emelt épület utcai homlokzatának műemléki jellegét meg akarták őrizni, csak ott nem kapott hőszigetelést a ház. Kicserélték a nyílászárókat, a lámpákat és a radiátorok nagy részét, az épületet rákötötték a termálenergián alapuló városi távhőrendszerre, így a fűtés is olcsóbb lesz.

Mihály Béla igazgató örül, hogy megújult környezetben fogadhatják a neves zenészeket. Fotó: Bíró Dániel
Mihály Béla igazgató örül, hogy megújult környezetben fogadhatják a neves zenészeket.
Fotó: Bíró Dániel

A megújult intézmény adott otthont hétvégén a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett hangversenynek, de a hónap rendezvénye péntek este lesz, amikor a tavaly Fonogram-díjjal kitüntetett Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa koncertezik, a sztárvendég pedig a Pa-Dö-Dö egyik frontembere, Falusi Mariann lesz. A koncertkínálat kapcsán Mihály Béla igazgató elárulta, évről évre bővül a repertoár, és ez az iskola egyik tanárának, Kertész Ákosnak köszönhető: rendre Szentesre tud csábítani neves hazai és külföldi zenészeket. Tavasszal például 2 koncertet ad majd a gyermekek körében népszerű Alma együttes, illetve májusban Szakcsi Lakatos Béla is fellép náluk.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. Gábor_mester 2011. február 13. 18:12
    „Kéziratból dolgozom, amit - nyilván - én fogok kiadni. Ezért a leiterjakab.
    A pirézek meg azért, mert tapasztalataim szerint ahol valamiért pénzt adnak, oda a politika mindenképpen be tud (és be is szok´) pofátlankodni. Zenétől (filmtől...) gazdaságon át mondjuk a filozófiáig. Hadd ne idézzem, amit a minap mondott egy bizonyos Mikisz Theodorakisz! ("Annyi a fájdalom, Földünk, sok tájadon" - de ezt korábban mondta... Most végre megnevezte a fájdalom okát is!) Ha értelmetlennek tűnik a hozzászólásom, Theodorakiszt kell hallgatni. (Speciel Loreena McKennit-et hallgatok: a Night Ride Across the Caucasus-t a The Book of Secrets-ről.)”
  • 20. kékfrankos 2011. február 09. 17:56
    „köszönöm a két pontot, egyébként soha nem voltam elvtárs, azt viszont az elejétől sejtettem, hogy gábor mester ahanyi. egyébként idáig jó voltál, ez az utolsó volt a legértelmetlenebb hozzászólás!
    üdvözlettel.”
  • 19. Gábor_mester 2011. február 09. 11:06
    „Jogos a két pont, leiterjakab elvtárs. Első vasárnapra volt hirdetve, ami 5-e, az emlékversek-beszédek kéziratán viszont 12-e szerepel, ez a második vasárnap... Álljon itt akkor a műsor is: Bihary: Requiem fia halálára (Pásztor Zs.), Megemlékezés Briher Istvánról (dr. Aranyi), Csajkovszkij: Chanson triste (Sprencz G., Sülyös A., dr. Aranyi, Pásztor Zs), Szentesi népdalok (Kanfi H.K.), dr. Aranyi: Emlékezés (Kanfi H.K.), Rahmanyinov: Cisz-moll prelűd - dr. Szőke I.)
    Egyébként sztem ahol még egy sz-lábú biztonsági őr által ellátott portaszolgálat is csókos állás, ott egyszerűen semmilyen vezető poszt nem tölthető be politikamentesen. Legföljebb abszolút hallás IS kell hozzá, meg egy-két diploma. Hogy is van az, hogy a most (előzetesben v. jogerősen) ülő "hozzáértő szakemberek" kivétel nélkül pirézek, és a Piréz Országminősítő Központ a Piréz Médiaszajhák egyesületével karöltve visít értük??? (Nyugi, anyám piréz volt, tudom, miről beszélek!)”
  • 18. kékfrankos 2011. február 08. 12:39
    „szóval, kedves gábor m! ha szeptember 12., az minimum a második vasárnap kellett, hogy legyen. már csak azért is, mert ebben az esetben 5-e volt szeptember első vasárnapja. - akárhogy törik is a fényt a lepkék szárnyai.
    szeretettel”
  • 17. hb 2011. február 08. 10:24
    „A szentesi zeneiskola soha nem volt politikai csatározások színtere szerencsére...”
  • 16. Gábor_mester 2011. február 04. 11:51
    „A RENDSZERES ZENEOKTATÁS megindítója Joó Károly ref. kántor volt, aki 1861-ben jött Szatmárról Szentesre. Szinte azonnal megalakította a Szentesi Dalegyletet, amelynek 13 fős gárdájával 1867. aug. 11-13-án elnyerte az Aradi Dalegylet által meghirdetett Országos Daláregylet első díját jelentő ezüst babérkoszorút. (Ezt tudtomal a Koszta Múzeum őrzi.) A Dalegylet aztán műkedvelő zenekarral is kiegészült (nem a cserkész fúvósokkal!!!). Így vettek részt a vármegyeháza avatásán, a gimnázium 1888. szept. 3-án tartott megnyitó ünnepségén stb. A Daláregylet tagja volt a cseh származású Capek Vende, hivatásos zongoraoktató. A harmadik nagy egyéniség Barhta János - ő volt pl. a szentesi népdalkincs későbbi jeles gyüjtőjének, Derzsi Kovács Jenőnek a tanára. (Mindez azonban semmivel sem csökkenti Mihály Béla érdemeit!!!)”
  • 15. szbarat 2011. február 03. 18:00
    „Kedves Kékfrankos,

    De jól "fújod"... : )”
  • 14. kékfrankos 2011. február 03. 16:19
    „ha már történelem óra, akkor gyerünk vissza a cserkész csapat fúvós zenekaráig...
    itt mindenki szeretne egy kis dicsőséget magának. beszéljünk a máról, és ismerjük el: azért ez a mihály béla nem semmi!
    Kedves Gábor mester, kedves hb, ezt még a kisscitrom is elismeri, pedig róla lepergett 11 zeneiskolában eltöltött év.”
  • 13. Gábor_mester 2011. február 03. 15:24
    „Nem vitatom, hogy aki MA "zeneiskolát" mond Szentesen, az az ÁLLAMI zeneiskolára gondol, amit utóbb Lajtha Lászlóról neveztek el. De ha egy jöttment "az első zeneiskolát" emlegeti, illenék megkérdezni, melyik elsőre gondol, mielőtt csúsztatással (=hazugsággal) vádoljuk. Jakó Dezső zeneiskolája volt az első, 1933-ban kezdte meg a működését. Őt követte Briher István, az ő művének (halála és a háború) utáni "botcsinálta" folytatója volt az apám.
    Igazából azt szerettem volna megfogalmazni, hogy a mostani zenesuli, "A Zeneiskola" vagy bármelyik hasonlóan jobb sorsra érdemes intézmény ne legyen soha politikai csatározások szenvedő alanya. Ahhoz túl kevesen vagyunk, hogy széthúzzunk, túl kevés a "hozzáértő káder" régi-új pártok háza táján. Mindig mi veszítünk: akiknek fontos a nyelv, a matematika - és A ZENE!!!”
  • 12. hb 2011. február 02. 19:44
    „tudom miről van szó gábor, de az első szentesi zeneiskola mégiscsak az amit ma lajtha lászló zeneiskolának hívunk, nem felejtve a zeneiskola elődjét sem”
  • 11. Gábor_mester 2011. február 01. 14:09
    „Pontosítok, kedves HB!
    Apámat a Jákó-Briher-féle városi zeneiskola vezetésével (Városi Zeneiskola Szentes) 1950-ben bízták meg (mivel erre Briher István halála után más vállalkozó nem akadt.) 1950. szeptember első vasárnapjára (12-ére) Briher István emlékhangversenyt hirdetett. Ebbe a zeneiskolába iratkozott be Balázs Árpád, a későbbi világhírű zeneszerző. Ekkor már létezett egy "zeneoktatói munkacsoport". Ezt Balogh Gyula vezette, aki 1952 szeptemberében követelte a Tanácstól, hogy adják át nekik a zeneiskola cuccait. Apámat 52 őszén eltávolították a városból, mert - rendőri büntetőbíróként - "szabotálta a beszolgáltatási terv teljesítését" azzal, hogy nem elég kulákot büntetett meg... AZTÁN lett Zeneoktatói Munkaközösség, és Állami Zeneiskola. Csak ezekről az időkről mindig elfeledkeznek. Apám sosem kérte a rehabilitálását. Ő ilyen ember volt.
    Kedves hb, én azt írtam, hogy "Apám az első városi zeneiskola igazgatója volt" (50-52-ben). Ezt nem cáfolod azzal, hogy Déginé az Állami Zeneiskola első igazgatója volt 55-57-ig...”
  • 10. kisscitrom 2011. január 31. 18:40
    „Egyébként a Mihály Béla "tanárbácsit" nagyon nagyra tartom :)”
  • 9. kisscitrom 2011. január 31. 18:39
    „szbarat.Hol is írtam olyat, hogy nem jutottam semmire? :)
    Értelmezz, aztán ossz észt.
    Azt írtam, nem vagyok külömb annál, aki nem járt oda.
    Jaaaaajjjjjj”
  • 8. hb 2011. január 28. 16:41
    „Gábor mester! Te mit csúsztatsz??? Dr. Dégi Lászlóné volt az első igazgató 1955-1957-ig!”
  • 7. Gábor_mester 2011. január 28. 09:51
    „Volt réges-régen egy könyv, még iskolai könyvtárakba is eljutott: Nyelv, zene, matematika. Kb. az a lényeg, h. ez a három terület egymást erősíti, és aki mindháromból legalább "jó", az szinte minden másból jó - mert annyira mély és annyira összetett az a rendszer, amit felismerni-birtokolni-működtetni kell annak, aki beszél, zenél v. számol. Parafrazeálhatnánk az ismert sorokat: "A líra - logika, de nem tudomány" - a zene - logika, de nem tudomány. Lehet persze tudományos vizsgálat tárgyává tenni, mint akár a pillangó szárnyát, miért úgy töri a fényt stb. De elveszne az örökkévalóság a pillanatból, ami minden csodának - a zenei csodának is - sajátja... (Apám az első városi zeneiskola igazgatója volt.)”
  • 6. kékfrankos 2011. január 28. 07:04
    „Kisscitrom! Te a kivételek közé tartozol - szerencsére. Erre azonban ne legyél büszke!
    vannak olyanok, akik immunisak a jóval, és széppel szemben...”
  • 5. szbarat 2011. január 28. 07:02
    „Kedves kiscitrom,

    Ha 11 évig jártál a zeneiskolába és nem jutottál semmire, hát akkor apám, lehet hogy inkább veled van a baj, nem az iskolával, ezen nem gondolkodtál el véletlenül, mielőtt butaságokat írógatsz...”
  • 4. kisscitrom 2011. január 27. 20:32
    „Hát, apám 11 évig jártam oda, nem hinném, hogy több lennék annál, aki egy percet sem töltött ott.Nállunk ezt nem így mérik :D”
  • 3. kékfrankos 2011. január 27. 07:26
    „úgy nézem szentesen sem szólnak hozzá értelmesebben, mint csongrádon szoktak.
    a fejlődést igenis az iskoláknál kell(ene) kezdeni, és aki még azt is vállalja, hogy zeneiskolába jár, egy kicsivel többet tesz az átlagnál.
    hajrá béla!”
  • 2. studyfy 2011. január 26. 21:53
    „koana81, íme a lehetőség! Lehet jelentkezni egy remek, hegesztő szakma elsajátítására a Zsoldosba. De egy érdeklődő hsz-t sem látok az újságcikknél.”
21 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Másfél milliárdot nyert Szegvár csatornázásra

Másfél milliárd forint támogatást nyert Szegvár a település szennyvízhálózatának kiépítésére. Tovább olvasom