Szentes - Kell-e néhány hónapra beiskolázási körzethatárt módosítani? Az erről szóló beadványt, amelyet a legutóbbi ülésén elvetett a képviselő-testület, márciusban újra tárgyalják.
Ha a saját érdekeit nézi a város, nincs más lehetősége, mint az iskolai körzethatár módosítása, erősítette meg feltevésünket Szentes alpolgármestere a februári, elutasító eredményt hozó képviselő-testületi szavazás után. Egy, lapunkban már idézett tanulmány és a Szűcs Lajos jegyezte előterjesztés is rávilágít arra, a szentesi iskolákban aránytalan a rossz szociális hátterű gyerekek eloszlása. A város eleshet azoktól a támogatásoktól, amelyekre csak akkor pályázhat, ha az általa fenntartott intézményekben közel azonos százalékban tanulnak a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Utóbbiak közül ősztől a Deákban 4, a Klauzálban 13 beiratkozó volna, míg a Kosztában egy sem.
A problémát úgy szeretnék megoldani, hogy módosítják a jelenleg érvényes körzethatárokat, így az idén tavasszal beiratkozó, rosszabb körülmények között élő leendő elsősök száma közel azonos lenne a három önkormányzati iskolában. Már amennyiben igennel szavaznak a városatyák márciusban. Chomiak Waldemar fideszes városatya például azért utasította el az ötletet, mert a gyerekeknek akár 4–5 kilométert kellene gyalogolniuk a kijelölt iskoláig. – Nem életszerű a módosítás, korlátozza a szülőket – reagált. – Az érintett családok gyermekeinek sokszor kerékpárjuk sincs, hogyan érjenek be időben az iskolába? Másrészt úgy vélem: nem kell a kérdéssel foglalkozni, hiszen pár hónap múlva állami kézbe kerülnek az intézmények.
– Nem tehetek mást: ismét benyújtom az előterjesztést – fogalmazott Szűcs Lajos. – A márciusi ülésig egyeztetek az érintett szülőkkel, de ha kell, az iskolaigazgatókkal is. Magam is évtizedekig tanítottam, megértem a tiltakozó képviselőket és pedagógusokat: nem szeretnék, hogy a problémás gyerekek lerontsák a tanórák légkörét. Azok az osztályok viszont könnyebben boldogulnának, ahol a jelenlegi 4–5 helyett esetleg csak két olyan diák tanulna, akire több figyelmet kell fordítani.
Egyelőre bizonytalan, hogy a módosítás meghozza-e a várt eredményt, hiszen a városi beiskolázású két egyházi iskola, valamint a szabad intézményválasztás is befolyásolja majd az eredményeket. Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy nyugodt körülmények között tanuljon, hangoztatja az egyik oldal. A másik nézőpont szerint viszont a diákoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy integrálódhassanak – az önkormányzatnak pedig meg kell találnia az arany középutat.
![]() |
Szentesen újra napirenden lesz, hogy melyik gyerek hová járjon iskolába. A szerző felvétele |
A problémát úgy szeretnék megoldani, hogy módosítják a jelenleg érvényes körzethatárokat, így az idén tavasszal beiratkozó, rosszabb körülmények között élő leendő elsősök száma közel azonos lenne a három önkormányzati iskolában. Már amennyiben igennel szavaznak a városatyák márciusban. Chomiak Waldemar fideszes városatya például azért utasította el az ötletet, mert a gyerekeknek akár 4–5 kilométert kellene gyalogolniuk a kijelölt iskoláig. – Nem életszerű a módosítás, korlátozza a szülőket – reagált. – Az érintett családok gyermekeinek sokszor kerékpárjuk sincs, hogyan érjenek be időben az iskolába? Másrészt úgy vélem: nem kell a kérdéssel foglalkozni, hiszen pár hónap múlva állami kézbe kerülnek az intézmények.
– Nem tehetek mást: ismét benyújtom az előterjesztést – fogalmazott Szűcs Lajos. – A márciusi ülésig egyeztetek az érintett szülőkkel, de ha kell, az iskolaigazgatókkal is. Magam is évtizedekig tanítottam, megértem a tiltakozó képviselőket és pedagógusokat: nem szeretnék, hogy a problémás gyerekek lerontsák a tanórák légkörét. Azok az osztályok viszont könnyebben boldogulnának, ahol a jelenlegi 4–5 helyett esetleg csak két olyan diák tanulna, akire több figyelmet kell fordítani.
Egyelőre bizonytalan, hogy a módosítás meghozza-e a várt eredményt, hiszen a városi beiskolázású két egyházi iskola, valamint a szabad intézményválasztás is befolyásolja majd az eredményeket. Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy nyugodt körülmények között tanuljon, hangoztatja az egyik oldal. A másik nézőpont szerint viszont a diákoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy integrálódhassanak – az önkormányzatnak pedig meg kell találnia az arany középutat.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Delmagyar.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
Olvasóink írták
Van akinek a pénz a legfontosabb, másoknak a gyermekei.”
A másik: Van, aki igen is akar tanulni, 10 hátrányos helyzetű gyerekből 3, az én időmben is volt olyan, aki mellett én éreztem magam síknak, és ma orvos. Tehát vannak kivételek.”