Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

A fizikus szalmaházai

A szentesi Mészáros Attila a szalmaépítés magyarországi nagykövete. A programtervező matematikus és fizikus mind a tizenkét hazai ház építésénél közreműködött. A világ minden részében szalmabálából energiatakarékos, időtálló otthonokat építenek. A lakóknak nyáron nem kell légkondicionáló berendezést használni, télen kevesebbet fűtenek. A falakat egy nap alatt fel lehet húzni.
Ha áll a ház falszerkezete egyszerű a bálák behelyezése. Fotó: Mészáros Attila
Az egykori szegedi ságváris középiskolás diák, Mészáros Attila sokáig nem tudta eldönteni, hogy építész vagy fizikus legyen. Az utóbbi mellett voksolt, de diplomát szerzett az ELTE programtervező matematikusi szakán is. A harmincéves szentesi fiatalember fizikusként lett figyelmes a szalma épületfizikai tulajdonságaira.

Energiaár ellen

Ezután kezdte tanulmányozni az ilyen építésű házakat. Mivel Amerikában már tízezer szalmaépület áll, Európában is több mint ezret építettek, és Kínában is egyre elterjedtebb, ezáltal rendszeres előadásait – amiknek több ezer résztvevője volt – tudja mire alapozni.

– Az életben annyi minden van, ami fölött nehezen tudunk ellenőrzést gyakorolni. Ilyenek az energiaárak is. Az egyetlen megoldás, ha az ember megpróbál belőle minél kevesebbet használni – mondta Mészáros Attila, aki a különböző funkciójú tizenkét magyarországi szalmaház építésnél tanácsadóként közreműködött. Egyelőre bizonyítékokat, tapasztalatokat gyűjt a hazai elterjesztéshez.

Azt már az építészettel foglalkozók is elismerték, hogy a faszerkezetek közé rakott fél méter vastagságú szalmabálák alkotta fal hőszigetelő képessége egy modern téglafalnál ötször, az egyre inkább elterjedő könnyűszerkezetes épületeknél pedig kétszer jobb. Az ilyen ház üzemeltetése negyedannyiba kerül, mint a jól szigetelt modern épületnek.

Elnyeli a hangot

– Nemrégiben szalmaházban vendégeskedtem, kívülről közvetlenül a fal mellett egy jól megtermett farkaskutya lakott. A házőrző állítólag igen ugatós, amiből szinte semmit nem érzékeltem: mintha a szomszéd faluban ugatott volna. De lehet egy viszonylag forgalmas út is a fal túloldalán, annak is elnyeli a hangját a szalmafal – osztotta meg tapasztalatait a fizikus.

Amikor felvetettem, hogy a laza szalma könnyen éghető anyag, eloszlatta aggódásomat. Ha ugyanis a szalmát bálázzák és a kötöző tömören összetartja, akkor szinte lehetetlen meggyújtani, mert úgy működik, mint egy telefonkönyv. Azt sem lehet egykönnyen gyufával lángra lobbantani, mert nincs levegő a lapok között az égéshez. Ha pedig a szalmafalat öt centiméter vastagon betapasztják vagy bevakolják, az ezerkétszáz fokos hőterhelésnek is órákig ellenáll. Ezzel szemben egy vasbeton szerkezetben a fém megolvad és a cement sem bírja ki ilyen hosszú ideig az ekkora hőhatást.

Sárga és illatos

– A tartóssága is igazolható: néhány, száz éves szalmaháznak megbontották a vakolatát és a szalma ma is szép sárga színű és jó illatú – jelentette ki a szentesi szakember, aki nem a szalmaépítésből él, de bízik benne: az egyre több referencia építés meggyőzi az embereket, hogy ez is egy módja a takarékosságnak. A probléma: az építési előírásokban nem szerepel, hogy a szalmabála falazóanyagként használható volna. De ez nem minden országban van így, és itthon sem feltétlenül akadálya az építésnek. Az önkormányzatok nagyobbik része megadja az engedélyt az építésre, mivel a favázas szerkezetet lehet minősíttetni. Ezután pedig a szalmafal megrakása a jól előkészített helyen egyetlen nap alatt elkészülhet.


Banki konferenciaterem

A legrégebbi szalmaházak 1880 tájára tehetők, ugyanis ekkor készültek az első szalmabálák, és létezik egy 1880-as szabadalmi bejegyzés a Nebraska stílusú, azaz teherhordó falú szalmaház szerkezetére. A több mint 100 éves házakat még mindig használják Amerikában. A világon a legnagyobb szalmaépület az USA-ban található, egy szőlészet bortárolója és érlelője, ami 1680 négyzetméteres. Európa legnagyobb alapterületű szalma épülete a hollandiai Rabo Bank 340 négyzetméteres konferenciaterme. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskolatörténeti kiállítás a szentesi 35 éves Zsoldosban

Harmincöt éve alapították a szentesi Zsoldos Ferenc középiskolát, erre az alkalomra emlékeztek az… Tovább olvasom