Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

A lexikonszerkesztő a multik ellenfele

Megjelent a Révai Új Lexikona 17. kötete, amelyben a szűkebb pátriánkból Szentes, Szeged, Szőreg, Székkutas, Szatymaz és Tápé szerepel. A hiánypótló sorozat Csongrád megyei szerkesztője, Bodrits István szentesi könyvtáros, lexikográfus úgy jellemzi a művet: jelzőket nem használnak benne, a tények így is magukért beszélnek.
Bodrits István szentesi könyvtáros, lexikográfus büszke lehet a Révai Új Lexikona Csongrád megyei szócikkeire. Fotó: Tésik Attila
A szentesi Bodrits Istvánt nemcsak Csongrád megyében ismerik, régen beírta nevét a lexikográfia történetébe. Alapos és nagy szakértelemről tanúskodó munkái alapján nem véletlenül figyelt fel a könyvtárosra a szekszárdi Babits Kiadó, amely 1995-ben kezdett hozzá a Révai Új Lexikona első kötetének megjelentetéséhez. A szentesi szakembert bízták meg a sorozat Csongrád megyei vonatkozásainak a szerkesztésével, a megyénket bemutató szócikket pedig ő maga írta. A lexikon 17. kötete jelent most meg július elején, és ebben olvasható Szatymaz, Szentes, Szeged, Székkutas, Szőreg és Tápé története. A Révai utolsó kötete a tervek szerint ősszel kerül majd a boltokba.

A külső szemlélő azt látja, hogy a mostani sorozat hasonlít a múlt század elején kiadott 21 kötetes Révai Nagy Lexikonához. Bodrits István azt mondta, hogy csak külsőleg hasonlók a könyvek, tartalmukat és céljukat tekintve különböznek. Az új sorozat főszerkesztője, Kollega Tarsoly István ugyanis a sorozat indításakor azt tapasztalta, hogy a multik magyarországi térnyerésével kezd eltűnni a nemzeti kultúra. Bodrits és Csongrád megyei munkatársai ezért főleg az értékmentés szolgálatába szegődtek. Szinte az utolsó pillanatban kezdték gyűjteni a viharvert 20. század fontos történéseit és jeles személyiségeit bemutató dokumentumokat.

Míg a Révai Nagy Lexikona a magyar és egyetemes történelmet, a kultúra, a tudomány és más területek fejlődését mutatta be, Bodrits István az új sorozatot kifejezetten magyar lexikonnak említette. Ez a kiadvány a 19. század végétől napjainkig követi nyomon a magyarság Kárpát-medencei históriáját, és emléket állít a jeles személyiségeknek. Ugyanakkor bemutatja az intézményhálózatot, a minisztériumoktól kezdve a helyi egyesületekig.

A vizsgált időszakban háromszor indult „népvándorlás" hazánkból a nyugati országokba. – Nemcsak kiemelkedő magyar személyiségek hagyták el a szülőhazát, hanem közösségek, egyesületek, levéltárak semmisültek meg – fogalmazott Bodrits István. Ezért az elveszettnek hitt adatokat a szócikkek szerzőinek újra meg kellett keresniük. Amikor a Csongrád megyei szakemberek – Szegedről Kanyó Ferenc és Farkas Csaba, Szentesről Balázs György és Labádi Lajos, Csongrádról Sebestyén István, Hódmezővásárhelyről Herczeg Mihály, míg Makóról Halmágyi Pál és Tóth Ferenc – Bodrits koordinálásával elkezdték a munkát, megyénkben 59 önálló település volt. Algyő önállóvá válásával már 60 helység történetével foglalkoztak.

De nem érték be ennyivel, mert feldolgozták mindazoknak a településeknek a históriáját, amelyek valaha önállóak voltak. Így külön szócikk foglalkozik például a Csongrád határában lévő Bokrossal vagy a Szentes külső városrészének számító Magyartéssel. Így hetven települést örökítenek meg Csongrád megyéből a Révai Új Lexikonában. Nem is akármilyen színvonalon.

Bodrits István úgy jellemezte a Révait, hogy az nem politizál, jelzőket nem használ, csak tényeket közöl. Ő egyébként azt vallja: ez a munka kulturális szenvedély, ami a nemzet fennmaradását szolgálja.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Domus helyén is kínai üzlet nyílik

Pénteken új ruhaüzlet nyílik a szentesi bútorbolt helyén. A Domus Nyrt. a kínaiaknak adta bérbe a… Tovább olvasom