Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

A magyar tenyésztők a görögökben bíznak

Szentes - A magyar bárányok többsége nem éri el az átvételi súlyt az évszázad legkorábbi húsvéti ünnepére, így a tenyésztők jóval kevesebbet tudnak exportálni az állatokból.
Az ünnep után viszont alacsonyabb áron lehet értékesíteni a jószágokat. A megkérdezett szentesi gazda abban bízik, hogy a miénknél két héttel később kezdődő ortodox húsvétra a görögök mégiscsak rendelnek bárányt.

A magasabb átvételi árak ellenére is kevés a húsvéti bárány. Ennek az az oka, hogy az idén a szokásosnál korábban van az ünnep, valamint a tavalyi fedeztetési időszak is elhúzódott.

Magyarországon éves szinten mintegy 800-900 ezer bárány kerül piacra, amit gyakorlatilag külföldön értékesítenek a tenyésztők. A legtöbbet – az állatok több mint nyolcvan százalékát – az olaszok veszik át, a maradékot pedig Görög- és Németországba, valamint Ausztriába szállítják.

A szentesi Kovács Eszter a tavalyi juhászversenyen győzött, de a naptárral, vagyis a korai húsvéttal szemben ő is alulmaradt. Fotó: Tésik Attila
A szentesi Kovács Eszter a tavalyi juhászversenyen győzött, de a naptárral, vagyis a korai húsvéttal szemben ő is alulmaradt. Fotó: Tésik Attila

Húsvétkor van a legnagyobb keletje a magyar bárányoknak az olaszoknál. Ilyenkor majd kétszázezret importálnak, vagyis a negyedét az egész éves forgalomnak. Az úgynevezett pecsenyebárányok ára a 2007-es évhez képest átlagosan tíz százalékkal nőtt. Kilónként a korábbi 2,7 euró helyett most hármat fizetnek az átvevők. Mivel a magyar takarmányárak jelentősen megemelkedtek, a gazdák nem kapnak több pénzt, mint eddig.

Zsúfolt teherautókon

Bárányjelmezbe öltözött önkéntesek zsúfolódtak egy szűk kisteherautóba tegnap a szegedi Széchenyi téren, hogy felhívják a figyelmet: mekkora szenvedéssel jár az állatok élve szállítása. Magyarországról és Romániából évente 1,7 millió bárányt szállítanak élve dél-olaszországi vágóhidakra, a két-háromnapos utat legtöbbjük a húsvét előtti hetekben teszi meg gyakran szörnyű körülmények között – mondta Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója. A Sérülékeny küldemény címen futó nemzetközi kampányhoz kapcsolódó szegedi demonstrációval a szervezők arra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a hosszú távú vágóállat-szállítás kegyetlen és szükségtelen.

A szentesi Kovács család már régóta foglalkozik juhokkal. Kovács Erzsébet két alkalommal is megnyerte már a vásárhelyi Szent György-napi juhászversenyt. A gazdaságosság miatt azóta a fiatal tenyésztő libákra váltott, de szülei és testvére mind a mai napig tart birkákat.

– Jelenleg kétszázötven anyaállatunk és kétszáz bárányunk van. Közülük mintegy 60-70 piacképes, vagyis ennyi éri el az átvételi súlyt – tudtuk meg Kovács Viktortól, Erzsébet testvérétől. Az olaszok azokat a bárányokat veszik át, amelyek súlya meghaladja a 16 kilót. Kovácséknál, ahogy a többi magyar juhtenyésztőnél is, a fiatal jószágok nagyobb része még kevesebbet nyom, így egyelőre nem kellenek az olaszoknak.

Az ortodox húsvéton a nagyobb jószágokat kedvelik. Kovácsék abban bíznak, hogy a magyar ünnepnél két héttel később kezdődő ortodox húsvétra a görögök megveszik azokat az állatokat, amelyek nem kellettek az olaszoknak. A bárányok addig talán felhíznak az ideális súlyra. A görögöknél viszont akad egy probléma: ők jobban kedvelik a nagyobb, 24-30 kilogrammos állatokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félmilliárdból újulhat meg a szegvári kastély

Szegvár - Leghamarabb ősszel kezdődhet el a szegvári kastély felújítása. Tovább olvasom