Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Alkoholról és drogról, bűnről és bűnhődésről

Az elmúlt években Csongrád megyében is előfordult, hogy különböző bűnszervezetek megpróbáltak ellehetetleníteni sikeres nyomozókat. Lukács János főkapitány a vele készült interjúban beszélt arról is, hogy mit tart kudarcnak, szelektál-e a rendőrség. Nem tért ki az embereket foglalkoztató kritikai megjegyzések elől sem.
Lukács János megyei rendőrfőkapitány a szegedi egyetemen is oktat. Fotó: Karnok Csaba
– Az igazságszolgáltatás különböző szintjein visszatérően elhangzik: kevés a pénz. A pénzhiány mennyire befolyásolja a rendőrség munkáját?
– Tény, nem dúskálunk. Dologi kiadásokra a tavalyinak a 60 százaléka jut. Takarékosan kell élnünk, terveinket a költségkerethez igazítjuk.

Megyénké a 11. hely

– Anyagi okok miatt előfordulhat, hogy például a piti tolvaj elfogásáért nem tesznek meg mindent, a rablógyilkost, pedig „Pénz nem számít!" felkiáltással üldözőbe veszik?
– Ilyen kizárt! Az eljárást minden esetben teljesíteni kell. Azt nem állítom, hogy a nagyobb költséggel járó szakmai intézkedések előtt nem tűnődünk el, érdemes-e megcsinálni vagy sem.

– Statisztika szerint a bűncselekmények száma fokozatosan csökken, azonban egyre több a kegyetlen módon végrehajtott, több áldozattal járó fegyveres rablás. Ezeket meg lehet előzni?

– A körülöttünk állandóan változó világ a bűnözőkre is hatással van. A statisztikai adatok persze sokat elárulnak, de csupán a számokból nem lehet kiindulni. Mi soha nem az egyik évet hasonlítjuk össze a másikkal, hanem ötéves adatokat veszünk figyelembe. Ebben az időszakban csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Jelenleg a megyék között az országos rangsorban a 11. helyen állunk. Ez '96 óta a második legjobb eredményünk. Az embereket közvetlenül érintő erőszakos, garázda jellegű, a közterületen elkövetett bűncselekmények száma némi emelkedést mutat, hetvennel több, mint az előző évben. De ez nem rendezte át a bűnügyi helyzetet.

– A fenti adatokból mi következik, a megyében jó vagy rossz a közbiztonság?

– Kiszámítható, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes a megye közbiztonsága. Viszont még jobban kell figyelnünk a közterületek rendjére, mert ez az, ami jelentősen befolyásolja a szubjektív biztonságérzetet.

– Csongrád megye két országgal is határos. Sok a külföldiek által elkövetett bűncselekmény?

– Nem, az ismertté vált esetek három és fél százaléka.

– Mielőtt idejöttem, a környezetemben élőktől megkérdeztem: „Mi az, ami a rendőrséghez kapcsolódóan leginkább érdekli?" Az egyik ilyen téma, hogy az állam milliárdokat költ a drogprevencióra, pedig a kábítószernek közel nincs annyi áldozata, mint az alkoholnak. Az alkohol sokkal nagyobb károkat okoz: naponta történnek családi drámák, gyilkosságok, súlyos, gyakran halálos kimenetelű balesetek. Egyetért ezzel a felvetéssel?

– Hadd jegyezzem meg: nemrégiben hazánkban járt az EU illetékes biztosa, aki szigorúbb fellépést sürgetett a gyorshajtókkal és az ittas vezetőkkel szemben. Visszatérve az eredeti kérdésre: a drogfogyasztó saját magát pusztítja, a terjesztő másokat is. De ami miatt ez a kérdés az egyik legfontosabbá vált: a kábítószer megjelent az iskolákban. Ezt nem lehet hagyni, nem lehet eltűrni. Egyébként a rendelkezésemre álló országos adatok szerint Csongrád megye nem a második legfertőzöttebb megye, hanem a tizedik. Természetesen ez is sok.

Ha tudják, ki a tettes

– Tavaly mennyi kábítószerügyük volt?

– 312 esetet derítettünk fel. Nem kell egymást áltatni: ma Magyarországon bárki, bármilyen kábítószerhez hozzájuthat. Ami bennünket illet: azok közül, akiket elfogtunk, volt, aki elmondta, „sajnos" Szegeden a rendőrség „rajta van" a terjesztőkön, ezért el kellett utaznia Pestre. Ez egyfajta dicséret a kollégáimnak, de nehogy valaki félreértsen, nincs hurráhangulat. De térjünk vissza az alkoholra, ami a köztudatban a kábítószernél dominánsabban jelenik meg. Csongrád megyében a közlekedési balesetek valamivel kevesebb mint 10 százalékánál játszott szerepet az ittasság. Tavaly összesen 716 baleset történt.

– Ezek egy részében később, legalább is a közvélemény szerint, enyhe ítéletek születtek. Ön is így látja?

– Az igazságszolgáltatás különböző szintjein hozott döntéseket nem szokás kritikával illetni.

– Akkor másképpen teszem fel a kérdést: a rendőrség elégedett egy-egy ügy végkimenetelével?

– A nyomozás során a rendőrben kialakul egy vélemény, egy elképzelés, amitől később az ítélet eltérhet. A bíróság számos olyan körülményt mérlegel, ami befolyásolja a végső döntés meghozatalában.

– Mit tart legnagyobb sikernek, és mi az, amit kudarcként élt meg?

– Ez érdekes összevetés. A siker azt jelenti, hogy elvégeztük a munkánkat, ezért nem jár dicséret. A kudarc pedig azt jelenti, hogy vannak ügyek, amiket még nem sikerült megoldanunk. Az utóbbiak közé tartozik például a '90-es évek elején történt szikáncsi gyilkosság, amikor a tettesek különös kegyetlenséggel végeztek egy idős házaspárral. De említhetném a domaszéki gyilkosságot is. Előfordult, hogy tudtuk, ki a tettes, de nem sikerült annyi közvetlen bizonyítékot összegyűjtenünk, hogy a bíróság elítélje a gyanúsítottat.

– Például a Z. Nagy-ügy is ilyen.

– Igen, az is.

– Különböző internetes fórumokon is olvasható vélemény: a rendőrség nem következetes, gyakran szemet huny például a tilosban parkolók, a kerékpárúton várakozók felett. Osztja ezeket az állításokat?

– Ez a probléma megoldható. Sajnos, mint az élet más területén dolgozók, mi is hibázunk, és nálunk is előfordulhatnak szakmai tévedések. Mi abból indulunk ki, és ezt senki ne vegye üres kijelentésnek, hogy az állampolgárnak igaza van. A hozzám érkező panaszokat mindig kivizsgáljuk. A szegedi belváros közlekedési rendjével kapcsolatban is számos kritikát fogalmaznak meg az emberek. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon elsősorban a fejekben kellene rendet tenni. A közlekedési morál tekintetében kell sikereket elérni, ha ez megvalósul, azaz ha a többség betartja a szabályokat, akkor majd jelentősen csökken az ilyen jellegű, egyébként hangsúlyozom, jogos kritikák száma. Előráncigálhatnám azt a szlogent, hogy ha csak ez a baj, akkor nem olyan rossz a helyzet. Még mindig jobb, ha a kerékpárúton áll meg valaki autóval, mintha lövöldöznének. De nem akarom elbagatellizálni a felvetést: ha az emberek szerint sok közlekedési szabálysértés marad megtorlatlan, akkor azokra jobban oda kell figyelnünk.

Iskolai KRESZ-t!

– A gyermekbalesetek száma arra int: nem kellene már általános iskolában vagy akár már az óvodában megtanítani a gyerekeknek a KRESZ alapvetéseit?

– Szerintem is jó lenne. Bár ez nem rendőri feladat, de saját eszközeinkkel, különböző játékos vetélkedőkkel, rajzpályázatokkal mindent megteszünk, hogy a gyermekek megismerjék az őket érintő közlekedési szabályokat.

– Időről időre lehet hallani, hogy bírókat és ügyészeket fenyegetnek meg. Például a Kecskeméten zajló maffiaperben a vádat képviselő ügyészt kommandósok kísérik mindenhová. Csongrád megyében fenyegettek meg rendőröket?

– Igen, az elmúlt években nálunk is előfordult.

– Önt is?

– Pályafutásom alatt előfordult. Hasonlókról kollégáim is tudnának beszélni.

– Ennyi? Ezeket egy kézlegyintéssel intézik el?

– Felesleges erről többet beszélni, megtesszük a szükséges óvintézkedéseket, és dolgozunk tovább.

– Milyen a kapcsolata azokkal, akiket még évekkel ezelőtt ön juttatott a rács mögé?

– Normális. Ha az utcán találkozunk, köszönünk egymásnak. Olyan is volt, hogy egyikük személyesen keresett meg, és pénzt kért. Adtam neki. Becsületére legyen mondva, megadta.

– A napokban a Népszabadságnak nyilatkozott a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának a vezetője. Azt mondta, csak tavaly 25 esetben indítottak bűnszervezetek akciókat sikeres nyomozók ellehetetlenítésére. Csongrád megyében is előfordult hasonló?
– Igen, az elmúlt években nálunk is voltak erre kísérletek. Bár nem jártak eredménnyel, mégis zavart okoztak, mivel minden bejelentést ki kellett vizsgálni. A hetekig, hónapokig tartó vizsgálatok pedig akadályozták a munkát.


Névjegy

Lukács János dandártábornok, a Csongrád Megyei rendőr-főkapitányság vezetője 1982-ben szerzett diplomát a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Három évvel később elvégezte a rendőrtiszti Főiskola átképző szakát, négy évvel később pedig jogi szakvizsgát tett. 1972-től 1977-ig a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon polgári alkalmazottként dolgozott, mellette a Debreceni Dózsa kézilabdacsapatában játszott. 1977-ben válogatott játékosként a Szegedi volánba igazolt, 1982-ben pedig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra. A rendőrségen is villámkarriert futott be: vizsgálóként végig járta a ranglétrát, majd a megyei vizsgálati osztály éléről, 1991-ben, kinevezték a főkapitány bűnügyi helyettesének. 1997-től megyei főkapitány, tudományos munkatárs, tanít a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Számos publikációja is megjelent. Tavaly az államfőtől megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (katonai tagozat). 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

66 millió a panelokra

Hatvanhatmillió forintot nyert a szentesi önkormányzat a Panel Plusz program keretében. Tovább olvasom