Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Állandó készenlétben a szentesi légibázison

Szentes - Két és fél hónap alatt már több mint ötvenszer szállt fel a mentőhelikopter a szentesi bázisról. A Kurca-parti város határában közel 90 millió forintból felépült központot átadása óta belakta a személyzet. A bázison egy pilóta, egy orvos, egy mentőtiszt és egy műszaki szakember teljesít szolgálatot.

Bár a falára egy hatalmas ötöst festettek, sorrendben mégis az ország hetedik, egyben legmodernebb légimentő-bázisa a január 5-én Szentes határában átadott létesítmény. A sárga színű épület már messziről magához vonzza a Vásárhely felől érkező vagy a Kurca-parti városból kifelé haladó autósok figyelmét.

– Szerencséjük van, ha egy órával korábban érkeznek, csak a szerelőnket találják itt, mentettünk – fogadott bennünket a kapuban Józsa József, a bázis vezetője. A most 52 esztendős, kecskeméti férfi „öreg rókának" számít a szakmában: 1979-ben került az országos mentőszolgálathoz, és már 16. éve dolgozik a légi mentésben. A szentesi központ irányítása mellett mentőtiszti, illetve koordinátori feladatokat is végez. Az épület bejáratához sétálva megpillantottuk a bázis büszkeségét, az AS–350 típusú helikoptert.

– Ez egy 2 tonna súlyú, egy hajtóműves, francia gyártmányú gép, amely óránként 220 kilométert tesz meg – halljuk az épp szolgálatban lévő pilótától, Tálas Csabától. – Egy tankolással közel négy órát tud a levegőben tölteni. Ez a típus egyébként nagyon elterjedt az egész világon: megbízható, gyors, erős és gazdaságos. Percenként 3 liter kerozint fogyaszt.

A szentesi központ Csongrád, Bács- Kiskun, Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok déli részének (azaz a légi mentésben az 5-ös régiónak) helikopteres mentési feladatait látja el.

A bázis büszkesége a francia gyártmányú gép. Fotók: Tésik Attila

– Három perccel a riasztást követően már a levegőben vagyunk, és negyed órán belül megérkezünk a helyszínre – folytatta Csaba, aki 6 éve van a Légimentő Kht.-nál, előtte a honvédség kötelékében repült. – Legalább 2 kilométeres látástávolság mellett, illetve 200 méteres felhőalapig emelkedünk csak levegőbe. Utóbbinak jó mutatója a szomszédos tévétorony, amennyiben nem látszik legalább a fele, kockázatos a felszállás. Zivatar és hóvihar esetén sem adottak a biztonságos repülés feltételei. A tájékozódáshoz térképet és GPS-t is használunk, leszállás előtt pedig mindig teszünk egy kört a helyszín felett.A helikopter személyzete három főből áll: pilóta, orvos és mentőtiszt.

Napnyugta után egész Európában nincs légi mentés. Ennek az az oka, hogy a helikopter sötétben nem tud biztonságosan megközelíteni egy ismeretlen terepet. Hazánkban télen reggel 8-tól délután 3-ig, míg nyáron reggel 6-tól este 8 óráig riaszthatók a légi mentők.

Mérleg

Január 5-e és március 12-e között a szentesi légimentő-bázison ügyeletben lévők összesen 52 feladatot hajtottak végre. Ebből 30 eset-, 22 pedig betegszállítás volt. Ezeket a központ falinaptárán is feltüntették: piros pöttyel jelölik az előbbi feladatokat, zölddel a két kórház közötti, míg kékkel a műszaki repülést. Február 8-án például 4 piros felszállásuk is volt. A mentőhelikoptereket a budaörsi központban ülő koordinátor riasztja, aki azután folyamatosan rádiókapcsolatban marad az egységgel, sőt számítógépének monitorján végigköveti a helikopter útját is.

– Tavaly nyáron hallottam, hogy orvost keresnek a Szentesen épülő légimentő-bázisra. Mivel mindig is légi mentő akartam lenni, megpályáztam az állást, így kerültem a céghez – mesélte Szalóki Nándor, aki számára a repülés sem volt idegen, egy ideig ugyanis vitorlázott. – Beteggel csak akkor indulunk a kórházba, ha már valamennyire sikerült stabilizálnunk az állapotát, a levegőben nem folyik ellátás. Ha a szállítás közben rosszabbodik a sérült állapota, azonnal leszállunk, és újra ellátjuk – tette hozzá Nándor.

A most 32 éves orvos Kecskeméten lakik, munkahelyére – ha teheti – motoron érkezik. A légi mentés mellett mentőautón dolgozik, kórházban ügyel, a nyári hónapokban pedig motoros mentő a fővárosban. A szentesi bázisról eddig az volt a legnehezebb útja, amikor egy légzési problémákkal is küzdő csecsemőt vittek Kecskemétről Szegedre.

– Általában 3-4 napos beosztás szerint dolgozunk, ilyenkor nem szoktunk hazamenni, a központ kényelmes szobáiban alszunk. A napi 8 órás pihenőidő kötelező nálunk – mondta Józsa József. – Nem állandó csapatok vannak, a pilóták és a műszaki szakemberek folyamatosan mozognak a bázisok között, míg az orvosok és az ápolók csak helyettesítéskor veszik fel másutt a szolgálatot. Szabadidőnkben olvasunk, internetezünk, tévét nézünk, beszélgetünk, vagy izgalmas pingpongmérkőzéseket játszunk. A szentesi létesítmény vezetője hozzátette: a családra sajnos nem jut elég idejük, de szeretteik elfogadták, hogy az ő életük a légi mentés.

Olvasóink írták

  • 2. Piskóta 2009. március 16. 18:21
    „1. hozzászólás GaborV 2009.03.16.
    Na és, mit tudsz tenni? Az egész ország ezt csinálja.Ennyi.Az ország szétlopva.Ezt hozta a 40 év megszállás. Változás talán 2-3 generáció múlva.”
  • 1. GaborV 2009. március 16. 15:24
    „A mentőhelikopter hiányról annyit hogy egy utánfutó-gyár tulajdonosa a saját magánhelikopterét felajánlotta használatra a mentőknek mert ő évente kb 30 alkalommal repül vele csak, tehát kb 300 napon keresztül áll.

    Közölték h nem kell mert nincs rá felszerelés...
    Gyengébbek kedvéért: nem kellett nekik mert így nem tudott volna lopni pár milliót az illetékes emberke a tender hiánya miatt.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Búvárkodni is lehet majd a szentesi strandon

Szentes - Színvonalas programokkal és új szolgáltatásokkal, például nyáresti vízi mozival és… Tovább olvasom