Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Aszály idején is 100 milliót tejelnek a szegvári tehenek

Szegvár - Túlélte 2008-at, amikor pár hónap alatt a felére zuhant a tejfölvásárlási ár, és a tavalyi aszályos év után is közel 100 millió forint adót fizetett a szegvári Puskin Tej Kft.. A falusi agrárvállalkozás más megyei gazdaságokkal együtt tulajdonosa a székesfehérvári tejüzemnek.
Mindent Szentesről

A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!

63 dolgozónak ad munkát a szegvári Puskin Tej Kft., három telepen 650 tehenet és 520 növendéket tart, 750 hektár földön termeli meg a takarmányt. Ebből 189 hektár állami tulajdonú terület, a Nemzeti Földalap rendelkezik vele. Így várható, hogy erről le kell mondania a kft.-nek, mert családi gazdaságoké lesz. Ezt már tudomásul vette a szegvári cég, nem ez a legnagyobb veszteség, amit el kellett könyvelnie működése óta. A valamikori Puskin szövetkezetből 1993-ban 4 kft.-t alakítottak. A kertészetnek 6 termálkútja, üvegházai, fűtött fóliái voltak, született egy szántóföldi növénytermesztő kft., aztán egy, amely a könyvelést vezette, és a Puskin Tej, a tejtermelésre. A kertészet később a szentesi Árpád Agrár Zrt.-é lett, a Puskin Tej pedig – a takarmánytermelés biztosítása érdekében – megvette az időközben tönkrement növénytermesztő kft.-t, adóssággal együtt.

A földtulajdonosoknak több évre előre kifizette a földhaszonbérleti díjat, és működött tovább. Közben az ügyészség kezdeményezésére a bíróság hat éven át vizsgálta, hogy egyáltalán törvényes volt-e a kft.-vé alakulás. A Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése szerint igen.

A szegváriak már a 90-es évek második felében megpróbáltak beszállni a feldolgozóiparba. Többekkel együtt a Puskin Tej Kft. is jelentkezett a Szeged Tej Rt. privatizációjára. Ám a pályázati feltételek között szerepelt, hogy 180 millió forinttal emelni kell a törzstőkét. Ennyi pénze a termelő gazdaságoknak együtt nem volt, így befektetőt kellett keresni. Találtak is – egy olaszt.

Feldolgozóipari tulajdonnal éli túl a válságokat a Puskin Tej. Fotó: DM/DV
Feldolgozóipari tulajdonnal éli túl a válságokat a Puskin Tej.
Fotó: DM/DV

Orosz romantika

Alekszandr Szergejevics Puskin (1799–1837) egyszer sem járt Szegváron, nem is ihlették versre, drámára a tejelő marhák. Miért mégis az ő nevét vette fel a szegvári szövetkezet? Elek Sándor emlékezete szerint ez az egyik elnöknek, a már elhunyt Bottyán Sándornak köszönhető. A legenda szerint 6 elemit végzett, de nagyon jó pedagógiai érzékkel megáldott férfi ötlete volt, hogy ne valamilyen ideológiai töltetű nevet válasszanak, mert Vörös Csillag és Haladás már van elég, inkább egy íróét, aki lehetőleg régi, de azért orosz, hogy ne érje szó a ház elejét. Így állapodtak meg Puskin mellett. A név bevált, és mivel a szegvári tejágazatnak híre, neve lett az országban – a bábolnai és az agárdi gazdaság után itt is megjelentek holstein-fríz tehenek – a kft.-vé alakulás után is célszerű volt megtartani.

A második próbálkozás az Alföldi Tej Kft. révén adódott. E felvásárló cég vezetője, Mélykúti Tibor hívta össze a tejtermelő gazdaságok vezetőit, amikor kiderült, hogy a Parmalat fehérvári üzeme tönkrement, meg lehetne venni. Az egybegyűltek közül sokan merésznek gondolták a tervet, fölálltak, hazamentek, de jó néhányan – köztük Elek Sándor, a Puskin Tej Kft. ügyvezetője – a vásárlás mellett volt. – Nagyon nehezen indultunk, mert hitelből vásároltuk meg az üzemet, az akkori kormány készfizető kezességével, és jó ideig nem volt elég pénz a működtetésre – mondja Elek Sándor. – Folyamatosan napirenden volt a tőkeemelés, így mostanra ott tartunk, hogy 45 milliónk van abban a cégben. Viszont a hazai tejpiac 10 százalékát a kezében tartja az üzem. Tehát ott tart néhány nagyobb tejtermelő gazdaság, ahol a nyugati versenytársak már húsz éve is tartottak: van saját feldolgozói hátterük. Azt gondolom, hogy enélkül jobban megsínylettük volna a 2008-as évet, amikor az első negyedévi, közel 100 forint után 52 forintra zuhant a tejfölvásárlási ár. A 2011-et 80 milliós nyereséggel zártuk, a tavalyit az aszály miatt 14 milliós mínusszal, viszont 730 milliós árbevétel mellett, pár ezer forint híján 100 millió forint adót fizettünk. Az idei év valamivel jobbnak ígérkezik. Az a 95 forint, amit most az Alföldi Tej fizet nekünk a tejért, és ami Magyarországon általános, Európában pillanatnyilag a legalacsonyabb, pedig ugyanarról a minőségről beszélünk. Nem igaz, hogy a magyar termelő drágán dolgozik.

Az ügyvezető szerint alakulhatott volna jobban is ez a történet. – Azt, hogy a szocializmus a létrejöttekor kárt okozott a hazai mezőgazdaságnak, a családunk révén tudtam: nagyapámtól 100 hektár földet vettek el. Friss diplomásként kerültem a szövetkezethez, és tapasztaltam, amit a hozzám hasonlók lépten-nyomon, hogy aki többet produkált, előre gondolkodott, annak visszanyomták a fejét. A rendszerváltás után aztán minket neveztek zöld báróknak. Nem vitatom, hogy lehettek olyan vezetők, akik zsarnokoskodtak, de ez nem lehetett általános, és Szegváron sem volt jellemző. A visszarendezés is sok család egzisztenciáját sértette, és jelentős vagyon került olyanokhoz, akik csak nyerészkedni akartak rajta. Egyszer, Medgyasszay László államtitkár fórumán, ahová meghívást kaptam többedmagammal, elmondtam, hogy talán kevesebb egzisztencia sérül, ha a mezőgazdaság átalakítása előtt megkérdezik az agrárértelmiség véleményét. Magyarországon valaha 830 ezer tejelő tehén volt, ma 230 ezer lehet. Igaz, jobbak a fajlagos mutatók a tenyésztési programok révén, de ez mégis jelentős visszaesés. Talán kevesebben mennek tönkre, ha a kormány – mindegy, hogy melyik – fölvállalta volna, hogy a termelőket hozzásegíti a feldolgozói háttér megvásárlásához; ha kölcsönt ad az induláshoz. Most még mindig kevés az olyan termelő, akinek komolyabb beruházáshoz lenne tőkéje, és nem csak a fejlődésnek, a talpon maradásnak is ára van. Nálunk egyformán változik a dolgozók és az ügyvezető bére, és tíz éve volt utoljára fizetésemelés.

Olvasóink írták

  • 4. dadogós 2013. október 01. 18:45
    „730 millió árbevételből, hogy lehet 100 millió adót fizetni? Én visszakérnék a NAV-tól egy keveset belőle.”
  • 3. Bubuka2013 2013. szeptember 28. 10:19
    „"Dytte" ! Jól gondolod! A fizikai állomány bérét ráadásul már évek óta több részletben fizetik ki. Az utolsót a következő hónap végén kapják meg. Persze nem azért, mert olyan sok....sőt ! Emiatt többen még a hitelüket sem tudják időben törleszteni, mert vagy eszik a család vagy fizetnek a banknak. A Cafeteria ismeretlen a cégnél. Visszaélnek azzal, hogy a településen nincs munkalehetőség, persze a szomszédos városokban sem sokkal jobb a helyzet. Minősíthetetlen!”
  • 2. Macuka 2013. szeptember 27. 15:03
    „"tejfölvásárlási ár" ...”
  • 1. Dytte 2013. szeptember 27. 11:01
    „Valószínűleg amennyivel a dolgozóké csökken az ügyvezetőé annyival nő. Gondolom így van. Nem igaz? És valószínűleg a dolgozóknak volt 10 éve béremelés nem a vezetőségnek. <moderálva>”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Puszta ötös: összedolgoznak a szentes környéki kistelepülések

Derekegyházon március 1-jén indult a mezőgazdasági Start-munkaprogram, amely 16 közmunkást foglalkoztat. Tovább olvasom