Szeged - delmagyar.hu

A 68 éves szentesi pedagógus, Cseuz László eddig hat olimpián járt kerékpárral: az 1992-es barcelonai volt az első, és elképzelhető, 20 év után az idei londoni volt az utolsó. Az angol fővárosba július 21-én indult, és augusztus 24-én érkezett haza a 35 napos útról.

– Hét napig tartózkodtam Londonban, a kajak-kenu finálék mindhárom napján ott lehettem, szurkoltam az akkor még szentesi Takács Orsolyával és Keszthelyi Ritával felálló női vízilabda-válogatottnak az elődöntőben és a bronzmeccsen, valamint a női és férfi öttusázók versenyén. Megható volt Marosi Ádám öröme, úgy ünnepelte bronzérmét, mintha aranyat nyert volna.

A következő ötkarikás játékokat 2016-ban a brazíliai Rio de Janeiróban rendezik, elképzelhető, hogy arra a kalandra már nem vállalkozik. – Nem tudom, 72 évesen milyen fizikai állapotban leszek, több verzió felmerült, még minden képlékeny. A legemlékezetesebb az első, a barcelonai út: 48 évesen jártam először nyugati országban és a lányommal, Cintiával teljesítettem a „távot". Óvtak Atlantától és Sydney-től, az athéni volt a legkeményebb, napi átlagban 231 kilométert tettem meg, míg a pekingi volt a leghosszabb, 87 napig tekertem, naponta átlagosan 144 kilométert – közölte.

Cseuz László Londonban

Cseuz László nehezen viseli a nyugdíjas létet: naponta 20-30 kilométert kerékpározik, úszik és konditeremben erősít – bár a bal keze zsibbad. Mindenképpen szeretne még dolgozni, tanítani.

– Többek között a Nógrád megyei Nézsára, a Borsod megyei Karcsára, a Szabolcs megyei Porcsalmára, a Somogy megyei Somogyfajszra és a budapesti Mester utcai Általános Iskolába adtam be jelentkezésemet. Bízom benne, valahol alkalmaznak. Mindent megírtam magamról, nehogy a koromból arra következtessenek: járókerettel akarok testnevelésórát tartani.

Az sem ijeszti meg, hogy ezek a települések messze esnek Szentestől. Vasárnap este elutazna és pénteken jönne vissza, vagy ha a környezet szép, megtetszik neki, elképzelhető, hogy hetekig maradna. Albérletet biztos találna, ha nem, az sem baj: – Elalszom a tornaszertárban is, ha megengedik, nem vagyok elpuhult, nem kell nekem „luxus". Ha elutasítanak, valószínűleg kiutazom 2–3 hónapra a lányomékhoz Kanadába. Szentesen már nincs rám szükség, ott pedig azért hasznomat vennék – mondta Cseuz László.