Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Előkerült a szentesi Szent Anna-templom alaprajza

Szentes - Szentest és a település első templomát az eddigi ismeretek szerint egy 1332-ben kelt oklevél említi először. Nagy Géza Balázs teológus kutatásai során megtalálta a kőtemplom alaprajzát.
Bár Isten házát többször átépítették, hitéletet éltek benne katolikusok, reformátusok, aztán megint a katolikusok, ám a kutató meggyőződése: a mai Szent Anna-templom tornya még a középkorban épült.

A szegvári gyermekintézmény vezetőjeként dolgozó, teológus végzettségű Nagy Géza Balázs megszállottként kutatta a szentesi Szent Anna-templom történetét. Fáradozásával tovább erősítette a településen az ökumenizmust, amely a rendszerváltozás óta amúgy is jellemző a város két díszpolgára, Imre Ernő nyugalmazott református esperes és Vági László nyugalmazott apátplébános szolgálatának köszönhetően. A fiatal kutató ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a mai Szent Anna-templom „az egyetlen hely a város sok ezer holdas területéből, amely folyamatosan az egy Isten dicséretére szolgál, és ha sokszor és sokféle változáson is ment át, az Írás szava változatlanul igaz rá: házam imádság házának hívatik minden népek számára."

Nagy Géza Balázs teológus érdeklődéssel figyelte a Szent Anna-templom felújítását.
Fotó: Tésik Attila

Szentest és az első templomát egy 1332-ben keltezett oklevél említi először. Ezt a román kori kőtemplomot Szent András tiszteletére emelték az elődök, minden bizonnyal a mai Szent Anna-templom helyén. Nagy Géza Balázs azt ugyanis tudta, hogy Istennek ezt a házát a katolikusok egy korábbi templom részleges felhasználásával építették 1844 és 1847 között. Azért is figyelte érdeklődéssel 2003-ban a Szent Anna-templom felújítását, mert a vakolatuktól megfosztott falak az építést követő, minden későbbi átalakításról tanúskodnak.

Nagy Géza Balázs egyik legnagyobb érdeme, hogy megtalálta a régi templom alaprajzát. A reformáció terjedésével a középkori Szent András-templom a 16. század közepén a reformátusoké lett. Ám a hitközség számának emelkedésével két évszázad múltával már kicsinek bizonyult Isten háza a protestánsoknak, és kezdeményezték egy új templom kialakítását. A korabeli hatóságok azonban felfigyeltek arra, hogy az épület katolikus eredetű, amelyről a Nagy Géza Balázs által most megtalált alaprajz is tanúskodik. Mária Terézia királynő 1746-ban visszaítélte a templomot az eredeti tulajdonosának, a katolikus közösségnek. A reformátusok a száműzetést nem fogták fel tragikusan. Az írott források szerint úgy gondolták: Isten akarata volt a templom elvétele, mert a királynő az ő kegyelméből uralkodott, ezért Mária Terézia szavát Isten szavának tartották. Átadták hát a templomot a katolikusoknak, és újat építettek maguknak a főtéren.

Gyönyörű a templom főhajója. Fotó: Tésik Attila

Hiánypótló művet adott ki Nagy Géza Balázs a város és az első temploma okleveles említésének 675. évfordulója tiszteletére. Úgy véli, hogy a sok átépítés ellenére is valami megmaradt a középkori Szent András-templomból. Ennek a tornya magasodik a Szent Anna emlékének tisztelgő, mai katolikus templomon.

Olvasóink írták

  • 1. th 2008. június 01. 19:41
    „rhzzzzzzzzzh”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A lassú vonat még mindig népszerű Szentesen

Szentes - Mindkét jegy ára 600 forint, a buszt mégis többen választják a Szentes és Orosháza között… Tovább olvasom