Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

Eperjesi kitörési pont: Királyságpuszta

Ezerháromszáz hektár ősgyep vizes élőhelyekkel – a kéktúra útvonalába eső természetvédelmi terület Eperjes számára a fejlődés iránya lehet. A falu határában elterülő Királyságpuszta igazi magyar vidék, amely őrzi az elmúlt évszázadokra jellemző életközösségeket: madárvilága páratlan.
A végeláthatatlan vidék számos természeti kincset rejt. DM/DV-fotó
Az alig hatszáz lelket számláló Eperjesen rendezett házsorok és ápolt kertek, egy újonnan épült templom, faluház és egy iskola található – az itt élők mezőgazdasággal foglalkoznak és igyekeznek az egzisztenciájukat megtartani. A kistelepülési önkormányzatok számára a legnagyobb feladat a túlélés eszközét megtalálni, Eperjes számára a kitörési pont a természetvédelmi turizmus lehet – véli a falu polgármestere. Kollár János a Királyságpusztáról szólva elmondta, hogy a természetvédelmi területté nyilvánítással határozott célja volt a település elöljáróinak a fejlődés irányát meghatározni, tervük igazolódni látszik: a nyár folyamán számos csapat kereste fel a kéktúra vonalába eső pusztát, útban a szarvasi Anna-liget felé.

A kerékpáros csapatokat a faluban vendégül is látták, a közelmúltban a helyi gazdálkodó egyesület megvásárolt egy házat, amely afféle kulcsos házként működik, ahol kirándulókat szállásolnak el. Az önkormányzat elképzelése szerint a Király-tó melletti vendéglátóhelyet felújíttatja, a vizes élőhelyek közelében madárleseket épít. A pusztán átfut két főcsatorna, melyből a forró nyári hónapokban vizet juttatnak a területre, azért, hogy a vizes helyeket kedvelő madarak szívesen maradjanak.

Szeretnék, ha a pusztán átvezető földút kerékpárosok és fogatok számára is járható lenne – mondja a polgármester. A faluban a lótartó gazdák szívesen fuvarozzák erre a kirándulókat, nem csupán a gyalogosan túrázókat várják. A kincstártól újabb 414 hektár földterületet vesz át az önkormányzat, nemrégiben vásárolt meg 440 hektárt. Királyságpuszta kiterjedése hatalmas, a végeérhetetlennek tűnő sík vidék számos természeti kincset rejt.

A terület jó ismerője, a védetté nyilvánítás előterjesztője, a Körös–Maros-vidéki Nemzeti Park munkatársa, Tóth Tamás szerint sok szempontból egyedi madárvilág jellemzi a környéket. A szikes édesvízi mocsarakban, a száraz szikes területeken és a megmaradt ősgyepen változatos látványt nyújt a puszta, ahol igen gyakran előfordul például a túzok, a rétisas, a parlagi sas, a költöző madarak vagy az ugartyúk. A cserebökényi pusztákhoz hasonló itt az élővilág, amelyet tarkít a szalakóta és a kékvércse is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Változott az iskolai büfék kínálata Szentesen

Figyelnek az egészségügyi minisztérium ajánlására a szentesi oktatási intézményekben, bár néhány… Tovább olvasom