Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Fürdött-e Kossuth a Kurcában?

Szentes - Ismét sajátos múltidézésre hívjuk az olvasót. Kicsit kétkedünk ugyanis, hogy mindenki tisztában van városunk történetének egyes ellentmondásos részleteivel. Úgy tapasztaltuk, keringenek bizonyos tévhitek, féligazságok, amiknek valahol kell, hogy legyen magyarázata.
A Szentes Helyismereti Kézikönyve és egy sor más helyi kiadvány, valamint újságcikk volt segítségünkre, hogy tisztába tegyünk néhány kérdést. Eláruljuk, mi sem találtunk mindenre egyértelmű választ.

Koszta József festőművész.
Koszta József festőművész.

Szentes névadója nem is létezett?

A város nevének eredetét a helyi legenda, amely a Petrák-krónikából maradt fenn, egy bizonyos Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki a szájhagyomány szerint megalapítója, megmentője, s első földesura is volt a településnek. A történelemtudomány azonban nem ismer ilyen nevű hadvezért, a kutatók szerint Szentes neve a Szente-Mágocs család nevéből eredeztethető. Az egykor a vidéket benépesítő Ond vezér törzséből, a Bor-Kalán nemzetségből származó família a 13. században országos jelentőségűvé vált.

Fürdött-e Kossuth a Kurcában?

Déd-, ük-, vagy szépapáink idejében állítólag még iható volt a Kurca vize. Mindenesetre fürdésre is alkalmasabb volt, mint manapság. A fáma szerint Kossuth Lajos is megmártózott benne. Valóban? És vajon mikor? Ismereteink szerint négyszer járt városunkban az államférfi a forradalmi időkben, először 1848 októberében, amikor nagy hatású toborzóbeszédet tartott a Piac-téren (1892 óta a nevét viseli a főtér). Akkor az éjszakát is Szentesen töltötte, s a történelmi események viharában ugyan jócskán eltörpül annak jelentősége, vajon mikor volt ideje fürdeni a Kurcában, mi most mégis ennek próbálunk a nyomára bukkani.

Nos, a Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re címmel a Szemere-kormány igazságügyminiszterének megjelent emlékiratai adhatnak erre a kérdésre egyértelmű választ. „Túl a Tiszán nem messze Kossuthot utolértem. Egy csárda előtt várta Perczel seregének arra vonulását... De a sereg sokáig nem jött, s én tovább utaztam Kunszentmárton felé, hova Kossuth is jött. Onnan Szentesen keresztül, hol a nép Kossuthot nagy lelkesültséggel fogta körül, s ketten fürödni mentünk a Kurca vizén felállított fürdőbe, Vásárhelyre menénk hálásra..." - áll Vukovics jegyzeteiben, mely szerint július 11-én értek Szegedre, így tehát Kossuth Lajos 1849 júliusában vett fürdőt a Kurcában.

Valóban Rodin készítette a díszkút szobrait?

Talán egy korabeli túlbuzgó újságíró tehet róla...? Mindenesetre sokan és sokáig úgy tudták (tudják), hogy a város első – a megyeháza előtt, az akkori Piac-téren 1885-86-ban fúrt - artézi kútján lévő női-és gyerekalakokat a nagy francia szobrász, Rodin készítette ifjú korában. A díszkút 1998 óta a Luther-teret ékesíti, s mint Labádi Lajos írja könyvében ( A szentesi díszkút története, 2012), a helyieket mindig lázban tartó mendemondák alapja a kút felavatása után mintegy 40 évvel született újságcikkekre épül. Elterjedt, hogy a világhírű mester készítette a kút szobrait, a nagy érdeklődésre való tekintettel az Alföldi Újság tudósítói kutatásba kezdtek, s kiderítették, hogy a híres francia írónő, Madame Adam 1886-ban Szentesen járva megtekintette a kutat is egy francia küldöttséggel, s egy hírneves szobrász (talán Rodin?) alkotását javasolta a díszítésére felépítménynek.

A szentesi díszkút.
A szentesi díszkút.

Az igazság ezzel szemben az, hogy abban az évben semmilyen francia delegáció nem érkezett a városba, s bár az írónő két esztendővel korábban csakugyan ide látogatott, akkor még nem is láthatta a kutat, mert az még tervben sem volt. A szobrot azonban csakugyan Franciaországból vásárolták. Az említett könyv szerzője szerint nehéz elképzelni, hogy a korabeli sajtó ne számolt volna be arról, hogy Rodin keze nyoma van a díszkúton. Márpedig ez valamiért mégis csak négy évtizeddel később lett a helyi sajtó kedvelt témája.

Az 1980-as években a város tervbe vette a díszkút újbóli felállítását, s szakvéleményt kértek a Szépművészeti Múzeumtól. A válaszban többek között az állt, hogy a kapott fényképek alapján a szobrok nem lehetnek Rodin alkotásai. A múzeum felvette a kapcsolatot a gyártó Durenne céggel, s annak 1889-es katalógusában a szentesi szobor egy az egyben nem található, de külön-külön szerepelnek az alakok, nyilván azokból lett összeállítva a végleges díszítés. S Rodinról ekkor már szó sem esett...

Hány Kossuth-díjasunk van?

Az első szentesi Kossuth-díjas Koszta József volt festőművész volt, aki 1948. március 14-én az elsők között részesült az 1848-as forradalom centenáriumára alapított állami kitüntetésben. (Az ezt igazoló oklevél csak 2010-ben került a múzeum birtokába, az Egyesült Államokban élő Debreczeni József révén. Magának a díjnak a hollétéről azonban nem tudunk.)

Őze Lajos.
Őze Lajos.

A szentesi származású kitüntetettek névsora nem mindenki számára ismert. Kutatásunk alapján a Kossuth-díjasaink a következők:
1948 - Koszta József festőművész - ezüst fokozat
1949 – Bugyi István sebész, a Szentesi Megyei Kórház főorvosa – ezüst fokozat
1954 – Andrikó István állattenyésztő, Pankotai Törzsállattenyésztő állomás, - bronz fokozat
1954 – Balla János gazdasági vezető, a Felszabadulás TSZ elnöke – bronz fokozat
1990 – Őze Lajos színművész (posztumusz)
1997 – Csete György okleveles építészmérnök
2009 - Gáspár Sándor színművész.
(forrás: barangolo.hu)

S a kérdések sorát még hosszan lehetne folytatni...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szentes cserélne az állammal

Szentes - Saját termálkutat szeretne a szentesi üdülőközpont, hogy tovább fejlődhessen. A város… Tovább olvasom