Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Hazahozatnák Koszta József hamvait

Jeltelen parcellában nyugodott évtizedekig a fővárosi Kerepesi temetőben a szentesi Kossuth-díjas festőművész, Koszta József. Az Együtt Szentesért Egyesület azt javasolja az önkormányzatnak, hogy hozassa haza és díszsírhelybe helyezze el a világhírű alkotó hamvait a Kálvária temetőben.
Nagy Zsolt, Lantos Imre és Széchenyiné Csergő Judit sokat fáradozik Koszta József és felesége emlékének ápolásáért. Fotó: Tésik Attila
Jeltelen parcellában nyugodott évtizedekig a fővárosi Kerepesi temetőben a szentesi Kossuth-díjas festőművész, Koszta József. Az Együtt Szentesért Egyesület azt javasolja az önkormányzatnak, hogy hozassa haza és díszsírhelybe helyezze el a világhírű alkotó hamvait a Kálvária temetőben. Oda tehetnék mellé felesége, Szeifert Anna földi maradványait, akinek ugyanebben a sírkertben lévő gondozatlan nyughelyét a helybeli Koszta-klub tagjai szabadították ki tavaly a gyomnövények közül.

Az alföldi realizmus egyik legjelentősebb képviselője, a szentesi Koszta József festőművész a budapesti Kerepesi temetőben nyugszik 1949 óta. Halálának 50. évfordulója alkalmából sok szentesi utazott Pestre, hogy a síremlékénél elhelyezze a tisztelet virágait. Lantos Imre, a Tájak, korok, múzeumok nevű mozgalom Koszta-klubjának vezetője azt mondja, hogy idegenvezetőként szembesült azzal: a Kerepesi temető nyilvántartása szerint Koszta József földi maradványai egy jelöletlen sírban nyugszanak a halála óta. A tiszteletére állíttatott sírkő viszont nem ott volt. Lantos Imre úgy tudja: csak 2005-ben helyezték át a síremléket Koszta hamvai fölé. Úgy fogalmazott, hogy akkor találkozott a test és a kő.

Ám Koszta József nyughelye nem a többi festőművész sírja közelében van, hanem a Kerepesi temető egy félreeső parcellájában. Ezért is gondolt arra az Együtt Szentesért Egyesület, hogy haza kellene hozatni Koszta hamvait, és a Kálvária temetőben díszsírhelybe helyezni azokat. A civil szervezet társelnöke, Széchenyiné Csergő Judit elárulja: az egyesületük vezetője, egyben helyhatósági képviselője, Bácskainé Fazekas Márta, az oktatási és művelődési bizottság elnöke ezt az indítványt előterjeszti majd az önkormányzatnál.

Tornyai is hazakerült

A hódmezővásárhelyi Tornyai János szintén a természetelvű festészet kiemelkedő képviselője volt. Tornyai 1936-tól nyugodott a budapesti Kerepesi temetőben. Varsányi Attila, a vásárhelyi levéltár igazgatója lapunknak elmondta: a városi tanács művelődési osztálya 1984-ben kezdeményezte Tornyai hamvainak hazahozatalát. 1985-ben megtörtént az exhumálás, majd Tornyai János és felesége hamvait díszsírhelyben helyezték el a vásárhelyi Kincses temetőben. Máté István szobrászművész készítette a bronzportrés síremléket, amelyet 1986 szeptemberében avattak fel. A díszsírhelynél Dömötör János művészettörténész, a Tornyai János Múzeum akkori igazgatója mondott beszédet.

Úgy vélik: tartoznak ennyivel a Kossuth-díjas Koszta Józsefnek, hiszen a felesége, Szeifert Anna végrendeletében a szentesiekre hagyta a művész festményeit, tanyáját és földjét azzal a kikötéssel, hogy a város gondozza a sírt. Szeifert Anna a Kálvária temetőben nyugszik, ám ha Széchenyiné Csergő Judit nem eléggé figyelmes, megzavarták volna örök álmát. Judit édesanyjának síremléke ugyanis közel van Szeifert Annáéhoz. Jó pár évvel ezelőtt észrevette, hogy emberek ásnak Koszta Józsefné nyughelyénél. Kiderült: mást akartak oda temetni. Ezt sikerült megakadályozniuk Csergő Juditéknak.

Tavaly a halottak napjára pedig a Koszta-klub vezetőségi tagja, Nagy Zsolt javaslatára megszabadították Szeifert Anna sírját az ecetfáktól és más gyomnövényektől. Az egyesület azt szorgalmazza majd, hogy ha hazahozzák Koszta József földi maradványait, a felesége hamvait is vigyék át a díszsírhelyre. Széchenyiné Csergő Judit azt is említi: már jó néhány felajánlás érkezett a céljuk megvalósítására, de azt szeretnék, ha mások is adakoznának anyagi lehetőségeik függvényében.

Az élete legértékesebb alkotói időszakát Szentesen töltötte Koszta József, akinek kultusza van a városban – állítja Tóth Attila művészeti író, aki a civil szervezetek kezdeményezését fontosnak tartja. Múzeum, iskola és utca is viseli a festőművész nevét Szentesen, ám az igazi gesztus az lenne, ha abba a földbe kerülhetne szeretett feleségével végső nyugalomra, amely piktúrájának éltetője és ihletője volt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Madárinfluenza Szentesnél

Valószínűleg madárinfluenza terjed egy Szentes közelében lévő libatelepen, eddig mintegy negyven… Tovább olvasom