Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Jankó János-díjas a szentesi múzeum néprajzkutatója

A Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díjjal ismerte el Mód Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem oktatóját, a szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutatóját. Azt mondja a fiatal szakember, hogy a díj birtokosaként sohasem ülhet a babérjain, ez sokkal inkább további munkára serkenti.
Mód László a néprajzi gyűjteménnyel. Fotó: Balázsi Irén
A Jankó János-díjjal kitüntetett Mód László az idén lesz 34 éves. Ennyi idős korában halt meg egy erdélyi gyűjtőútja közben a magyar néprajztudomány és a néprajzi muzeológia kiemelkedő alakja, akinek a nevét viseli a rangos elismerés. A Szegedi Tudományegyetem oktatójának, egyben a szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutatójának azt üzeni az 1868-ban született Jankó János, hogy bár rövid élet adatott meg számára, mégis egész életművet alkotott.

– Nemcsak kiváló terepmunkás volt, a gyűjtött anyagot fel is dolgozta. A szakmai szempontokon kívül a muzeológiai tevékenysége alapján is példakép lehet. Fontosnak tartom, hogy a honfoglalás évfordulójára ő állította fel a millenniumi kiállítás szabadtéri néprajzi faluját – mondta a kitüntetett. Úgy véli: a mai világban ilyen típusú tevékenységre és ennyire fiatalon nem igazán nyílik lehetőség, de törekedni kell rá. A Jankó János-díjat úgy fogja fel a fiatal kutató, hogy elismerése az eddigi munkájának. Ám ennél sokkal fontosabbnak tartja: a Magyar Néprajzi Társaság által odaítélt kitüntetés birtokában ezután még nagyobb kihívásoknak kell megfelelnie, és soha nem szabad elégedettnek lennie önmagával szemben. Mód Lászlót mindenesetre a további munkára serkenti. A díjat ugyan ő kapta, ám nem feledkezik meg azokról, akik ehhez hozzásegítették. Az adatközlőit, a múzeumbeli kollégáit, a levéltár dolgozóit említette, mindannyiuknak hálával tartozik.

A kitüntetett azt mondja az általa művelt tudományról, hogy egyrészt a múlt értékeinek megőrzésével foglalkozik, amely nemcsak az ország, hanem a helyi közösségek szempontjából is fontos. Éppen a hagyományok ismeretében tudják a maiak a saját identitásukat is megfogalmazni.

– Csak a gyökerek ismeretében lehet bármiféle jövőképet is felvázolni – tette hozzá. A néprajz főleg a paraszti világot kutatja. Mód László szerint ugyanis sohasem tudjuk, hogy erre a hagyományos ismeretanyagra mikor lesz szükség. Jó tudni a régi gabonafajtákról, a gombák, gyógynövények használatáról. De az elődök fokgazdálkodása, az ártéri haszonvételek is aktuálisak, hiszen a mostani árvizek kapcsán bebizonyosodott, hogy a töltéseket nem lehet korlátlan mértékben tovább magasítani. Mód László szerint kombinálni kellene az ártéri gazdálkodás elemeit a modern vízvédelmi technikákkal. Ám a néprajzot nem csupán a múlt érdekli, egyre hangsúlyosabb a jelen kutatása is, magyarázta.

Fő területe a szőlőtermesztés és a borkészítés hagyománya. Jankó Jánoshoz hasonlóan Mód László is járt külföldi gyűjtőutakon, Erdélytől Szlovéniáig sokféle történelmi borvidéken megfordult. Azt tapasztalta, hogy a magyar borkultúra kelet és nyugat között egy állomás, s attól izgalmas, hogy keverednek benne a két terület elemei. A doktori témája is a szőlő és a bor, ez a kedves szakterület végig elkíséri, bár ő „nem szűkül be", sok egyebet is kutat.

A szegedi egyetemen a hallgatóit elsősorban a szakma iránti szeretetre tanítja Mód László, aki szerint ez sokszor hiányzik. A hitvallásához különben az adott téma iránti vonzalom és az elszántság tartozik még.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárna, mégis nyitva marad a derekegyházi patika

Az eladósodott Papp László visszaadta úgynevezett személyi jogát a gyógyszerészkamarának, miután a… Tovább olvasom