Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Kulcs helyi értékeinkhez: polgárház és fényírda

Szentes számos olyan látnivalóval büszkélkedhet, amely miatt felkeresik a várost a turisták, ha éppen sikerül bejutniuk a nem állandó nyitva tartással működő szakmai múzeumokba, illetve a templomokba. Sorozatunkban utánajárunk, hol mit érdemes megnézni, és hogyan lehet ezt megtenni – az információk a helybeliek számára is hasznosak lehetnek.
Ha egy 19.- 20. századi polgári család életébe, mindennapjaiba szeretnénk bepillantani, nem lehetetlen. Igaz, a valamikori lakókat ma már csak odaképzelni tudjuk az enteriőrökbe, de az élményért érdemes felkeresni a Péter Pál Polgárházat.

Bejelentkezés

A polgárház és a fényírda a Koszta-múzeum kiállítóhelyeként megtekinthető, bejelentkezéssel az intézmény nyitva tartási idejében (tel: 63/313 352, 06 30/6054680). 

 
A Petőfi és az Iskola utca sarkán álló klasszicista épület az 1830-as évekből való, s az egykori Úri utca rangos polgárházaival együtt ez a szakasz századfordulós atmoszférát nyújt még ma is. A szobák berendezését a Czukermann és a Pollatsek (később Péterre változtatott) család világias ízlése határozta meg. Péter Albert ügyvédi irodájából az 1920-as években alakították ki a legkisebb fiú, Péter Pál Ottokár orvosi rendelőjét. A nagyebédlőbe lépve a csillár alatt egy karácsonyi vacsorához terített asztalt látunk, mely csak várja-várja a családot. A család kottatára és a zongora pedig azt jelzi, hogy gyakran csendült fel muzsika egykor a zenedélutánokon. A hálószoba enteriőrje rokokó és biedermeier, a gyermekszoba bútorzata eklektikus, a századfordulós játékok, iskolaszerek érinthető közelségbe hozzák a múltat (képletesen értve, mert hozzányúlni nem illik). Az oszloptornác jellegzetes szentesi díszkert-udvarra nyílik. A hét éve elhunyt muzeológus, Rózsa Gábor érdeme volt a felújítás.

érdemes felkeresni a Péter Pál Polgárházat.
Érdemes felkeresni a Péter Pál Polgárházat.

Ami a polgárház jelenét illeti, továbbra is van élet a falak között, sőt, múzeumpedagógiai foglalkozásokra nyert pályázati forrásból bemutatható lesz a cselédszoba és konyha is.

A Péter-házhoz hasonlóan egyedülálló látványosság, ipartörténeti unikum Fridrich János fényírdája. A görögkeleti templom szomszédságában szerénykedő kis épület egy mai szemnek igen érdekes fényképész műtermet rejt.

Fridrich János edelényi születésű mester 1905-ben nyitotta meg az Atelier-t az egykori "Görög udvar"-ban, (ma az útbaigazítás úgy szól: a postával szemben, az ortodox templom közelében). A villanyvilágítás kezdete előtt a fényudvaros, üvegtetős műtermében abban a korban kiváló minőségű felvételeket tudott készíteni a mester. A 20. századi Szentes életének első számú dokumentálójává vált. Nagyméretű kameráival állandóan jelen volt a város eseményein: piacokon, iskolákban, esküvőkön fényképezett, de készített családi fotográfiákat, megörökített hadba induló katonákat. A tanyákat is szívesen fotografálta, kijárt a cigánysorra is, onnan a festőművész barátainak szállította az előképeket. Néprajzi felvételein is kiütközik művészi hajlama, fiatal korában festőnek készült.

ipartörténeti unikum Fridrich János fényírdája.
Ipartörténeti unikum Fridrich János fényírdája.

A műteremben mindezekből lenyűgöző válogatást láthatunk. A műterem árasztja az egykori hangulatot az óriás méretű napfénykamerával, vele szemben a fejés kéztámasztó állványnyal, mely a modell mozdulatlanságát volt hivatott segíteni a hosszú exponálás alatt. Megtekintheti a látogató a korabeli retusasztal műszereit, tematikus lencséket, s az oldalsó helyiségben a labort is.

Fényírda vagy fényiroda?

Akármennyire is nehéz elképzelni, milyen jellegű munka folyhatott egy „fényirodában", mégis hallani ezt a változatot helybeliektől. Hangzásra talán több értelme van, de egyébként nem igazán. Csak bele kell gondolni! A kérdés tárgya egy 19. századi kifejezés, mellyel a korabeli fotográfiai műtermeket illették, Budapesten és a nagyvárosokban volt divatja a fényképezés hőskorában, de városunkban is nyitottak ilyen stúdiókat. 1872-ben indította „üvegudvaros" szolgáltatását Hegedűs Vilmos, amit szinte azonnal, pár hónapos eltéréssel követett Zoó János festőművész műterme. S ez utóbbi esetben a Szentesi Lap 1873. március 30-i számában már felbukkan az ominózus kifejezés, amikor az újság hírt ad arról, hogy a „festés-és rajztanár Kiss Zsigmond úr udvarán fényírdát nyitott a Kurcaparti utcában". Azonban ma is egykori helyén áll a múzeumi kiállítóhellyé átalakított Fridrich fényírda. A műtermekben tényleg a fénnyel írtak: a felvételezési és az előhívási technikát is a speciálisan kialakított üvegtetőn beáramló természetes napfény segítségével végezte Fridrich János is.

Olvasóink írták

  • 2. Sarato 2013. szeptember 04. 13:01
    „Kedves nie! Mint az a szövegbe beszúrt keretes részben olvasható, be kell jelentkezni a megadott telefonszámokon.”
  • 1. nie 2013. szeptember 04. 10:24
    „Szóval, hogy lehet bejutni ezekre a helyekre?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki látta a lezuhanó repülőt?

Hamarosan felavatják a Magyarországon hősi halált halt lengyel pilóták emlékművét a Park Center mellett. Tovább olvasom