Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Lara ma ünnepelte volna a harmadik szülinapját

Szegvár, Budapest - Szinte az egész életét kórházban töltötte, de hiába kapott új szívet, tüdeje nem bírta a megpróbáltatásokat. A szegvári Bóta Lara Szonja ma ünnepelte volna harmadik születésnapját.
Közel két esztendővel ezelőtt, 2008. október 17-én írtunk először az akkor csupán 14 hónapos szentesi kislányról, Bóta Lara Szonjáról. Már hónapok óta várta az új szívet, Budapesten kezelték a kardiológiai intézetben.

Édesanyja, Csentes Éva arra készült, hogy a transzplantáció után megfelelő körülmények közé hozhassa haza. A szegváriak a segítségére siettek, gyűjtést indítottak, végül az önkormányzat egy felújított lakást adott a kis családnak.

Édesanyja karjai közt ment el a szegvári kislány. Archív fotó: Tésik Attila
Édesanyja karjai közt ment el a szegvári kislány.
Archív fotó: Tésik Attila

Folyamatosan követtük a kislány történetét, beszámoltunk arról, amikor november végén műszívet kapott, és elkezdődött a visszaszámlálás. Ez a kezelés ugyanis körülbelül fél évig ad reményt – az idő előrehaladtával nő a szövődmények esélye. A baj meg is történt februárban, amikor újra kellett éleszteni a kicsi lányt. Előtte már tudott járni, édesanyjának pedig mondta: "anya". Utána azonban elölről kellett kezdeni mindent – annyira legyengült, hogy még a fejét sem tudta megtartani. Az utolsó utáni pillanatban aztán csoda történt: a tavalyi gyermeknapon Lara és anyukája megkapta az elképzelhető legnagyobb ajándékot: beültették az új szívet.

Lapunk ekkor döntött úgy, hogy jótékonysági akciót indít – egészen addig vártuk az adományokat, amíg a kicsit hazaengedték Szegvárra. Közel 1,3 millió forint gyűlt össze alig hat hét alatt. Két héttel azután, hogy Lara hazaérkezett, kedvenc vaníliakrémes tortájával köszöntöttük őt második születésnapján – pontosan egy évvel ezelőtt. Akkor úgy tűnt, elindult a gyógyulás útján. Azért, hogy mozgása megfelelően fejlődjön, Éva újabb komoly lépésre szánta el magát: az intenzív terápia kedvéért visszaköltöztek a fővárosba. December közepén már örömmel újságolta, kislánya olyan gyorsan fejlődik, hogy lassan kúszni is megtanul.

Laráról az édesanyja készítette ezt a képet. Ma már csak a fotókon mosolyog. Archív fotó: DM/DV
Laráról az édesanyja készítette ezt a képet. Ma már csak a fotókon mosolyog. Archív fotó: DM/DV

Ez volt szinte az utolsó jó hír, amit a kicsi lányról kaptunk – idén már újabb és újabb vírusfertőzésekről, kórházi kezelésekről szóltak az információk. Édesanyja még ekkor is bizakodott, múlt csütörtökön azonban megtörtént a tragédia: néhány nappal a harmadik születésnapja előtt Lara elhunyt.

A megdöbbentő hír óta többször beszéltünk Csentes Évával, aki teljesen összetört, és érthető módon a történtekről nem nyilatkozott lapunknak. Annyit azonban megtudtunk: Lara tüdeje a sok megpróbáltatástól teljesen tönkrement, de szervezete küzdött, amíg bírt. Édesanyjával az utolsó pillanatig együtt voltak, Éva a karjaiban tartotta kislányát, amikor elment.

Szegvár továbbra is segít

A szegvári önkormányzat továbbra is minden segítséget megad a magára maradt édesanyának – tájékoztatta lapunkat Gémes László polgármester. Úgy tudjuk, Csentes Éva Szegváron szeretné örök nyugalomba helyezni kislányát.

Olvasóink írták

31 hozzászólás
12
  • 31. Hugika010 2010. szeptember 07. 15:23
    „28as, ez nagyon szép vers. részvétem az anyukának, kitartást az élethez...”
  • 30. fannyka 2010. szeptember 02. 17:35
    „Ég a gyertya ! 19.”
  • 29. fannyka 2010. szeptember 02. 17:29
    „Kicsi Lara!! Nyugodj békében !
    Évi ! Ne foglalkozz az itt és ilyenkor is "bunkó" hozzászólásokkal.
    Őszinte részvétem Évi, és sok erőt kívánok neked. Ilyenkor mit lehet még írni? - Lara már tudja amit mi nem és biztosan örömmel tekint le rád az angyalkáknál.”
  • 28. manó80 2010. augusztus 28. 23:08
    „Múlt éjjel, miközben aludni próbáltam,
    lányom hangját hallottam.
    Kinyitottam a szemem és körülnéztem,
    de nem láttam ott.
    Azt mondta: anyu, hallgass meg, kérlek,
    meg kell értened,
    hogy Isten nem vett el toled,
    csak megfogta a kezemet.
    Amikor a fájdalomtól felkiáltottam
    abban a pillanatban, amikor meghaltam,
    Isten lejött hozzám, megfogta a kezem
    és maga mellé vont.
    Maga mellé vont és
    megszabadított a nyomorúságtól és fájdalomtól.
    A testem annyira sérült volt belül,
    hogy soha nem lehettem volna az, aki régen.
    Földi létem végetért,
    megtaláltam a boldogságot.
    Megtaláltam a válaszokat az álmaimra
    és mindenre, ami lehettem volna.
    Annyira szeretlek, annyira hiányzol,
    mindig a közeledben leszek.
    A testem örökre elment,
    de a lelkem soha nem hal meg!

    És ezért, tovább kell lépned,

    élni a napjaidat.

    Csak értsd meg:

    Isten nem vett el toled,

    csak megfogta a kezem.”
  • 27. kisscitrom 2010. augusztus 26. 08:05
    „26.Egyetértek.”
  • 26. ForLara111 2010. augusztus 25. 21:13
    „24: hogy Te milyen jóindulatú vagy..

    Ez a történet Laráról szólt, nem Éva magánéletéről!

    Az, hogy segítesz valakinek nem jogosít fel arra, hogy az édesanyja magánéletében vájkálj. Semmi, ismétlem közöd hozzá! Magyarra lefordítva, az, aki ilyen áron nyújt segítséget, az biztos, hogy valójában nem segít.. csak kíváncsiskodik!

    Éva élete NEM közügy.”
  • 25. 4Angel 2010. augusztus 25. 15:07
    „Őszinte részvétem anyukának !!

    (Sajnos jó keveset irt meg magának az a kis csöppség )”
  • 24. Cinea 2010. augusztus 25. 14:01
    „22!
    Ha azt mondanám, nem segitek, mert magánügye, hogy gyógyittassa a gyerekét, akkor is ezt mondanád?
    Magánélet - magányügy. Ha baj van, segiteni kell, mindjárt közüggyé válik.”
  • 23. kisscitrom 2010. augusztus 25. 07:40
    „Érdekessék:

    Éva soha sehol, egy árva szóval nem szidta, és minősítette a kislány apukáját.Soha egy rossz szót nem hallottál, hallottatok Tőle, pedíg biztosan meg volt a véleménye.
    Soha nem szapulta, és nem nyilatkozott róla.
    Ebből is látszik, mennyivel külömb ember, mit itt egyesek...
    A jelennek élt, és a lányának.
    Jobb lenne, ha a rosszindulatúak is inkább maguk körül sepregetnének.”
  • 22. sevenof9 2010. augusztus 25. 01:22
    „mi kozotok van ennek a csaladnak a maganeletehez?”
  • 21. Cinea 2010. augusztus 24. 20:59
    „20!
    Hihetetlen! Ha igy van, akkor "édesapa" tényleg az, aminek nevezed.
    Nagyon sok lelkierőt kívánok az édesanyának. Ekkora testi-lelki terhet vajon miért mért rá a sors, és hogy birta el? Most már mi ad neki erőt, hiába volt ez a rengeteg küzdelem, mostmár reménye sincs...”
  • 20. dömdödöm 2010. augusztus 24. 18:05
    „7!
    az "édesapa" magasról tett rájuk...időnként sms-ben érdeklődött a kislány állapotáról...<moderálva>”
  • 19. pillecukor 2010. augusztus 24. 16:21
    „16. hozzászólás valoperes_zugugyved 2010.08.24. 15:02 >>> a hozzászólásod helyett inkább gyújthatnál neki egy gyertyát...-”
  • 18. Stevvve 2010. augusztus 24. 15:54
    „14 + 16

    Legyetek szívesek most ne....”
  • 17. randika 2010. augusztus 24. 15:45
    „mi az undorító?semmi csámcsogást nem látok itt csak részvétet mindenkitől csak tőled nem kedves ügyvédke...vagy mi”
  • 16. valoperes_zugugyved 2010. augusztus 24. 15:02
    „EGESZ JOL ELCSÁMCSOGTOK RAJTA
    U N D O R I TO !!!”
  • 15. kutyafül 2010. augusztus 24. 13:32
    „Nekem is ma van a születésnapom. Hálát adok naponta többször, hogy a két kislányom itt mosolyog mellettem.
    Őszinte részvétem az édesanyának.”
  • 14. sevenof9 2010. augusztus 24. 13:03
    „barcsak az osszes beteg gyerek ekkora figyelmet kapna...”
  • 13. tcs 2010. augusztus 24. 13:02
    „Igazan sajnalom. Reszvetem.”
  • 12. TELSTAR 2010. augusztus 24. 11:42
    „R.I.P.”
31 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdik a szentesi SBO bővítését

Szentes - Szeptemberben megkezdődik a szentesi kórház sürgősségi betegellátó osztályának… Tovább olvasom