Délmagyar logó

2018. 09. 22. szombat - Móric 17°C | 26°C Még több cikk.

Lépfenével fertőzött birtokot vettek - 15 évesen jött rá Török Ferenc, hogyan kaphatta el a kórt az üszőjük

Jó befektetésnek látták Török Ferenc nagyszülei a húszas években az uradalmi birtok megvételét. Aztán az ötvenes években elpusztult a család üszője, és az akkor tizenöt éves fiú kikérdezte a szomszédokat. Nem mindennapi titokra derült fény.
– Az ötvenes évek közepén megdöglött a gyönyörű hárommázsás üszőnk. Mi, gyerekek is megsirattuk. Anyám elhívta a hentest, ha jól emlékszem, Kunszabó Jancsit, hogy nézné meg, mi lehetett a baja – idézi föl a történetet Török Ferenc. – Felboncolta. Nézte a lépet. Azt mondta anyámnak, biztos, ami biztos, vigye be Algyőre, az állatorvoshoz. Anyám beletette egy szatyorba, és bevitte. Az állatorvos pedig, ahogy meglátta a lépet, összeszidta anyámat, hogy mit képzel, hogy is hozhatta be ezt. A szatyrot és a kést, amivel az üszőt fölvágták, és nagy darabon mindent be kellett szórni mésszel, hogy forrjon. Az üszőnek a nagybátyámmal árkot ástunk, megmondták, hogyan kell eltemetni. Az állatorvos azt mondta, lépfene miatt pusztult el a jószágunk. Ez egy sokáig élő ragály, nem tűnik el egykönnyen. Erről akkor hallottam először.
Török Ferenc a család egykori birtokához vezető út mellett. A szomszédtól tudta meg, mi történt itt az uradalom idején. Fotó: Török János
Török Ferenc a család egykori birtokához vezető út mellett. A szomszédtól tudta meg, mi történt itt az uradalom idején. Fotó: Török János

Török Ferenc lapunkban olvasott a Szentes közelében felbukkant betegségről, arról, hogy a Nébih feltételezése szerint a szentesi juhok egy olyan területen mehettek át, ahol évtizedekkel korábban lépfenétől elpusztult állatok tetemeit áshatták el.

– Mi is így járhattunk annak idején, legalábbis én erre jutottam. Mert annak idején, tizenöt éves gyerekként nem hagyott nyugodni a dolog. Azt tudtam, hogy az a terület, ahol laktunk – Algyő közelében, a mostani déli út mellett – 1925 táján lett a nagyszüleimé. Hat hold és 800 négyzetméter. Nagyanyám varrónő volt Alsóvároson, ma is megvan a régi, nagy ház, amely az övék volt. Gazdálkodott is a család, lévén a nagyapám öttömösi. Az ő ötlete volt a ház eladása és a birtokvásárlás. Igazi városi házat építettek oda is, padlóval – másutt akkor csak döngölt föld volt. Anyám még Alsóvároson született, a nagybátyám már a tanyán volt pici gyerek. Anyám és apám a nagyanyámtól kapott egy holdon kezdte a közös életet, ketten voltunk a bátyámmal. Apám aztán '44-ben odamaradt a háborúban... Azt hallottam, hogy a nagyszüleimnél is volt jószágpusztulás, de hogy mennyi, és azokkal az állatokkal mi lett, nem tudom. Azelőtt – ezt is a családban hallottam – azt a területet a Pallavicini-uradalom birtokolta. Jószágokat tartottak, modern istállók voltak ott – a köveit még mi is dobáltuk ki az útra, amikor szántottunk a nagybátyámmal –, és cselédlakások. Még artézi kút is, amit gőzgéppel szakítottak föl és vittek el, amikor eladták a birtokot. Miután ez a baj megtörtént az üszőnkkel, körülkérdeztem, és az egyik szomszéd tanyában lakó bácsi azt mondta: már az uradalom idején is pusztultak a jószágok. Úgyhogy – igaz vagy sem? – egyszer lelövöldözték az összes megmaradt állatot, és eltemették a laposon. Ahol mindig olyan kövér fű, folyondár nőtt, hogy a mi jószágaink imádtak ott legelni.

Török Ferenc családja még az ötvenes években beköltözött a városba. A föld a téeszé lett, nagy tábla része, most is művelik. Egy része még mindig az ő és unokatestvére nevén van. Török Ferenc a Délépnél dolgozott ács-állványozóként 38 évig, már nyugdíjas. Azért mondta el a történetüket, mert úgy gondolja, fontos, hogy az emberek tudjanak erről, és ne maradjon titokban semmi ilyen fertőzés története.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harckocsira szálltak a kislányok is - óriásgaléria a szentesi laktanyából

Harckocsira szálltak a kislányok is - óriásgaléria a szentesi laktanyából
Ezrek látogattak ma ki a szentesi laktanyába, és nem csak a fiúkat érdekelték a harckocsik. A… Tovább olvasom