Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Ma sem mindegy, hogy ki akar építeni

Szentes - Ismét összeveszett Szentes és a megyei önkormányzat. A mostani konfliktus eredménye az lehet, hogy veszélybe kerül a kórház sürgősségi tömbjének bővítésére nyert pályázati pénz.
Ez a fajta szembenállás nem „többpárti" jelenség mifelénk: harminc éve, a makói múzeumépítés miatt például a megyei és városi pártvezetés tartott be a helyi tanácsnak. Évekig gaz nőtt egy főutcai portán.

Egy 478 négyzetméteres kórházi földdarab sorsáról kellene megegyeznie Szentesnek és a megyei önkormányzatnak. A telek a városé, a kórház területén van. A kórház is a városé, viszont a megye működteti – és most bővíteni szeretné a sürgősségi tömböt. Nyert pályázaton 480 millió forintot, de csak akkor veheti fel a pénzt, ha a leendő építkezés területén birtokon belülre kerül. A megye ingyen kéri a telket, Szentes viszont információink szerint inkább csak használatba adná.

A csütörtöki újságban Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke nyílt levélben szólította fel Szirbik Imre szentesi polgármestert: most már ne hátráltassák az egészségügyi ellátás színvonalát növelő beruházást. A minap zárt ülésen tárgyalták a szentesi képviselők az ügyet, és feltételekhez kötik az átadást. A jegyző azt mondta, javaslataikat elküldik a megyének. Információink szerint a halogatás oka az, hogy a szentesi városvezetés nem szeretné, ha a megye területet szerezne a kórház kerítésén belül.

A Megfáradt ember a makói múzeum épülete előtt. A párt ellenezte, a megye nem nagyon akarta a beruházást, de a város kitartott. Fotó: Dobó Dolli
A Megfáradt ember a makói múzeum épülete előtt. A párt ellenezte, a megye nem nagyon akarta a beruházást, de a város kitartott. Fotó: Dobó Dolli

Nem csoda, hogy ilyen a viszony, hiszen Szentes önkormányzatát baloldali többség vezeti, a megyét pedig fideszes – állapíthatja meg a kívülálló. Holott harminc éve egy makói beruházás kapcsán zajlottak le különös jelenetek. Nagyjából ott is a helyi érdek állt szemben a megyeivel, de elég kicsit elmélyedni az akkori konfliktusban, hogy megtanuljuk becsülni a mai viszonyokat.

Történt, hogy az 1967-ben létrejött makói múzeumi baráti kör – egy húsz-negyven fős értelmiségi társaság – azt javasolta, építsen új múzeumot a város, mert a régi épület már kicsi. A párt szemében vörös posztó volt ez a csapat, de a tanácselnök és a város szülötte, Erdei Ferenc is pártolta, és ezért nem mertek hozzányúlni.

– Akkor az volt a rend, hogy minden fontos dologban előbb a párt makói végrehajtó bizottságának kellett döntenie, tehát a múzeumépítésben is – idézte fel a történteket kérdésünkre Tóth Ferenc történész, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója. – Forgó István tanácselnök azonban ezt kikerülte, és a kérdést tanácsi vébé elé terjesztette először. A megye közigazgatási és politikai vezetését nemigen foglalkoztatta a makói múzeumépítés, de Forgó úgy látta, egy új múzeum akkor is a város kulturális életét szolgálja, ha azt a megye üzemelteti.

A régi épületet 1971-ben bontották le, az új múzeumot viszont csak 1981-ben avathatták föl a helyén. Merthogy a párt makói első titkára behívatta a CSOMIÉP építésvezetőjét, és arra utasította, késleltesse az építés megkezdését. Egy év múlva pedig a beruházási stoprendeletet adtak ki, a portán így sokáig gaz állt. Az akkori vitákban az győzött, aki magasabb pártfogót talált. Ez Makónak sikerült.

– Hat évvel később Apró Antal megnyitott egy kiállítást a múzeumi raktárban, és az udvaron odaszólt Komócsinnak: „mikor épül föl a múzeum?" – emlékezik a döntő momentumra a történész. – Komócsin annyit mondott: „aki lebontotta, az majd fölépíti." Ez azt jelentette, Forgó megkapta a szabad kezet, kezdődhet a munka. Az új múzeumot 1981-ben Pozsgay Imre avatta föl.

Rápirítunk a megyére, és jön a pénz

Most pályázni szokás egy-egy építkezés költségeire. Akkor nem voltak alapok, és nem volt olyan határidő, amit le lehet késni – viszont a jó pártfogás pénzt ért. Az 5 és fél milliós makói építkezés felét az akadémia, a Népfront Országos Tanácsa, a Földszöv és az FM Agrárgazdasági Kutatóintézet fedezte: azok a szervezetek, amelyekkel korábban Erdei Ferenc kapcsolatban állt. Ahogy elkészült a ház, a városi tanácselnök-helyettes egy vitán rápirított a megyei illetékesre: „mi megépítettük a múzeumot, ti meg rendezzétek be!" 300 ezer forint jutott a berendezésre, és a megye tudomásul vette, működtetnie kell az intézményt.

Olvasóink írták

  • 3. klj_54 2009. május 20. 07:38
    „Bezárni kaja pia nélkül az érintetteket egy szobába és csak akkor kiengedni őket, amikor az aláírt szerződést kitolják az ajtó alatt.
    Zsarolás szerű?
    Az, de amit ma politikusaink tesznek az is az.”
  • 2. niemand 2009. május 18. 21:08
    „Hát igen ez jellemzi városunkat. Az ingyenes bulikra, felesleges renedzvényre van pénz.
    Kinek az érdeke, hogy az emberek jobb egészségügyi ellátást kapjanak? A város vezetőinek ez nem célja, az biztos!!!”
  • 1. Power 2009. május 17. 11:23
    „"szentesi városvezetés nem szeretné, ha a megye területet szerezne a kórház kerítésén belül" - pedig Szirbik tudhatná, hogy a város és a megye is önkormányzat. Sőt az állami tulajdon ugyanazt jelenti mint az önkormányzati.
    Ennyi "elqrás" után mikor mond le Szirbik pártjával együtt?
    Mikor adják vissza a választók kezébe a döntés jogát?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felújítja a házát

Szentes - Jeles és ismert személyiségeket kérdezünk sorozatunkban arról, milyen programot… Tovább olvasom