Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Milliárdot költenek a kastélyra

A szegvári kastély felújítására 1,2 milliárd forintot költhet a Műemlékek Állami Gondnoksága. Az ötezres lélekszámú településen üdvözlik a kormány döntését. A település központjában lévő volt vármegyeház most is a közösségi élet központja.
Gémes László polgármester üdvözli a kormány döntését: állami költségvetésből újul meg a volt vármegyeház. Fotó: Tésik Attila
Kellemes nyári délutánokon a falu apraja-nagyja a kastély udvarán, a Kurca-parton, a közvetlen közelben lévő piacon tölti idejét. A szegváriak egyik legkedveltebb tartózkodási helye a patinás épület, ahol ma is rendszeresen szerveznek kiállításokat, művészeti találkozókat. A közösségi élet vonzó központjává lett a vármegyeház, mióta a műemléki hivatalnál úgy döntöttek: kinyitják a kaput. A szegváriak üdvözlik a kormány döntését, amely szerint az országbemutató program keretében 1,2 milliárd forintért megújulhat az épület. A kastélyban állandó kiállítások, valamint konferenciák és kulturális rendezvények lesznek. A Fiatal Gazdák Országos Szövetségének régiós alközpontjává szeretné tenni a helyet Gémes László, a szervezet alelnöke.

Grecsó Krisztián, Kulbert György

Szegvár két nagyszerű alkotóval is büszkélkedhet a világ előtt. Grecsó Krisztián művei nem csupán magyar, de más nyelven is olvashatók. A író Szegvárról szóló Pletykaanyu című munkájával vált híressé. A Vízjelek a honvágyról, az Angyalkacsinálás szerzője már számos elismerést szerzett: Déry Tibor-, Bródy Sándor-, Faludy- és József Attila-díjas író. Kulbert György faszobrász organikus életerőt sugárzó, ősi jelekkel felépített művei tizenegy kiállítást értek meg itthon és külföldön. A művész legnívósabb alkotásai közé tartozik az Üzenet, az Idősík és a Hatástorzulás tükre című szobor. Tóth Attila művészeti író szerint az alkotó életének idejét és hatását jellemezve Kulbert-korszakról kell beszélni. A faszobrász hálát ad Istennek, amiért Szegváron nőtt fel.

A polgármester szerint az alsó épületekben apartmanokat kellene kialakítani a turizmus fejlesztése érdekében. A kastély környékén a régi várfalat mementóként igyekeznek megőrizni, a csatorna mindkét partját rendbe hozták, a polgármester által megálmodott sétány kialakításában a horgászok is segítettek. Tavasszal teszik ki a kandelábereket: esténként hangulatos lesz a Kurca-part. A régészek előtt Szegvár becses hely, hiszen a mai Puskin-Tej Kft. istállói alatt találták meg a világhírű Sarlós Istent, amelynek értéke felbecsülhetetlen. A hétezer éves újkőkori leletet a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban őrzik. A falu vizeiről is híres, hiszen számtalan horgászhellyel büszkélkedhet. A Tisza, a Kurca, a Kórógy-ér és a Kórógy-tó mellett a Lándor-tó is várja a vadregényes kalandra éhes kirándulókat.

A szegváriak elsősorban mezőgazdaságból élnek, vagy éppen munkaidő után foglalkoznak növénytermesztéssel – a kertészkedés minden családnál egész éves elfoglaltság. Talán ezért is látni nyáron és tavasszal annyi virágot az utcákon. A helyi önkormányzat évente mindössze 600 millió forintból gazdálkodik, az ötezres lélekszámú településen ezért az öntevékeny csoportok segítségét örömmel fogadják a falu fejlődése érdekében. Szegvár a régióban példa értékű ebből a szempontból, a közösségfejlesztők egyesületének köszönhetően több kezdeményezés vált valóra az utóbbi időben: színjátszó kör alakult, egy stáb foglalkozik televíziózással, és sokan vesznek részt a környezetvédelemben. A falu vonzásában a kultúra játssza a legnagyobb szerepet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szentes a megye egyik legbékésebb városa

Bár a kirívó bűncselekmények felderítésében a szentesi rendőrség nem tudott eredményt felmutatni, a… Tovább olvasom